KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a szocialista képviselőcsoport részletes vitában elsőként megszólaló képviselője, szeretném néhány mondatban értékelni azt, hogy az általunk benyújtott módosító indítványok hogyan befolyásolják a törvényjavaslat általános indoklásában megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközrendszerét, valamint hogyan befolyásolják a költségvetési politika célkitűzéseit.
Az elmúlt héten a költségvetést megalapozó adó, adózás rendje, illeték, társadalombiztosítási járulékkal összefüggő egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényeket elfogadtuk. A különböző módosító indítványok kapcsán ma már látható, hogy ezen törvények az eredeti elgondolásokhoz képest körülbelül 10 milliárd forint bevételkiesést jelentenek az államháztartás alrendszereiben. Nyilván eddig nem volt mód arra, hogy a korrekciókat a központi költségvetési törvényjavaslatban megjelenítsük, de erre hamarosan elkerülhetetlenül sort kell kerítenünk.
Megítélésem szerint a Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagjai nem nyújtottak be olyan módosító javaslatokat, amelyek alapvetően lazítanák a meglehetősen feszes előirányzatokat, és az eddig lefolytatott vitákat nézve, úgy látom, hogy a frakció tovább fogja szűkíteni az egyensúlyi követelményeket gyengítő javaslatok körét.
(10.30)
A képviselőcsoport nagyjából tíz, jól körülhatárolható témában nyújtott be javaslatot, esetenként koalíciós képviselőkkel együtt. Az önkormányzatok számára jelentős bevételi többletet jelentene, ha a személyi jövedelemadó számítási alapját a koalíciós képviselők javaslatának megfelelően határoznák meg, ahogy erre már Szentkuti Károly képviselőtársam is utalt a vitában.
(A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
Talán ennek a javaslatnak az elfogadása idézné elő a legmarkánsabban a költségvetési irányelvekben elfogadott 3,7 százaléknyi elsődleges egyenleg sérülését, de ehhez, úgy tűnik, hogy elégséges képviselő indítványi támogatásra nem lelnek a benyújtott képviselők.
A médiafinanszírozással kapcsolatos módosító javaslataim, amelyeket azért nyújtottam be, hogy megnyíljanak az ezzel kapcsolatos szakaszok, nem nyerték el a bizottságok támogatását, ennek ellenére később még szeretnék érveket felsorakoztatni annak érdekében, hogy a megoldáskeresést elősegítsem.
Szintén a koalíciós képviselők javaslatával válik lehetővé – bár hasonló tartalmú javaslatok ellenzéki képviselőktől is szép számban érkeztek – a személyi jövedelemadó törvénynél megtakarított adókedvezmény családi pótlék javára történő átcsoportosítása.
A költségvetési vitával párhuzamosan folyik két képviselőtársunk – Toller és Hack képviselők – önálló indítványának tárgyalása, amely jelentősen enyhítheti a jövőben a bíróságokon, ügyészségeken kialakult torz jövedelmi arányokból fakadó feszültségeket. Természetesen a javaslat következményeit a költségvetésen is át kell vezetni, amelynek támogatása ma már valószínűsíthetőnek tűnik.
Immár visszatérően számos módosító indítvány foglalkozik a sport-, ifjúsági, gyermekvédelmi célok növelésének szándékával, illetve az ilyen előirányzatok célszerű átrendezésével. A részletes vitával párhuzamosan nem nélkülözhető a valós többletforrások pontosítása, és a tervezett átcsoportosítások további finom hangolása.
Szintén koalíciós képviselők módosító indítványa kívánja jelentősen elősegíteni forrásmegjelöléssel a területi, államháztartási és közigazgatási információs szolgálatok információ-technológiájának fejlesztését.
A költségvetési politika kiemelten kezeli a rendvédelmi szerveket. A kiemelt kezelést egy területen érzik kevésnek képviselőtársaim, nevezetesen a lakásépítés, -vásárlás támogatásának terén. A szándékuk találkozik a képviselőcsoport többségének álláspontjával, így bár az eddig benyújtott módosító javaslatok még nem teljesen kimunkáltak, de jó reményt adnak arra, hogy rövid időn belül sikerül a végleges módosító csomagot összeállítani.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
A koalíciós pártok képviselői tettek kísérletet arra, hogy a nagymúltú szabadtéri színházak kissé eltorzult támogatását – szinkronban a turisztika, idegenforgalom kiemelt kezelésével – megkíséreljék javítani. Nagyon bízunk benne, hogy a részletes vitában a kormány is meggyőzhető a módosító javaslat támogatásának fontosságáról.
