GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termelésre irányuló szabályozás átfogó rendszerének megalkotása során fontos állomás a növényfajták állami elismeréséből, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat.
Az agráriumot közvetve vagy közvetlenül érintő 1994. évtől hozott törvények, amelyeket ez a parlament hozott a hegyközségekről, a nemzeti szabványosításról, a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról, a találmányok szabadalmi oltalmáról, a környezet védelmének általános szabályairól, a vízgazdálkodásról, a biológiai sokféleség egyezmény kihirdetéséről, az élelmiszerekről, az állategészségügyről, a takarmányok előállításának és forgalomba hozataláról, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról, a közraktározásról, a természet védelméről, az erdőről és az erdő védelméről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvények tárgyalása során szinte már közhelyszerűen hangzik el, hogy a megváltozott társadalmi és tulajdonviszonyok az eddiginél korszerűbb, új szabályozást igényelnek.
A jelen törvénytervezet speciális szeletét érinti az agrárszereplők köréből, de valamennyi mezőgazdasági termelőre kihatással van. A törvény célja a növénytermelés biológiai alapjainak megőrzése, javítása, valamint a nemesítők, fajtajogosultak, vetőmagtermelők, valamint a felhasználók érdekeinek védelme.
Már 1990-ben felmerült egy új törvény megalkotásának a szükségessége, ami többek között a nemzetközi szervezetekhez több csatlakozásból fakadó új feladatokat és esetenként a korábbitól eltérő vizsgálati módszerek tanúsítási rendszerének bevezetését jelentette.
Magyarország tagja a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetségének megalapítása óta, 1924-től. A Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek 1970-től. A növényfajták nemzetközi egyezményeit aláírta 1983-ban.
A Brüsszelben 1991. december 16-án kötött megállapodás is kötelez a törvény mielőbbi megalkotására, a megállapodás értelmében a vetőmagvakkal és szaporítóanyagokra vonatkozó rendelkezéseket is harmonizálni kell a közösségi szabályokkal.
A vetőmagtermesztés a múlt században nemesített növényfajták megjelenésével kezdett el fejlődni. A vetőmagtermesztés színvonala, fajtaösszetétele, minősége, a forgalmazott vetőmag tömege, mennyisége, meghatározza az egész növénytermesztés lehetőségeit. A történelem zivatarai, a társadalmi rendszer változásai különböző mértékű károkat okoztak a vetőmagtermelésben.
Ma is az 1968. évi 22. számú törvényerejű rendelet határozza meg a fajtaelismerés és a vetőmag-minősítés elvi alapjait, ami megfelelő alapot is adhatott a törvény elkészítéséhez. A tervezet rögzíti, hogy csak államilag elismert fajta vetőmagja kerülhessen forgalomba. A vetőmag felszaporítását folyamatos, állami ellenőrzés mellett végezhessék.
Azért is szükséges a törvény mielőbbi megalkotása, mert a kárpótlás és privatizáció, illetve annak végrehajtási hibái jelentős számban hozták létre a volt nagyüzemek helyén a tőkeszegény és szakértelemmel nem rendelkező kistulajdonokat. A minősített vetőmag iránti igény visszaesett, ezzel együtt a vetőmag-szaporítás feltételei is megváltoztak.
Ezen probléma rendezése érdekében a tervezetben szerepel a zárt vetőmag-termelési körzet kialakításának feltételrendszere. Azért is szükséges a törvény mielőbbi megalkotása, mert a pénz és szakértelem hiánya hozzájárult az ellenőrizhetetlen, gyenge minőségű "feketevetőmag" megjelenéséhez, ma már úgy tűnik túl vagyunk a leszállási időszakon.
Úgy gondolom, hogy a vetőmagtermelés gazdasági jelentőségét külön méltatni nem szükséges, de azért engedjék meg képviselőtársaim, hogy néhány szóban erről is szóljak.
Magyarországon a vetőmag-szaporító terület 180-182 ezer hektár, a megtermelt vetőmag értéke 40 milliárd forint, az egész növénytermelés bruttó termelési értékének 10 százalékát teszi ki. Az elmúlt években vetőmagexportunk közel 100 millió USA-dollár között mozgott, ez a teljes agrárexportunk 13 százalékát tette ki.
Tisztelt Országgyűlés! Véleményünk szerint a törvénytervezet tartalmazza azon elvárásunkat, hogy épüljön múltunkra, és vegye figyelembe az egykor jól bevált szabályokat, legyen összhangban az európai rendszerekkel, tükrözze nemzeti sajátosságainkat és érdekeinket.
(19.10)
Álláspontunk szerint ez a tervezet jól szerkesztett, lényegre törő, amely hosszú időre szabályozza a biológiai alapok védelmét, megőrzését és a velük való ésszerű gazdálkodás szabályait. De figyelembe kell vennünk a bonyolult külgazdasági kapcsolatainkat és tőlünk független, de tagsági viszonyunkból adódóan is kötelező, nemzetközi szabályok változása miatt a változtatások lehetőségét is. Ezért célszerű volt, hogy a törvény csak a leglényegesebb és vélhetően a kevéssé változó elemeket tartalmazza, és minden tevékenységre vonatkozó feltétel megfelelő részletezése miniszteri rendeletek keretében kerüljön pontosításra.
Ez a törvénytervezet, amely átfogja a növénytermesztéssel kapcsolatos szakigazgatási feladatok jelentős részét, a biológiai alapok megőrzésétől kezdve, a fajta elismerésen keresztül, a vetőmag és szaporítóanyag ellenőrzéséig, illetve minősítéséig néhány szakmai pontosításra szorul. Valamennyi észrevétel az egyeztetések során óhatatlanul bekövetkező szakmai torzulások korrekcióját szolgálta, és minden esetben az a szándék érvényesült, hogy szakmailag helytálló megfogalmazásokat és rendelkezéseket tartalmazó törvény szülessék.
A szocialista frakció nevében a törvénytervezetet kisebb változtatásokkal - ilyen a géntechnológiai fogalom bevezetése vagy a fajtahasználati díjjal kapcsolatos módosítások, illetve a vetőmag-szaporítási zárt körzet előírásainak pontosítása -, utána elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
