DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottsága 1996. november 21-ei ülésén megvitatta a tudomány helyzetéről szóló beszámolót, és ahhoz az általános vitát előkészítő ajánlását benyújtotta. A bizottsági ülésen a képviselők egyhangú szavazással úgy döntöttek, hogy a beszámolóhoz kapcsolódva országgyűlési határozati javaslatot terjesszen a bizottság a Ház elé, melyben megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyek a kormányzatra és az Országgyűlésre várnak az előttünk álló időszakban. November 28-án e határozati javaslatot a bizottság az innovációs és tudományos albizottság előkészítése alapján megvitatta, és e határozati javaslatot is egyhangú támogatással az Országgyűlés elé terjesztette.
Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság értékelése szerint a jelentés reális helyzetértékelésen alapul, kritikus és a problémákat jól feltáró beszámoló. A bizottság pozitívan értékelte azokat az erőfeszítéseket, melyeket az Akadémia vezetése az elmúlt években a szerkezeti és szervezeti átalakulások irányában tett és amelyek révén igyekszik alkalmazkodni a megváltozott társadalmi-gazdasági körülményekhez. Ezek között külön kiemelésre méltónak tartotta a nemzetközi kapcsolatok terén elért eredményeket, különösen a környező, hasonló helyzetben lévő országokkal összevetve. Ezek az eredmények kiemelt fontossággal bírnak Magyarország európai integrációs szándékai szempontjából is. Döntő kérdés, hogy a relatív előnyt – ahogy az Akadémia elnöke az imént elmondta – mennyire tudjuk megtartani az előttünk álló időszakban, az ehhez szükséges feltételeket milyen mértékben tudjuk a magyar tudományosság számára biztosítani.
A jelentés alapján és az országgyűlési határozati javaslatban a bizottság több problémára kiemelten szeretné felhívni az Országgyűlés figyelmét. Ezek közül az első a tudomány és a kutatás terén az állami és piaci szerepvállalás belső szerkezeti módosulásával és belső arányeltolódásával függ össze. A közelmúlt keserves tapasztalata, hogy a gazdálkodói szféra fokozatosan kivonult a kutatás és a tudomány finanszírozásából. Ezzel párhuzamosan, bár reálértékben csökkent, arányaiban mégis megnőtt az állami felelősségvállalás jelentősége. A bizottság értékelése szerint ebből két feladat következik. Egyrészt felül kell vizsgálni az állami finanszírozási formák struktúráját és megfelelő rendszert kell kialakítani az alap-, a feladat- és a projektfinanszírozás sajátosságaihoz illeszkedően. Másrészt mindent el kell követni azért, hogy a gazdaság szerepvállaló készsége a jövőben növekedjék. Bár ez elsősorban a tartós és megalapozott gazdasági növekedés függvénye, a kormányzat feladata, hogy megteremtse ennek speciális, kedvező feltételeit.
A másik probléma, melynek kiemelt jelentőséget tulajdonított a bizottság, a magyar tudománypolitika irányvonalának tisztázatlan kérdéseivel függ össze. A bizottság döntő kérdésnek tartotta, hogy minél előbb fogalmazódjék meg a helyzethez alkalmazkodó, új tudománypolitikai irányelvek rendszere, és ezt egyik feladatként az országgyűlési határozati javaslatban is megfogalmazta. Döntő kérdés ez abból a szempontból is, hogy a magyar tudománynak alkalmazkodnia kell az új társadalmi szituációhoz, a világ tudományos fejlődésének tendenciáihoz, az informatikai társadalom kiépülésének követelményéhez.
A tudománypolitika kialakítását a korábbiakhoz képest megnehezíti a tudományos élet jelenlegi policentrikus felépítése, a különböző központok, intézmények autonómiája. A tudománypolitika feladata ebben a helyzetben nem a tudomány irányítása, hanem a különböző szereplők koordinációjához szükséges keretek megteremtése kell hogy legyen. Ez nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy a szűkös erőforrások a leghatékonyabban hasznosulhassanak, s hogy az érintettek együttműködésével kijelölendő prioritások mentén kialakulhasson a szelektív fejlesztés.
Végül a harmadik, hangsúlyos problémát a bizottság a tudományos utánpótlás kérdésében látta és a tudományos kutatással foglalkozók egzisztenciális feltételeinek javításában. A képzett tudósok, szakemberek külföldre áramlásának, az úgynevezett agyelszívásnak a jelensége immár olyan méreteket öltött, ami veszélyezteti a magyar tudomány eddig megteremtett értékeit és eredményeit. Ezért különösen fontos a felsőoktatás és a kutatás közötti összhang megteremtése, a feltételek biztosítása. Olyan feltételek biztosításáról van szó, melyek a tudományos kutatással foglalkozók egzisztenciális életfeltételeinek javítását is elősegítik.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az e problémákból fakadó feladatokat igyekezett összegezni és megfogalmazni az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet a bizottság egyhangú támogatással a parlament elé terjesztett. Kérem a tisztelt Házat, hogy folytassa le az ezzel kapcsolatos vitát és a szükséges módosító indítványokkal fogadja el az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
