PÓDA JENŐ
PÓDA JENŐ
PÓDA JENŐ (MDF): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Szokatlan dolog történt az elmúlt hetekben, legalábbis Magyarországon szokatlan az az esemény, aminek keretében egy szakszervezet felmondja a jogszerű és szabályozott keretek közötti együttműködést a kormánnyal, a kormány egy minisztériumával, nevezetesen a Honvéd Szakszervezet 90 napos jogszerű határidővel felmondta a további együttműködést a Honvédelmi Érdekegyeztető Tanács keretei között az ön által vezetett Honvédelmi Minisztériummal.
Ennek kapcsán meg is jegyezte az államtitkára, hogy bizonyára arról van itt szó, hogy a Honvéd Szakszervezet valamely ellenzéki párt uszályába került, és ezért tette ezt a szokatlan lépést. Nyilvánvalóan nem erről van szó, tisztelt miniszter úr, bár ha most körülnéz, a háta mögött talál olyan szakszervezeti vezetőket, akik – mint régen, a szép időben, az állampárti időket idézve – ott ülnek a szocialista képviselők között. Az általuk vezetett szakszervezetekkel nyilván nem fordulhat elő az, hogy harcosan és megfelelő eredménnyel képviseljék a munkavállalók érdekeit.
Ami történt, tisztelt miniszter úr, azért is szokatlan, mert egy elég jelentős összegnek a sorsáról van szó. Közel 1 milliárd forintról. 950-960 millió forint az a bérmegtakarítás, amely az idén keletkezik a honvédségnél. Ez a bérmegtakarítás jobbára a betöltetlen státusokból és azoknak a béréből származik, akik idő előtt önként távoznak a honvédség keretei közül.
Ennek a bérmegtakarításnak a sorsáról korábban több fórumon megegyezés született egyrészt az elbírálás, a felhasználás módjára vonatkozóan, sőt annak tartalmára vonatkozóan is. Ezek a megállapodások arról szóltak, hogy a katonák megkapják ezt a pénzt vagy ennek a pénznek egy részét megfelelő tárgyalások után, azon az alapon, azon a természetes alapon, hogy végül is a maradók, akik tovább szolgálnak, elvégzik, elvégezték azoknak a munkáját, akik nincsenek bent, vagy akik idejekorán távoztak. Én azt hiszem, hogy ez egy teljesen jogos és természetes érdekük ezeknek az embereknek.
Önök, amikor ezt a pénzt elvonják abból a keretből, amit a magyar parlament meghatározott – hiszen a magyar parlament a költségvetésben egyértelműen megszabja azt, hogy mit szán bér jellegű kiadásokra, mit dologi és egyéb kiadásokra –, szóval amikor ezt a pénzt elvonják ezen keretek közül azzal az indokkal, hogy ebből fűtésszámlákat és egyéb költségeket fizetnek, nem veszik figyelembe azt a legfontosabb szempontot, hogy egy ilyen jelentős átalakítás, amelybe önök belevágtak a hadsereg kapcsán, nem valósítható meg az emberek cselekvő szerepvállalása nélkül.
(15.00)
Márpedig itt erről van szó, hogy elvesztik azt a bizalmat, amelyre feltétlenül szükségük lenne.
Tehát a kérdésem tisztelt miniszter úr: Miért nem folytatták végig ezeket a tárgyalásokat, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) és miért nem fordítják ennek a pénznek legalább egy részét arra, amire az Országgyűlés eredetileg szánta? Köszönöm válaszát. (Taps a jobb oldalról.)
