DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mikor egyszer Thomas Jeffersont, az amerikai függetlenség és alkotmányosság atyját megkérdezték arról, hogy szerinte mi a különbség a jogállam és az önkény között, röviden így válaszolt: "A jogállamban a törvények uralkodnak az emberek felett, míg az önkényben az emberek a törvények felett."
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányában foglalt valamennyi kinevezési, választási jogosítvány '94 nyara óta az akkor hatalomra került kétharmados többségi koalíció kezében van. Ez a koalíció választott kétharmados többségével köztársasági elnököt, s az MSZP-SZDSZ-kormány, az elnök, a parlamenti többség az ellenzék nélkül jelölhet, választhat, kinevezhet neki tetsző személyeket valamennyi fontos állami pozícióba, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől az Állami Számvevőszék elnökén és a legfőbb ügyészen át, egészen az ÁPV Rt. vezérkaráig. A koalíció kíméletlenül élt is valamennyi jogosítványával. Ahol pedig erre jogi lehetősége nem volt – mert még nem járt le a korábban kinevezettek mandátuma –, ott a politikai nyomásgyakorlás tisztította meg a terepet, mint a Nemzeti Bank korábbi elnökének eltávolításakor két éve, vagy mint legújabban, amikor a kormányfőnek és az új bankelnöknek sikerült a neki nem tetsző alelnököktől is megszabadulnia.
Tisztelt Ház! A magyar alkotmány a jelenlegi parlamenti erőviszonyok közepette egyetlenegy ponton nem ad egyedüli, az ellenzék nélkül történő kinevezési lehetőséget a mai kétharmados többségnek. Ez a pont az alkotmánybírák megválasztása. Vagyis annak az intézménynek az összeállítása, amelynek feladata a mindenkori többségi döntések feletti alkotmányos ellenőrzés.
Tisztelt Országgyűlés! Az egykori fogadkozásokkal szemben, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció nem fog visszaélni kétharmados többségével, már eddig is láthattuk, mi a valóság. A koalíció első dolga hatalomra jutása után az volt, hogy egyoldalúan módosítsa az alkotmányt és az önkormányzati választások szabályait, pár héttel a választások előtt. És bár önmérséklete jeleként beleegyezett az új alkotmány közös előkészítésébe, annak alapelveinek megszavazását eddig épp egyes vezető MSZP-s képviselők akadályozták meg.
Tisztelt Országgyűlés! Ami az elmúlt héten történt, az ország-világ előtt végképp világossá tette, hogy a koalíció hatalmának semmiféle alkotmányos korlátját nem hajlandó elviselni.
Tisztelt Ház! Az, hogy előzetes biztosítékok nélkül a keddi szavazásra egyáltalán sor kerülhetett, azt az ellenzék gesztusa tette lehetővé azzal, hogy a kormánypártok által korábban javasolt személyt is jelöltek. Hozzáteszem, nem azért, mert a jelölt baloldali nézeteivel egyetértett volna, hanem a politikai kompromisszum érdekében. Az ellenzék teljesítette az alkotmányos mulasztás kiküszöbölésére a kötelességét. Először: jelölőbizottságban, nyílt szavazással támogatta és jelölte Holló Andrást; másodszor: az alkotmányügyi bizottságban nyílt szavazással támogatta a jelöltet; harmadszor: a titkos szavazataival hozzásegítette a megválasztáshoz, hiszen a szavazati arányokból és a jelenlétből világos, hogy ma Holló András sem lenne bíró, ha az ellenzék nem szavazott volna rá. Ezzel szemben a koalíció felelős azért, hogy a másik jelölt, Bruhács professzor – akit eredetileg az ellenzék javasolt – nem kapott elegendő szavazatot.
A koalíciós nyilatkozatok Bruhács professzor beszavazásával kapcsolatban finoman szólva ellentmondanak egymásnak. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint nem lehet tudni, ki, hogyan szavazott, mert az titkos volt. Ezzel szemben a szocialista házelnök azt állítja, hogyha három bírót jelöltek volna, akkor elég szavazat jutott volna Bruhács professzorra is. De ez ellentétes azzal is, amit egy másik szabaddemokrata mond, hogy politikai természetű kifogások lettek volna a jelölttel.
Tisztelt Országgyűlés! A történtek mindenesetre újból megalapozzák azt a gyanút, hogy a koalíciós kormányzás fontos döntéseit – mint például a Bokros-csomag egy részét – alkotmányellenesség miatt megsemmisítő, Alkotmánybíróság elleni tudatos támadássorozat egyik lépésével van dolgunk. Ez előrevetíti annak árnyékát, hogy a koalíció akár még az egyoldalú alkotmánymódosítástól sem riad vissza, hogy saját szája ízének megfelelően alakítsa át az Alkotmánybíróságot és annak összetételét. Mindezt azzal az ürüggyel, hogy az ellenzék és az Alkotmánybíróság akadályozza a kormányzást. Mindaddig alapunk van mindezt feltételezni, amíg az MSZP és az SZDSZ helyre nem hozza súlyos mulasztását, és meg nem választja Bruhács professzort alkotmánybíróvá.
Tisztelt kormánypárti Hölgyek és Urak! Önökön a sor! (Erős taps az ellenzék padsoraiban.)