Több módosító indítvány irányul arra, hogy a költségvetésben előirányzottan támogatott célokat közvetlenül az ÁPV Rt.-hez beérkező privatizációs bevételekből fedezzük, és ily módon nyílna újabb célok finanszírozására lehetőség a központi költségvetésből.
Tulajdonképpen ezzel elérkeztünk a tizedik nagy témakörhöz, az ÁPV Rt. bevételeit, illetve kiadásait körülíró melléklethez. Sajnos, az 1996. évi költségvetés módosítását magában foglaló törvényjavaslat vitája kissé elhúzódott, és az átfedés miatt nem volt mód arra, hogy az országgyűlési döntés átvezetésre kerüljön a jövő évi költségvetési javaslaton is.
Ezért szükségszerű volt javaslatot tenni arra, hogy vegyük figyelembe a már elfogadott ez évi privatizációs bevételekkel szembeni kiadási előirányzatokat az 1997-es privatizációs kiadások jóváhagyásakor. Összességében, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy az általunk benyújtott módosító indítványok – különösen, ha csak azokat tekintjük, amelyek az eddigi bizottsági és frakción belüli vitákban számottevő támogatottságot szereztek – nem sértik a meghirdetett gazdaságpolitikai célokat, nem rendezik át a kormány által felállított prioritási listát, sőt, inkább elősegítik annak határozottabb érvényesítését.
Kedves Képviselőtársak! Ezek után az általános megjegyzéseim után szeretnék – amennyire időm engedi – néhány konkrét kérdéssel is foglalkozni. Az ajánlás 9. és ezzel összefüggő 39. pontjában javaslatot teszek a kormány által beterjesztett médiafinanszírozás megváltoztatására.
Először arról, hogy hogyan néz ki jövőre a médiatámogatás, vagyis milyen támogatási csatornákat tesz lehetővé a törvényjavaslat. Elöljáróban el kell mondani, hogy a költségvetési támogatás lényegesen bonyolultabb, mint eddig volt bármikor. Ami közvetlenül a kiadások között jelenik meg: az első fejezet tartalmaz összesen 3,5 milliárd értékben a műsorterjesztési költségekre előirányzott támogatást. A Népjóléti Minisztérium fejezetében szerepel 3,8 milliárd összegben a szociális okokból felmentettek utáni átalány céljára szolgáló támogatás.
A következő támogatási előirányzat az 58. §-ban fogalmazódik meg, amely egyrészt beszámítás útján privatizációs bevételből kiegyenlíteni javasolja a média Antenna Hungária Rt.-vel szemben az átalakulást megelőzően felhalmozott adósságának ÁPV Rt.-re engedményezett és ezen felül a mára már ÁPV Rt.-t terhelő adósság mindösszesen 3,8 milliárd forint összegét.
Végül a költségvetés elengedni javasol 1,4 milliárd forint – MTV által vitatott – adótartozást. És legvégül a költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy a létszámleépítésekhez a médiák költségvetési támogatást igényelhessenek. Ha tehát mindent összeadunk, akkor ez körülbelül 12,5-15 milliárd forint közötti közvetett és közvetlen támogatást jelent.
Szeretném elmondani, hogy a módosító javaslatom nem arra irányul, hogy az így kiszámított állami támogatást – csendesen szeretném megjegyezni, hogy ez lényegesen több, mint amivel a médiatörvény tárgyalása során a kormánypárti képviselők számoltak –, tehát a 12,5-15 milliárd forintos támogatást a módosító javaslatom nem szűkíti, hanem meggyőződésem szerint tisztább, átláthatóbb módon javasol megoldani bizonyos feszültségeket, nem csorbítva ezzel a részvénytársaságok önállóságát.
A módosító javaslatom arról szól, hogy ha már a költségvetés – nagyon helyesen – nem engedi el az átalakulásig felhalmozott sugárzásidíj-tartozást, akkor ne kötelezzük a részvénytársaságokat arra, hogy a következő évi műsorterjesztési fizetési kötelezettségük terhére a teljes felhalmozott adósságot fizessék ki, gyakorlatilag a törvényjavaslatban körülírt technikával.
Tisztelt Képviselőtársak! Még számos módosító javaslatomhoz szeretnék észrevételeket fűzni, de erre az időkorlát miatt most nem nyílik lehetőség. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
