IVÁNYI TAMÁS
IVÁNYI TAMÁS
IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én először találkozom olyannal, amikor egy érintett szféra egy része hevesen tiltakozik egy pozitív lehetőség ellen, amit a szféra egy másik része egyébként üdvözöl.
(20.20)
Hosszan próbáltam megfejteni egy számomra problematikus logikai bukfencet akkor, amikor elhangzik az, hogy az a nézet, amely egyháztagok vagy egyházakat támogatni akaró tagok jogait korlátozni kívánja más polgártársakhoz viszonyítva, ebben az esetben elhangzik az antiklerikalizmus vádja.
Ez azért egy veszélyes logika, mert ebből logikusan következne az, mint hogyha a klérus érdeke lenne az, hogy egyháztagokat jogaikban korlátozzanak, és gondolom, ebben a teremben senkinek nem áll szándékában ilyet állítani.
Nem érzem szerencsésnek azt a hasonlatot, amit Salamon képviselőtársam megismételt egy tegnapi felszólalásból, hogy a szegény vak nénit nem szabad erőszakkal átvezetni az úttesten, én azért nem érzem ezt szerencsésnek, mert egyházakról lévén szó, és hát egyházakra alkalmazván ezt a hasonlatot, az embernek óhatatlanul ilyenkor bibliai vonatkozások jutnak az eszébe, és nehéz elhessegetnem magamtól azt a passzust, amikor Jézus azt mondja a farizeusokra, hogy hagyjátok, vak emberek világtalan vezetői ők, és ha vak vezet világtalant, mindketten a verembe esnek. Tehát én ezért nem érzem nagyon szerencsésnek ezt a hasonlatot.
Egyébként a megoldás az az, hogy lehetőséget kell adni, mint ahogy a törvénytervezet lehetőséget is ad arra, hogy aki nem kíván élni ezzel a ragyogó lehetőséggel, az lemondjon róla, de nem kell, hogy korlátozzák azok jogait, akik viszont élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
