DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Két témáról szeretnék szólni. Mindkettő a miniszterelnökségi fejezettel kapcsolatos téma.
Az egyik a nemzeti kisebbségi ügyek kezelése.
(20.30)
Rendkívül örülök tisztelt Ház, hogy változatlanul külön-külön önálló költségvetési címen szerepel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Remélem, hogy ez azt jelenti, hogy a kormány végleg elállt attól az augusztusban napvilágot látott ötlettől, hogy összevonja a két hivatalt. A Szabad Demokraták Szövetsége az összevonási szándékot mind szakmai mind pedig politikai okokból ellenezte. Nagyon örülök annak, hogy ebben a kérdésben a jelek szerint érveink nem bizonyultak falra hányt borsónak.
A másik téma, amit érinteni szeretnék, az a Miniszterelnöki Hivatal keretei között működő egyházügyi államtitkársággal kapcsolatos. 6 darab módosító indítványt adtam be tisztelt képviselőtársaim, ezek részben az együttes jelentés 136. pontjától a 141. pontig terjedően, részben a 306. és 307. pontban illetve a 325. ponttól a 328. pontig terjedően találhatók. Ezekkel az indítványokkal azt a célt szeretném elérni, hogy az egyházi szociális intézmények felújítására, az egyházi nyugdíjalapok támogatására, a Szegedi Ferences Rendház neve alatt hajléktalanok gondozására, a Bethesda Református Kórház rekonstrukciójára rendelt előirányzatok a miniszterelnökségtől kerüljenek át a Népjóléti Minisztériumhoz. Továbbá azt szeretném elérni, hogy a Református Zsinati Levéltár rekonstrukciójára, valamint a Révfülöpi Evangélikus Oktatási Központ építésének folytatására rendelt előirányzat a miniszterelnökségtől a Művelődési És Közoktatási Minisztériumhoz kerüljön át. Ebből látható, hogy az indítványaim nem érintenek összeget, azaz kiadást nem növelnek, támogatást nem csökkentenek, egyszerű átcsoportosításról van szó a fejezetek között. Tartalmilag ugyanis kifejezetten – álláspontom szerint – a népjóléti illetve a művelődési tárca profiljába vágó tételekről van szó. Semmi nem indokolja tehát, hogy a miniszterelnökség rendelkezzen ezen tételek fölött.
Sokkal szerencsésebb lenne, tisztelt képviselőtársaim, a szakmai elvek szempontjából, ha az egyházak az adott tevékenység szakiránya szerint illetékes minisztériummal állnának kapcsolatban, nem pedig egyfajta politikai központtal. Nem hiszem, Tisztelt Ház, hogy ésszerű magyarázatot lehetne találni arra és nem gondolnám, hogy a pénzügyi tárca is ésszerű magyarázattal tudna szolgálni arra, hogy akkor, amikor a hajléktalanellátás a népjóléti tárcához tartozik, mi indokolja, hogy a szegedi ferencesek ez irányú aktivitását a miniszterelnökségből kelljen támogatni.
Vagy ha a művelődési tárca támogatja például a Bonyhádi Evangélikus Gimnázium Kollégiumának rekonstrukcióját, miért nem rajta, hanem a miniszterelnökségen keresztül folyik a Révfülöpi Evangélikus Oktatási Központ építésének támogatása?
Módosító indítványaim célja tehát a tisztánlátást szolgáló profiltisztítás. Ne foglalkozzon az egyházügyi államtitkárság olyan ügyekkel, amelyekben szakmailag más lenne az illetékes, mindenki azt csinálja, ami a feladata. Ezzel átláthatóbbá lehetne tenni a kormányzati működést, másrészt, álláspontom szerint költségeket is lehetne megtakarítani és ehhez még külön közigazgatási reform sem szükségeltetik.
Nem csodálom persze, hogy az egyházügyi államtitkárság megpróbál némi szakmai hatáskört magához csatolni, hiszen enélkül feketén-fehéren látszana, hogy mennyire abszurd egy központi egyházügyi hivatal üzemeltetése a kormányzati struktúrában, ráadásul egy olyan országban, amelynek alkotmánya egyenesen leszögezi, hogy az állam az egyháztól elválasztva működik.
Emlékeztetni szeretném arra eme késői órákban itt helyszínen lévő képviselőtársaimat és a kormány illetékeseit, hogy a kormány – legalábbis a nyilvánosságnak szánt érvei szerint – tavasszal kifejezetten az egyházakkal való, úgymond magasabb szintű kapcsolattartás végett állította vissza – egyébként a kormányprogrammal teljesen ellentétesen – az egyházügyi államtitkárságot. A nyilvánosság előtt akkor szó sem volt arról, hogy az államtitkárság szakmai kompetenciákat is maga alá akar gyűjteni, elvonva azokat a szaktárcáktól. A színfalak mögött azonban természetesen ez a terv már akkor is hangsúlyosan fölmerült és éppen a művelődési tárca itt ülő államtitkára is be tudna számolni arról, hogy bizony a művelődési tárcának nem kis erőfeszítésébe került, hogy megőrizze az egyházi oktatási intézményekkel, közgyűjteményekkel kapcsolatos addigi feladatkörét.
Mindezt azért mondom el tisztelt képviselőtársaim, mert ezzel is szeretném jelezni, hogy mi résen vagyunk, figyeljük az egyházügyi államtitkárság tevékenységét.
A profiltisztítás egyébként azért is indokolt lenne, mert feltehetően ezáltal az egyházügyi államtitkárság jobban oda tudna figyelni az egyházakkal való kapcsolattartásra és a kormányprogram végrehajtására, amellyel egyébként a jelenlegi helyzet köszönő viszonyban sincs az egyházügyeket illetően. Nem lenne ugyanis szerencsés, ha gyakran előfordulna olyan eset, mint az úgynevezett 1 százalék ügyében, amikor is a kormány egyik indoka az volt az 1 százalék néven közismertté vált kedvezmény jövő évi bevezetésével szemben, hogy nem folytatott róla egyeztetést az egyházakkal. Erre egyébként, hát meg kell jegyezni, hogy egy év állt rendelkezésre a kormányzatnak, hiszen már '95 decemberében nyilvánvalóvá vált, hogy az adófizetők '97 január 1-jétől kezdődően rendelkezhetnek majd jövedelemadójuk 1 százalékának közcélú felhasználásáról.
Örülök, tisztelt Ház, hogy a hírek szerint a kormány csütörtökön felül kívánja vizsgálni múlt heti elutasító döntését és ezért van még arra remény, hogy a parlamenti többség döntésének megfelelően az említett szja-hányad felajánlási lehetőség valóban január 1-jétől a gyakorlatban is megvalósulhasson. Köszönöm a figyelmüket, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
