DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eléggé elterjedt gyakorlat egy-egy országgyűlési javaslat indokolását úgy kezdeni, hogy a tervezet újszerűségét hangoztatja az előadó. Nekem nem adatott meg, hogy ezzel a formulával éljek – mindjárt hozzáteszem, szerencsére. Szerencsére, mert az a ritka helyzet állt elő, hogy elmondhatom, a javaslat döntő része képviselőtársaim előtt már jól ismert.
Formailag új javaslatról van szó, tartalmilag azonban, mondhatni, második olvasatban tárgyalja az Országgyűlést az új alkotmány szabályozási elveit. Erre tekintettel engedjék, meg, hogy az expozéban röviden három kérdéskörről szóljak, úgy mint a mostani javaslat előzményeiről, keletkezésének történetéről, másodikként azzal, hogy mi az új a korábbi javaslathoz képest, s végül a további teendőkről.
Tisztelt Országgyűlés! Ismert, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság március 28-án nyújtotta be az alkotmánykoncepciót. Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon, plenáris ülésen közel 60 órás vitát folytatott le, amit az alkotmány-előkészítő bizottságban további 22 órás vita követett. 92 képviselőtársunk 414 hozzászólásban fejtette ki véleményét. Az akkori vita színvonala visszaigazolta a bizottság és az egész társadalom várakozását, a civil és szakmai szervezetek, önkormányzatok, köztestületek állásfoglalásait, állami szervek és szakértők, valamint állampolgárok által megfogalmazott véleményeket. Szinte alig akadt olyan szakmai észrevétel, amely ne jelent volna meg a benyújtott módosító indítványok valamelyikében. Ez magyarázza, hogy a módosító javaslatok közel egynegyede az alkotmány-előkészítő bizottságban támogatást kapott, és ismerve a bizottság különleges döntési rendjét, ez nagyon jó aránynak mondható.
Mindezek ellenére, mint az ismert, a június 27-ei szavazáson, 5 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a bizottság által támogatott módosító javaslatokat az Országgyűlés is elfogadja. Ez arra utalt, hogy a támogatott módosító indítványok ismeretében is maradtak olyan nyitott kérdések, mondhatni rejtett problémák, kritikus pontok, amelyek megoldását több képviselőtársunk nem látta megnyugtatónak. Az így kialakult helyzetben a bizottság azt az eljárást választotta, hogy július 3-án átdolgozásra visszakérte az Országgyűléstől a határozati javaslatot.
A történtek azonban arra is alapot adtak, hogy a bizottság az átdolgozás során abból induljon ki, hogy a korábban általa támogatott 93 módosító javaslatot az Országgyűlés többsége nem elvetette, hanem nem támogatta kellő mértékben. Ezért a bizottság az említett módosító javaslatokat lényegében változtatás nélkül egybeszerkesztette a visszakért határozati javaslattal, és arra törekedett, hogy olyan változtatásokat végezzen a koncepción, amelyekkel a korábbi támogatók megőrzése mellett, újakat is nyerhet. Ezért a bizottság az általa elfogadott módosító indítványokkal kiegészített koncepcióra nézve nyitotta fel a vitát, hogy a képviselőcsoportoknak lehetőségük legyen arra, hogy az előzőleg elutasított, illetőleg az újonnan megfogalmazott módosító indítványaikat ismét a bizottság elé vigyék.
A frakciók ezek után 67 javaslatot terjesztettek elő, amelyből a bizottság 17-et támogat. Ez megjelenik a benyújtott koncepcióban. Megítélésem szerint ezek a számok is azt mutatják, hogy az elfogadott módosító indítványokkal korrigált koncepció alapjában bírta – és feltehetően bírja – az Országgyűlés többségének támogatását. Ugyanakkor azt sem hallgathatom el, hogy a bizottsági munka e szakaszában is újra megjelent néhány olyan javaslat, amely strukturálisan tér el a koncepciótól. Tisztelt képviselőtársaim, ez a rövid története az önök előtt fekvő javaslat kidolgozásának.
Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az átdolgozott koncepció legfontosabb tartalmi elemeit ismertetném, új tartalmi elemeit, szeretném hangsúlyozni, hogy a szabályozási elvek pillérei nem változtak. Azaz azokat továbbra is a magyar alkotmánytörténet vállalható értékei, a modern európai alkotmányfejlődés adaptálható elemei és az új magyar parlamentarizmus bevált megoldásai jelentik.
