DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére, hogy figyelemmel kísérjük-e az egyetemeken és főiskolákon zajló vizsgákat – a válaszom az, hogy igen, figyelemmel kísérjük.
A válasz némi kifejtést talán igényel, a következőkben erre fogok rátérni. A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben megszerezhető végzettség, illetőleg szakképzettség, szakmai követelményeit az úgynevezett képesítési követelmények határozzák meg, ezeket alapképzésben a kormány, szakirányú továbbképzésben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki.
Ezen túlmenően a művelődési és közoktatási miniszter az intézmények tevékenységét illetően csak törvényességi felügyeletet láthat el, amelyek elsősorban az intézmények jogszabályoknak megfelelő működésére terjedhetnek ki.
A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait – köztük a kötelező vizsgákat és szigorlatokat – az ismeretek ellenőrzési rendszerét, az intézményi tantervek határozzák meg.
(15.50)
A felsőoktatásban a képzés színvonalának folyamatos ellenőrzésére a Magyar Akkreditációs Bizottság néven létrehozott testület hivatott. Ez a bizottság rendszeresen, de legalább 8 évenként értékeli az intézményekben a képzés színvonalát, ezen belül természetesen a vizsgák színvonalát is; mégpedig az intézményektől bekért dokumentumok és az úgynevezett látogatóbizottság szakvéleménye alapján.
Mindezek alapján tehát az alapvető vizsgákat a képesítési követelmények alapján a helyi tantervek határozzák meg, az oktató jogait, kötelességeit a felsőoktatási törvény adta keretek között az intézmény rögzíti, az oktatók munkájának ellenőrzése az oktatói követelmény, illetőleg a hallgatói véleményezés érvényesülése alapján az intézmény vezetőjének a feladata. A képzés színvonalának folyamatos ellenőrzését pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság látja el. Ennyi tehát az ellenőrzés törvényes rendje.
Ugyanakkor azonban képviselő úr három véleményt idézett interpellációjában. Ez a mintegy 150 ezer hazai felsőoktatási hallgatót illetően korántsem mondható reprezentatívnak. Én tehát – készülve az interpellációra adott válaszra – ennek kétszeresét, mintegy hatot szereztem be, és ennek alapján azt mondhatom, hogy az általam megkérdezett hat hallgató közül 5:1 arányban arra voksoltak, hogy a magyar felsőoktatási intézményekben nehéz vizsgázni, a magyar felsőoktatásban nem könnyű diplomát szerezni, és hogy a magyar felsőoktatási intézmények vizsgaszínvonala számukra nem könnyen és csak sok tanulás árán teljesíthető.
Ez kétszer annyi vélemény, mint amennyit képviselő úr idézett. Következésképpen úgy gondolom, hogy legalábbis 5 : 4 arányban a magyar felsőoktatás színvonalasságát bizonyítják ezek a nem reprezentatív, nem hivatalos magán közvélemény-kutatások. Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását! (Taps a kormánypártok soraiban.)
