DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vita alapján meg az eddig történtek alapján is engedtessék meg nekem annyi szubjektív megjegyzés, hogy szomorú vagyok. Én azok közé tartozom, akik hisznek abban, hogy új alkotmányra van szükség, és azok közé, akik hittek abban – és még mindig szeretnének hinni abban –, hogy erre megvan a reális lehetőség.
Képviselőtársaim itt érintették, különösen kereszténydemokrata képviselőtársam, elnézést, hogy ez még a régi alkotmány, alkotmányra van szükség, nincs is új alkotmány. Ezzel kapcsolatban szeretném azt elmondani, amit már többször elmondtam, hogy 1989-től kezdve az elmúlt 7 évben az eredeti, 1949. évi XX. törvény olyan nagymértékben átalakult, hogy az már csak címében viseli az 1949-es évi XX. törvény nevet.
Azt a magam részéről szégyennek tartom, hogy a rendszerváltozás hetedik évében még mindig 1949. évi XX. törvénynek hívják az alkotmányt. Azt is elmondtam már többször, de most megint erről vitatkozunk, ezért megismétlem, hogy ha minden más tökéletes lenne az alkotmány szövegében, akkor ez az egyetlenegy dolog elegendő indok lenne arra, hogy a Magyar Köztársaságban új alkotmány szülessék.
A tartalma ennek az alkotmánynak, mint mondottam már, alapvetően a háromoldalú tárgyalások nyomán, és aztán alapvetően 1990-ben az első szabadon választott parlament első évében alapvetően megtörténtek a változások. Ezért ezen a rendszeren a Magyar Demokrata Néppárt – most a rendszer egészéről beszélek, és természetesen nem egyes eleméről és részeiről – alapvető változást, kivéve az ügyészség helyét és szerepét, nem akar.
Azt azonban fegyelmezetten tudomásul vesszük, hogy akkor, amikor egy széles körű alkotmányozás folyik; és akkor, amikor konszenzuskényszer van, akkor nem érvényesülhet mindenkinek az akarata. Mindenkinek valamiről le kell mondani, és mi – sajnálatos módon – az utóbbi fél évben nem tudtuk akaratunkat kifejezni ebben a bizonyos bizottságban.
Ennek ellenére mások megegyezését, tekintettel arra, hogy szeretnénk az alkotmányozási folyamatot lezárni, tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor azt is meg már most jegyeznem, és a későbbiekben erre kitérek, nem tartjuk hibátlannak ezt a koncepciót, és az ezzel kapcsolatos megjegyzéseinket meg is fogjuk tenni.
Amit rendkívül fontosnak tartunk az új alkotmánnyal kapcsolatban, hogy úgy gondoljuk, hogy a kialakult rendszert az új alkotmányban alapjaiban megerősíteni kell, részleteiben pedig finomítani kell. Azt ugyanis semmi nem mutatja, az égvilágon semmi, hogy a kialakult alkotmányos rendszer és ennek fő elemei abban foglalhatók össze, hogy Magyarország egy parlamentáris köztársaság, tehát úgy gondoljuk, hogy semmi nem mutatja, hogy ezeken az alapvető elemeken változtatásra lenne szükség. Semmi nem mutatja azt, hogy Magyarországon a hétéves alkotmányfejlődés után például el kellene térni a prezidenciális rendszer felé.
Úgy tűnik, hogyha vannak is zökkenők, és rengeteg probléma van, és az ellenzéknek a kormánypártokkal rengeteg problémája van, és ennek számtalanszor hangot is adtunk, ez nem jelenti azt, hogy a parlamentáris rendszer megkérdőjelezhető lenne. Sőt, az utóbbi időszaknak a nem Magyarországon történő változásai és jelenségei – gondolok most éppen Belorussziára – azt mutatják, hogy a háromoldalú tárgyalásokon 1989-ben kitalált rendszer az jobb, mintha egy másik rendszert találtunk volna ki.
Sokszor elmondtam már, elmondom még egyszer: itt nem arról van szó egyszerűen, hogy a parlamentáris rendszer vagy a prezidenciális rendszer között úgy lenne érdemi különbség, hogy eldönthetnénk, hogy abszolút értelemben véve az egyik jobb, mint a másik. De a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a világnak ebben a térségében a parlamentáris rendszerek jobban beváltak, alapvető problémánk ezzel nincsen, ezért úgy gondoljuk, hogy ezen a rendszeren nem szükséges változtatni.