Ami pedig az átdolgozott koncepció legfontosabb új tartalmi elemeit illeti, azok némi nagyvonalúsággal három fő téma köré csoportosíthatók. Az első témát az állam és a társadalom viszonyának karakterisztikusabb, a modern társadalmakra jellemző alkotmányos kapcsolatok pontosabb kifejeződése jelenti. Így az állam megnevezéséről szóló rész kiegészült az állam szociális jellegére történő utalással.
Ezzel összhangban bővült az alanyi jogként megfogalmazott emberi jogok köre, egyebek között az egészségügyi alapellátáshoz, a munkához, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a törvényes munkaszüneti napra járó díjazáshoz való joggal, valamint az egészségkárosodottak és fogyatékosok védelmének kötelezettségével. Az alapvető alkotmányos elvek és célok között fogalmazódik meg továbbá a szociális partnerek közötti szervezett együttműködés elve és a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés szükségessége.
Tisztelt Országgyűlés! A változtatások és az új tartalmi elemek másik fő iránya a magyarságért való fokozott felelősségvállalásban jelölhető meg. Az alapvető alkotmányos elvek és célok között külön hangsúlyt kapott az állam kötelezettsége, a magyar nemzethez tartozó, de határainkon kívül élő magyarság jogainak védelmére. Ez az elv konkretizálódik abban a javasolt szabályban, amely az állampolgárság honosítással történő megszerzésénél a magyar származásúak számára kedvezőbb feltételek alkalmazását írja elő vagy javasolja előírni magában az alkotmányban. A választásokról szóló fejezetbe beépült a külföldön élő, a magyar állampolgárságukat igazoló, illetőleg a választás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlását ténylegesen biztosító rendelkezés. Megemlítendő továbbá: a koncepció az állam kötelezettségeként írja le a magyar nyelv védelmét.
Az új tartalmi elemek harmadik csoportja az államszervezetet, ezen belül különösen a végrehajtó hatalmat, illetőleg a kormányzást érintő kérdésekben nevezhető meg. Ebbe a körbe sorolhatók olyan új javaslatok, mint az, hogy a köztársasági elnöknek 30 napon belül döntenie kell a miniszteri ellenjegyzést igénylő előterjesztések aláírásáról; a kormány köteles bizalmi szavazást kérni, ha az Országgyűlés nem fogadja el a zárszámadási törvényt; a Magyar Nemzeti Bank független, de köteles a kormánnyal együttműködni a rá vonatkozó törvényeknek megfelelően.
A kormányzás eredményességét és egyben felelősségét érintő erősítő szabályok közé sorolható, hogy a koncepció nem részletezi a kormány feladat- és hatáskörét, hanem kimondja: a végrehajtó hatalom élén a kormány áll. Ebből a rendelkezésből ugyanis levezethetők a különböző hatáskörök. A miniszterelnök döntésétől függően – ez is új elem – lehetővé válik továbbá saját felelősségének és hatáskörének érintetlenül hagyásával miniszterelnök-helyettes kinevezése.
Mindezek kapcsán, tisztelt Országgyűlés, érdemes megemlíteni azt is, hogy az átdolgozás lehetőséget teremtett az állam működésére vonatkozó több olyan javaslat újragondolására és elfogadására is, amelyet a társadalmi, szakmai véleményezés során fogalmaztak meg különböző szervezetek, illetőleg a tudomány képviselői. Megemlítendő ezek közül a népi kezdeményezéssel való törvénykezdeményezés, a köztisztviselők jogainak, kötelezettségeinek és felelősségeinek meghatározása, a közvagyonra és az állami vagyonra, az ezekkel való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, továbbá a honvédelmi kötelezettség újszerű, a hivatásos hadseregre áttérést lehetővé tevő szabályozása.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottság vitájában több olyan probléma is felvetődött, amely most sem épült be a szabályozási elvekbe, bár a bizottság egyetértett vele. Olyan kérdésekről van szó, amelyek megítélésünk szerint a részletes szabályozásnál konkretizálhatók csak.
