DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Néppárt természetesen számos módosító javaslatot nyújtott be a költségvetési törvényjavaslathoz. A részletes vitát arra szeretnénk felhasználni, hogy ezeknek az indoklását megerősítsük, ha szükséges, kapcsolódó módosítvánnyal továbbfejlesztésüket biztosítsuk.
(11.50)
A rendelkezésemre álló korlátozott időben most egy olyan problémával szeretnék foglalkozni, amit az általános vitában már körvonalaztam.
Ez nem más, mint a költségvetési törvény egyetlen paragrafusával kapcsolatos módosító javaslat indoka, és annak egy csatlakozó módosító indítvány formájába átömlesztése.
Az általános vitában már szóltam arról, hogy jogalkotási problémák merülnek fel – nemcsak ebben az esetben, de ebben az esetben elég súlyosan – azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvény keretében a kormányzat szükségesnek látta a településfejlesztés és területrendezés kérdéskörében a nem is régen született törvény részleges módosítását. Ez, mint mindjárt látni fogják, további jogalkotási problémákat vet fel, vetett fel.
Kitértem természetesen a módosítvány tartalmi indokoltságára is, és itt lényegében arra irányítottam, vagy igyekeztem irányítani a figyelmet, hogy a kormány rendeleti úton kíván intézkedni a településfejlesztés és területrendezés céljára kihasítandó, nem is csekély összegek hováfordításának részletes szabályozására. Felhívtam már akkor képviselőtársaim figyelmét, hogy ez a rendelkezés, amelyik nem mondható a parlamentáris döntési kör megerősítőjének, nemcsak abból a szempontból mérlegelendő, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy most egy esztendőre támogatja-e vagy kevésbé teszi könnyűvé a kormányzatnak a maga koncepciója érvényesítését.
Ne felejtsék el, kormánypárti képviselőtársaim, hogy ez általában a kormány ilyen lehetőségeit erősíti, tehát abban az esetben – és ez ugyebár nem zárható ki az önök számára teljes biztonsággal –, ha Magyarországnak más összetételű kormánya lesz, mint a jelenlegi. Tehát az a józan kormánypárti képviselő, aki nemcsak egy évben gondolkodik, hanem távlatilag is megfelelő jogszabályokat kíván előkészíteni, ezt a mozzanatot nem mellőzheti.
A kérdésnek bizottsági tárgyalásában számos, itt az általános vitában elhangzott érvvel erős diszkusszióban, sikerült bizottsági támogatást szerezni ennek a módosítványnak, ami ellenzéki módosítványok esetében nem is olyan gyakori. Fölmerült azonban az, és ez összefügg a jogalkotási alapproblémával, amit említettem volt, hogy bizonyos jogtechnikai pontosításnak a szükségessége fölmerült, hiszen a településfejlesztéssel és területrendezéssel foglalkozó, nemrég hozott törvény, amit a költségvetési törvénybe implikálva most módosítanak, számos olyan mozzanattal is rendelkezik, számos olyan alkotóelemmel is rendelkezik, amit bármilyen módosítás beiktatása esetén következetesen a törvényen is végre kell hajtani.
Én tehát indokoltnak tartottam megfogadni az Országgyűlés Jogügyi Főosztályának a szakvéleményét, és egy csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy technikai ellenvetés se korlátozza ennek a szerény megítélésem szerint igen nagy jelentőségű kérdésnek a megfelelő beépítését a költségvetési törvénybe, vagy ha úgy tetszik, a megfelelő beépítését a magyar jogszabálykészletbe.
A csatlakozó módosító javaslat, amely kapcsolódó módosító javaslat, amely tehát az eredeti javaslatot követi tartalmilag, jogtechnikai módosítást hordozván, 376-os számon került benyújtásra. Akik a két módosító javaslatot egybevetik, látják, hogy tartalmi változás nincsen. Szeretnék azonban ennek kapcsán kitérni egy olyan észrevételre, ami az általános vitában általam elmondott tartalmi problémákkal kapcsolatban fölmerült.
Akkor Hajdú képviselőtársunk azt jelezte, hogy az ő számukra nagyon vonzó a törvényes megoldás, de úgy gondolták, hogy az önkormányzatok, tehát nem a centralizációs érdek, hanem az önkormányzatok érdeke az, hogy ez rendeleti úton kerüljön rendezésre. Hadd jelezzem, lehet, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyeket a kormányzat érvelése ebbe az irányba terelt. Legyen szabad azt mondanom azonban, és azóta buzgón próbáltam a gyakorlatban ellenőrizni ezt a feltételezésemet, aminek már akkor is hangot adtam, hogy az önkormányzatok igen tekintélyes része, természetesen nem lehet itt ilyen rövid idő alatt statisztikát készíteni, igen tekintélyes része, mondhatnám függetlenül attól, hogy ellenzéki vezetés vagy kormánypárti vezetés alatt állnak, nagyon is kívánatosnak tartja, hogy a kérdés törvényhozási és ne rendeleti elintézését nyerjen.
Az az érv tudniillik, hogy az önkormányzatoknak feltételezett érdeke lenne, hogy a kormánynál megfelelő rendeletkibocsátást szorgalmazzon, azt kell mondanom, nemcsak ellentétes a parlamentáris demokrácia általános elveivel és világszerte gyakorolt eljárásmódjával – legyen szabad visszautalnom arra, hogy a XIX. század eleje óta felismert mozzanatról van szó –, hogy az önkormányzatnak nem a rendeleti kormányzás az előnyös, hanem az önkormányzatnak az előnyös, hogyha törvények biztosítják azokat a normákat, amelyek mellett a megfelelő döntés parlamentáris úton megszületik.
Ahogy – azt kell mondanom, naiv feltételezés szerint – az önkormányzatok úgy gondolják, hogy nekik a kormányhoz való folyamodás útja a kívánatosabb, hadd jelezzem, a parlamentben közvetve vagy közvetlenül valamennyi önkormányzat a képviselőválasztás eredményeként szószólóval bír, tehát nemcsak a színfalak mögötti folyamodás lehetősége áll fenn, hanem a nyílt beszéd, az érveknek a csatája, az önkormányzati vagy területi érdekeknek a demokratikus, parlamentáris ponderálása.
Minden ellenkező érvelés, azt kell mondanom, hogy a parlamentarizmus előtti állapotoknak az érvelése, amikor kegyelmi úton történtek a kedvező vagy kedvezőtlen döntések, és én nem tudom elképzelni azt, hogy a magyar állami életben ez az út bármilyen érvvel súlyosabb hatású előmozdító támogatást kaphat, mint az, amelyik a kérdést oda kívánja vinni, ahová való, a demokratikus parlament asztalára.
De meg kell mondanom, éppen a kormányok, netán a többségi pártok váltakozása is azt jelzi, hogy itt bizonytalanság, zűrzavar (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) és annak protekcióval vagy urambátyámalapon való áthidalási kísérlete, az visszaviszi az önkormányzatok és általában a területek fejlesztését, annak támogatását – előre csak a parlamentáris megoldás viheti.
(12.00)
Itt nem akármiről van szó. Emlékezzenek vissza az önök által kibocsátott kormányprogramra! (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Emlékezzenek vissza számos vezető politikusok megnyilatkozására! Itt igen nagyarányú támogatás kérdése forog fenn. Kérem tehát kapcsolódó módosító javaslatom támogatását is. Köszönöm. (Taps.)