Egy dolgot azonban szükséges lenne megtenni, és bizonyos mértékben – engedtessék meg nekem, hogy azt mondjam – ebben az értelemben még azt is mondhatnám, hogy alkotmányozási szükséghelyzet van ebben az országban. Nem abban az értelemben, hogy rossz az alkotmány, és nem abban az értelemben, hogy új intézményrendszer kialakítására lenne szükség.
De abban az értelemben igen, hogy lassan most már itt az ideje, hogy az alapkérdésekben való vitát lezárjuk, hogy kimondjuk azt, hogy milyen rendszert választottunk, ezt egy formájában és szerkezetében is új, és egy népszavazással megerősített új alkotmány mondja ki, és fejezzük be végre a vitát arról, hogy parlamentáris rendszer vagy prezidenciális rendszer.
(10.40)
(A jegyzői székben Tóth Istvánt dr. Kávássy Sándor váltja fel.)
Semmi nem indokolja a változtatást.
Döntsünk végre, erősítsük meg a jelenlegi kereteket, mert – tisztelt képviselőtársaim – az alapproblémát mi abban látjuk, ha nem születik meg egy új alkotmány, és nem mondjuk végre azt, hogy egy új alkotmány megerősítette a jelenlegi kereteket, akkor azon a címen – amit én is szégyenletesnek tartok, hogy az "1949. évi XX. törvény" nevet viseli az alkotmány – folyamatosan, újból és újból ezeket a problémákat fel lehet vetni, és folyamatosan meg lehet kérdőjelezni az alkotmánynak a létjogosultságát, és ezek a viták, meggyőződésünk, hogy elveszik az időt, az energiát ennél lényegesebb problémáktól.
Tehát a Magyar Demokrata Néppárt úgy gondolja, hogy most Magyarországon az embereknek nem az az elsődleges problémájuk, hogy meg kellene változtatni a parlamentáris rendszert valamiféle más felé. Az embereknek egészen más problémáik vannak.
Ezért tisztelettel kérjük a parlamentben ülő minden párt minden képviselőjét, hogy ilyen szempontból is gondoljuk végig, hogy szükségünk van-e most az új alkotmány meghozatalára, vagy nincs; szükségünk van-e arra, hogy az összes energiánkat az emberek napi gondjainak a megoldására fordítsuk, vagy nem; és hogyha egyetértenek velünk ebben, akkor tényleg igyekezzünk még ebben a ciklusban új alkotmányt hozni. Mondom ezt annak ellenére, mondom ezt annak ellenére, hogy azért a mai nap tapasztalatai alapján is bizonyosfajta kétségeim vannak.
Ezért azt szeretném kérni, és a Magyar Demokrata Néppárt nevében kijelenteni, és aztán kérni egyben a többi párttól, hogy azt a megoldást, hogy itt 1990 óta, illetve tulajdonképpen '89 óta egy olyan folyamat zajlik le, hogy a törvényben leírtnál, az annál feltétlenül szükségesnél lényegesen szélesebb körű konszenzusra törekszünk. Ha – ne adj' isten, valamilyen oknál fogva, amit nagyon nem szeretnénk – mégsem lenne ebben a ciklusban új alkotmánya a Magyar Köztársaságnak, mi a magunk nevében kijelentjük és kérjük, hogy a többi párt is, ha lehet, jelentse ki, hogy kötelezőnek tartja magára nézve a következőkben is, hogyha egyszer Magyarországon új alkotmány lesz, az minél szélesebb körű konszenzus alapján szülessen meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartottam ezeket a dolgokat elmondani, ezért a részletekre nem tudtam kitérni, de amint látom, nincsen olyan túl sok hozzászóló, ezért engedtessék meg nekem, hogy az első kör 10 percét betartva, majd ha elfogytak... (Közbeszólások: 15!) Elnézést kérek! Az előbb két képviselőtársamnak 10 perce volt, és most hirtelen... (Moraj.) Persze ő második kör volt. Köszönöm, mégiscsak be tudom fejezni (Dr. Szabad György közbeszól: Úgy van!) hozzászólásomat a részletekre vonatkozóan is.