(8.30)
Így például a koncepció alapján a normaszöveg fogja kibontani az egyes alapjogok intézményi garanciáit, a kizárólagos törvényalkotási tárgyköröket, a kormány rendeletalkotási hatáskörének bővítését, illetve ennek feltételeit, a minősített többséggel elfogadandó törvények körét, az Országgyűlési képviselők választásának pontosabb szabályait.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat szerint, az alkotmány-előkészítő bizottságnak 1997. március 1-jéig kell benyújtani az Országgyűléshez az új alkotmányról szóló, az elfogadott szabályozási elveknek megfelelő tartalommal előkészített törvényjavaslatot. Ez a határidő kompromisszum eredménye. Akadtak frakciók, amelyek ennél gyorsabb munkát kívántak, mások viszont éppenséggel megfontoltabb haladást javasoltak.
Mi szól a javasolt ütemezés mellett? Elsősorban az, hogyha a törvény elfogadására és népszavazással történő megerősítésére a lehető legkorábban nem kerül sor, az alkotmányozás az 1998-ban tartandó Országgyűlési képviselő választás kampányának áldozatául válhat.
Nem szabadna ugyanakkor elhalasztani azt a kedvező alkalmat, amely a jelenlegi parlamenti ciklusban a politikai erők kompromisszumára alapozott, stabil alkotmány megszületését lehetővé teszi.
A határozati javaslatban szereplő határidő, ezekre tekintettel, véleményem szerint reális, amely intenzív munkával akár le is rövidíthető. Az önök előtt fekvő szöveg indokolással együtt ugyanis 48 oldalt tesz ki. Ez olyan részletességű koncepció, amely szűk mozgásteret ad a normaszöveg előkészítői számára.
A koncepció elfogadását követően ezért a bizottság titkársága – a rendelkezésére álló szakmai háttérrel – rövid idő alatt elkészítheti és a bizottság elé terjesztheti a normaszöveg tervezetét. A szövegezési előkészületek ugyanis már a koncepció kidolgozásával egyidejűleg megkezdődtek. A testület feladata pedig már – ezek szerint – nem a nagy jelentőségű koncepcionális kérdések megtárgyalása lesz, hanem sokkal inkább pontosítás, korrekció, jogtechnikai tökéletesítés.
Alkotmányról lévén szó, ez természetesen nagyon lényeges feladat, mert minden szónak a helyén kell lennie, és a szövegnek világosnak és egyértelműnek kell mutatkozni. Ez azonban a jelzett időpontig jól elvégezhető.
A március 1-jei benyújtás, a társadalmi vitát követően, lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés június végén, július elején döntsön a normaszöveg elfogadásáról, amelyet a kora őszi népszavazás megerősíthet.
Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, azonban néhány alapvető feltételnek teljesülnie kell. Legfontosabb e tekintetben az egy irányba mutató politikai akarat létrejötte a parlamenti pártok részéről, mind az új alkotmány tartalmi, mind pedig megalkotásának eljárási kérdéseiben. Ez a politikai akarat az, amely elemi feltétele az új alkotmány társadalmi elfogadtatásának, mind a parlamenti vita és előkészítés szakaszában, mind pedig az alkotmányt megerősítő népszavazás során.
Nem hallgatható el éppen emiatt, hogy az újabb bizottsági vitában egyes frakciók részéről érződött egyfajta bizonytalanság a tekintetben, hogy el kell e jutni ebben a ciklusban az alkotmányozási folyamat végéig. Mindenkinek világosan kell látnia, az új alaptörvény megalkotására és társadalmi elfogadtatására csak akkor van esély, ha az előkészítésben részt vett valamennyi párt aktívan kiáll az új alkotmány mellett.
A passzivitás vagy a többi párttól való elkülönülést kifejező negatív kampány ugyanis ellenkező hatást válthat ki, mint amit az alkotmányozástól és az új alkotmánytól egyébként várni lehet. Azaz a közös értékek melletti felsorakozás helyett elbizonytalaníthatja és megoszthatja a társadalmat. Ezért a pártok felelőssége közös ebben az ügyben.
Tisztelt Országgyűlés! A tavaszi parlamenti vitában már elmondtam, most megismétlem. Az új alkotmány csak akkor lesz tartós és a polgárok széles köre által elfogadott, ha nem egyetlen ideológiára, eszmerendszerre épül. Az alaptörvényben egyszerre kell jelen lennie a keresztény, a liberális és a szociális értékeknek. A benyújtott koncepció megfelel ezeknek a követelményeknek.
Mindezek alapján javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy vitassa meg az alkotmány koncepcióját, és a fogadja el az alkotmány-előkészítő bizottság javaslatát. (Általános taps.)
