SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Értem. Köszönöm szépen.
A vagyonnal való jó gazda módjára való gondoskodásról - a folyamatban lévő vizsgálat miatt - csak annyit állíthatunk, nem volt olyan vagyonelem, ahol ne vagyonvesztést kellett volna elkönyvelni.
A közpénzek felhasználásának egyik botrányköve a CM Klinikák esete volt, aminek ügyében jelenleg is rendőrségi vizsgálat folyik hanyag és hűtlen kezelés miatt. Az önkormányzat elnöke viszont úgy gondolja, hogy miután az a cég, amelynek az OEP teljesítés nélkül kifizetett 280 millió forintot, visszafizette a CM Klinikák adósságát, így immár megszűnt az ügy, ez volt a vélemény, hiszen megszűnt a kár. Szerencsére az ügyészség nem osztja ezt az álláspontot.
Hasonló sikertörténet a kockázatkezelő kuratóriumok működése. Az Állami Számvevőszék megállapításai szerint a pályázati pénzek elosztását személyes kapcsolatok dominálták. Az ellenőrzés pedig, ha volt is, eredménytelen volt, hiszen a kuratórium olyan szerződéseket kötött, amelyek alapján nincs lehetőség az indokolatlanul felvett pályázati pénzek visszafizetésére.
Hasonló a felelőssége ezeknek a kuratóriumoknak az otthoni ápolás ellehetetlenítése kapcsán. Az a gyakorlatuk ugyanis, hogy olyan körzeteket finanszíroznak vagy finanszíroztak, ahol az otthoni ápolás drágább volt, mint az aktív kórházi ápolás. Ez magát a kórházi ápolás elvét, illetve a házi ápolás elvét sodorta veszélybe.
A fentiekből következik, hogy ennek az önkormányzatnak a működését elég károsnak kell ítélnünk ahhoz, hogy a folytatása ellen tiltakozzunk. Ezért és a strukturális hibák miatt a Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy amíg nem találtuk meg a jó, az optimális megoldást, addig a tb történetének leginkább botránymentes irányítási modelljéhez, a felügyelőbizottságokhoz kellene visszatérni.
Azt az álláspontot, hogy a jövőben delegálással álljanak fel az önkormányzatok, a magunk részéről megdöbbentőnek tartjuk, és elutasítjuk.
Mit gondolunk, mi lenne a teendő a nyugdíjrendszerrel, a kormány által javasolt "XXI. századi békekölcsön" konstrukciója helyett? Mi továbbra is a szakmai konszenzuson nyugvó háromlépcsős nyugdíjrendszer mellett érvelünk. Végre létre kell hozni az állampolgári alapnyugdíj intézményét. Ezt az összeget bizonyos életkor után mindenki megkapná, s az ily módon jövedelmet biztosítana azok számára, akik egyébként nem szereztek nyugdíjjogosultságot.
Ennek az alapnyugdíjnak a nagysága költségvetés és a Nyugdíjbiztosító Alap közötti feladatmegosztástól függne. Ezzel az a 100-200 ezer időskorú ember, akinek a rendszer hibája miatt ma nincs nyugdíja, végre stabil ellátáshoz jutna.
A második lépcső a szolgálati idő és a keresetfüggő munkanyugdíj lenne. Itt a jelenlegi rendszerhez képest a következő változtatásokat tervezzük.
A jelenlegi rendszerben a havi átlagkereset, tudjuk, degresszíven számít bele a nyugdíjalapba, azaz minél magasabb valakinek a fizetése, annál kisebb részét veszik figyelembe a nyugdíja megállapításánál. Ráadásul ez a táblázat - aminek alapján ez a számítás történik évek óta - nem követi a kétszámjegyű inflációt. Ennek következtében az újonnan megállapított nyugdíjak valóságos értéke évről évre kevesebb. Ezt mi fokozatosan fel kívánjuk váltani egy nyugdíj- és járulékplafonra épülő rendszerrel.
A jelenlegi rendszerben a kiszámított havi átlagkeresetből a szolgálati időhöz igazodó nyugdíjskála segítségével számítják a tényleges nyugdíjat.
(11.10)
Ez azt jelenti, hogy a ledolgozott évek arányában változik a nyugdíj értéke. Ez a skála viszont azokat kedvezményezi, akik keveset dolgoztak, és bünteti azokat, akik hosszabb ideje dolgoznak. Ezzel szemben mi azt javasoljuk, hogy a nyugdíjskálában minden ledolgozott év egyformán számítson be a nyugdíj megállapításánál. A fenti elemeken kívül természetesen szükség van egyéb nyugdíjbiztosításokra is. Ezeknek az a célja, hogy mindenki igénye és lehetősége szerint gondoskodjon öregkoráról. Meglátásunk szerint közelíteni kell egymáshoz a nyugdíjpénztárak és egyéb nyugdíjbiztosítók kedvezményeit, és működésük biztonsági garanciáit. Ez utóbbi elem azért különösen fontos, mert akár néhány pénztár vagy biztosítós ügye esetén is az egész rendszer kerülhet válságba azért, mert a lakosság bizalma meginoghat a rendszerben.
És végül egy fél percben: az egészségügy jövője kapcsán radikálisabb, tehát ennél radikálisabb változtatásokat javaslunk. Az egyetlen, centralizált egészségbiztosító helyett egy kétszintű biztosítási rendszerre teszünk javaslatot. A javaslatunk tehát - ellentétben a kormány minap megbukott tervével - nem a jelenlegi biztosítási jogviszony megszüntetésével, hanem annak továbbfejlesztésével számol. Az általunk javasolt rendszerben az egészségbiztosító nem végezne közvetlen finanszírozást, hanem a befolyó járulékok elosztását és kiegyenlítését végezné az egyes egészségbiztosítók és a pénztárak között. Ez biztosítaná, hogy senki nem esne ki ebből a biztosítási rendszerből. Sokkal rugalmasabb intézményfinanszírozást, illetve az egyéni igényeknek sokkal megfelelőbb biztosítási konstrukciók működését tenné lehetővé. Ez a modell még azt is megteremtené, hogy új forrásokat tudjunk bevonni az egészségügy rendszerébe. Köszönöm, tisztelt képviselőtársaim, a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok oldalán.)