Azt már az előbb mondtam, hogy a koncepció egészét elfogadhatónak tartjuk, és a magunk részéről meg fogjuk szavazni. Biztos, hogy nem érvényesül ebben minden elképzelésünk, de a konszenzusok így szoktak születni. Szerencsésnek tartjuk a koncepcióban azt, hogy például a közpénzügyek területén csiszoltabb lett a koncepció, és ez részben annak köszönhető, hogy elfogadták a Magyar Demokrata Néppártnak azt a javaslatát, amit az első menetben nem sikerült elfogadtatni. Örülök, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság ezt annak ellenére figyelembe vette, hogy a bizottság ülésén nem tudtunk részt venni objektív okoknál fogva, és nem tudtuk képviselni véleményünket.
Ugyanakkor vannak, látunk problematikus pontokat is ebben. Bekerült a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés. Elfogadhatónak tartjuk, hogy bent legyen a koncepcióban. Csak azt szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy ez a gazdasági és szociális érdekegyeztetés a régi koncepció alapján is mehetett volna, semmi akadálya nem volt annak, hogy a kormány ilyenfajta érdekegyeztetést folytasson. Tehát itt tulajdonképpen érdemben nem történt semmi.
A javaslatkoncepció 5. oldalán szerepelnek a külföldiekre vonatkozó rendelkezések, az, hogy a külföldiekre külön rendelkezések is előírhatók, és e körben a tulajdonszerzés bizonyos mértékig korlátozható. Ezzel egyetértünk, nem itt van a probléma.
A következő pontban az szerepel, hogy a természetes személyekhez kapcsolódó jogok, azok a jogok, amelyek jellegüknél fogva nemcsak természetes személyekhez kapcsolódhatnak, ilyen például a tulajdonhoz való jog, értelemszerűen megilletik a jogi személyeket is. Ezzel a két szabállyal önmagában semmiféle problémánk nincsen, azonban hiányzik mellőle egy harmadik. Ezt már elmondtuk az előző koncepció vitájában is, és szeretném elmondani most még egyszer, hátha sikerül valamiféle eredményt elérnünk, mert rendkívül fontosnak tartjuk.
Hiányzik a koncepcióból a termőföldre vonatkozó speciális szabályozás. Márpedig különösen most, amikor az egész ország bizonyos "zsebszerződések"-től hangos, azt hiszem, hogy mindenki számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a termőföldre vonatkozó speciális szabályozás lehetőségét az alkotmánykoncepcióból kihagyni nem lehet.
Úgy tűnik, hogy ma egyetértés van az összes parlamenti párt között abban, hogy külföldiek tulajdonszerzését mindaddig nem lehet megengedni, amíg a magyar termőföld értéke nem lesz körülbelül azonos a burgenlandi termőföld értékével. Tartunk attól, hogy erre még egy kicsikét várni kell. Ha pedig ez a két szabály, amelyik önmagában helyes egyébként, úgy szerepel itt, hogy nincs benne a termőföldre vonatkozó speciális szabályozás, akkor a jogi személyek és természetes személyek e területen azonos jogai révén bizony ki lehet játszani majd a törvényeket, és bizony módot kell majd adni arra, hogy jogi személyek termőföldtulajdont szerezzenek; ha pedig jogi személyek termőföldtulajdont szerezhetnek, akkor megakadályozhatatlan a külföldiek termőföldszerzése. Nem véletlenül szól a mai törvény úgy, ahogy szól. Ha kifejezetten ilyen szabályokat teszünk az új alkotmányba, félő, hogy a jelenlegi törvények ebben a vonatkozásban alkotmányellenessé válnak.
Nagy tisztelettel kérem a patkó mindkét oldalán ülő képviselőtársaimat, hogy ezt az indítványunkat, bár nem tudom, hogy erre megfelelő indítványt ma be tudunk-e nyújtani... Tessenek figyelembe venni, hogy a mi pártunk nem vehetett részt az alkotmányozás folyamatában, és úgy tudom, hogy az általános vitát ma le akarják zárni, nekem alternatív kérésem lenne: vagy ne zárjuk le ma az általános vitát, vagy ha lezárják ma az általános vitát, akkor a termőföldre vonatkozó kérésünket az alkotmány-előkészítő bizottságban szíveskedjenek figyelembe venni, mert különben az új alkotmánynak olyan következménye lesz, amely következményt ebben a Házban – meggyőződésem szerint – senki nem akar. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)
