DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Csizmár Gábor! Igaza van, valóban vannak országok, ahol 5-6, van, ahol 7-féle országgyűlési biztos van. De a legtöbb országban egyetlenegy, ahol van egyáltalán ilyen intézmény, egyetlenegy országgyűlési biztos van.
Na most, az, hogy kevesebb a biztosoknak a száma, az nem jelenti azt, hogy bizonyos jogterületeken elkövetett jogsérelmek miatt – például a gyermekek jogaival kapcsolatos jogsérelmek miatt – ne lehetne az általános országgyűlési biztost megkeresni. Tehát nem az feltétlenül és kizárólag a biztosíték arra, hogy bizonyos területeken – főleg, ahol különösen ki vannak téve az állampolgárok annak, hogy jogsérelem, joghátrány érheti őket –, hogy arra a területre feltétlenül országgyűlési biztosokat kell létrehozni.
Ma már elég jól ismeri a jogszociológia azokat a területeket, ahol különösen ki vannak téve állampolgárok annak, hogy jogaikat nem érvényesítik. Általában ilyenek a hierarchikus szervezetek vagy a különleges, zárt intézmények, mint például az elmegyógyintézetek, mint például – majdnem kaszárnyát mondtam –, mint a hadsereg és a gyermekek.
Sajnos, szintén olyan területe a társadalmi életnek, ahol olyan sajátos hierarchiák érvényesülnek nevelők és gyermekek, szülők és gyermekek, oktatók, tanítók és gyermekek között, amikor fennáll a veszélye annak, hogy vagy visszaélnek az irányítók a jogaikkal, vagy nem biztosítják a gyermekeknek vagy az elmebetegeknek, vagy a katonáknak, vagy a börtönben lévőknek a jogait.
Tehát én óvnék attól, hogy azt gondoljuk, hogy csak akkor lehet biztosítani a gyermekeket ért jogsérelem miatt az országgyűlési biztosnak az eljárását, hogyha kifejezetten nevesítetten a gyermekek jogainak védelmére szolgáló országgyűlési biztost hozunk létre. Hiszen ma is lehet ilyen jogsérelem miatt az országgyűlési biztoshoz fordulni, az általános biztoshoz.
Ha az általános biztos a különböző jogterületeken elkövetett jogsérelmek miatt munkamegosztást alkalmaz a helyettesei között, akik nincsenek nevesítve, hogy milyen jellegű jogoknak az országgyűlési biztosai, az ugyanolyan megoldást kínál, mintha külön-külön biztosokat nevezünk ki.
Megmondom őszintén, hogy én annak idején azzal sem értettem egyet, hogy legyenek különbiztosok. Én úgy véltem, hogy legyen egy országgyűlési biztos, annak legyenek helyettesei – vagy nem is feltétlenül kell őket helyetteseknek nevezni –, és természetesen az élet rendje maga után hozza, hogy kialakul egy tárgy szerinti, tárgykör szerinti munkamegosztás, és minden esetben az Országgyűlés biztosa az, aki eljár.
Tehát csak arra hívnám föl a figyelmet, hogy nem jelenti a lemondást a gyermekek jogainak a védelméről az, hogyha nem jön létre külön gyermekvédelmi biztos, gyermekek jogait védő biztos, vagy – mint ahogy Haller képviselőtársunk a 49. pontban javasolja – fogyasztóvédelmi biztos, mert legalább olyan fontos lenne börtönügyi biztos, katonai biztos vagy az elmebetegek ügyében eljáró biztosnak a kinevezése.
És még egy utolsó megjegyzés, ha az alkotmány azt a rendelkezést tartalmazná, hogy más biztosokat is létre lehet hozni, akkor biztos, hogy létrehoznának. Akkor ez egy nyílt felhívás arra, hogy na, ki, milyen speciális jogkörű vagy tárgykörrel foglalkozó biztost kíván létrehozni. Ha ezt nem tartalmazza az alkotmány, hanem csak a jelenleg hatályos helyzetet, illetve hatályos megoldást, vagyis az általános országgyűlési biztosról, annak általános helyetteséről és a nemzeti etnikai kisebbségek országgyűlési biztosáról és az adatvédelmi biztosról szól, az nem zárja ki azt, hogy később mellé új, akármilyen, akár a gyermekek jogait védő országgyűlési biztos létrejöjjön.
Tehát hogyha nincsen fölsorolva vagy nincsen eleve megnyitva a kapu – például a gyermekvédelmi biztos tekintetében –, az nem jelenti azt, hogy örök időre ki lett zárva egy ilyen típusú, egy ilyen jogkörű biztos létrehozásának, illetve kinevezésének. Köszönöm.
(16.40)
