GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A késői órára való tekintettel próbálom röviden összefoglalni a törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásunkat, a Független Kisgazdapárt támogatja e szükséges vetőmagtörvény-tervezetet, de egypár gondolatot engedjenek meg képviselőtársak, hogy e késői órában elmondjak.
A nemesített vetőmag alkalmazása nem öncél. Elérhető célja kell hogy legyen a minőség jelentős javulása, a termés mennyiségének számottevő növekedése, az egészséges termés, a meghatározott termelési előnyök. A nemesített vetőmagvak lényegesen drágábbak a szokványos minőségnél. Általában a nagy teljesítményű, az úgynevezett nemesített fajták lényegesen kedvezőbb termelési feltételeket igényelnek ahhoz, hogy az előzőkben felsorolt előnyöket biztosítani tudják.
Az igényesebb talaj-előkészítés és tápanyagellátás, gondosabb növényvédelem, esetleg az öntözés, a korszerűbb gépek alkalmazása megnöveli a ráfordítást, többlettermelési költséget okoz. Egyes, különösen igényes növényfajták speciális termelési eljárást, termelési rendszert igényelnek. A nemesített vetőmagok alkalmazásával egyedül nem oldható meg a termelés visszaesésének és minőségromlásának a problémája.
1989-től '94-ig 44 százalékkal csökkent a növénytermelés gabonaegységben kifejezett teljesítménye. Ez idő alatt 24,5 százalékra csökkent a műtrágya, 32 százalékra csökkent a növényvédőszer-felhasználás hatóanyagban. A nemesített vetőmagvak felhasználásának tehát jelentős technológiai fejlesztéssel kell együtt járnia, mert különben nem éri meg a drága vetőmag használata.
A technológia fejlesztése nélkül a nemesített vetőmagvak nem tudják kifejteni a lényegesen nagyobb termelési potenciáljukat. A termelési technológia fejlesztése pedig jelentős termelésiköltség-növekedést okoz. A viszonylag drága nemesített vetőmag árának és az alkalmazása által kiváltott többlettermelési költségnek a termés mennyiségi növekedésében és a minőség javulása által kiváltott kedvezőbb értékesítési árban, azaz a nagyobb árbevételben kell megtérülnie.
De hogyan térül meg a többletköltség az eleve veszteséggel termelt növényeknél? Hajlandó-e a magyar felvásárlókereskedelem a jobb minőséget árban elismerni, s ennek többletköltségét a felvásárlási árban honorálni? A nemesített vetőmagvak és az általa igényelt fejlettebb technológia alkalmazása vagy kötelezővé tétele lényeges beavatkozás a termelésbe, annak a szabadságába.
Ez szinte elengedhetetlenné tenné a felvásárlókereskedelem szabályozását, a felvásárlási árak nagyságának minőséghez kötését. Minőségi termelést elvárni, vagy szinte kötelezővé tenni egy termék minőségét nem vagy nem eléggé honoráló felvásárlókereskedelem mellett egyszerűen nevetséges.
A minőségi termelés minden normális közgazdaság mellett a termelők érdeke. Magyarország közgazdasága azonban nem tekinthető normálisnak. A vetőmagtermelés és -forgalmazás törvényi szabályozása után joggal elvárható lesz az állattenyésztési fajták előállításának és forgalmazásának szabályozása is? Ez nem illetéktelen beavatkozás a termelés szabadságába? – tehetjük fel ezt a kérdést. Nemcsak a törvényes szabályozásra, hanem nagyon komoly közgazdasági ösztönzésre is szükség lenne különösen az exportnövényeknél, például az étkezési búzánál, kukoricánál, napraforgónál. Valószínű, hogy az egyik leghatásosabb exporttámogatás a vetőmag kiválasztásánál kezdődne, s nem a folyamatvégén, az exportáru-kereskedelemnél.
Megfontolandó az Európai Unió extenzitásra irányuló törekvése, és a túltermeléstől való félelme is. Ez új módon vetheti fel a növénytermelés problémáját is. E szerint esetleg nem a nagy hozamra, hanem a kiváló minőségre és a nagyfokú ellenállóképességre lenne célszerű nemesíteni. Célszerű lenne mindenekelőtt az export termékeinek minőségét, beltartalmát javító, nemesített vetőmagvak alkalmazását ártámogatásban részesíteni.
Másodszor: előnyben kell létesíteni a hazai nemesítésű fajtákat, és támogatni kell a hazai nemesítőket.
Harmadszor: a vetőmagvak minőségét állami feladatnak kell tekinteni, és a külföldi cégek sokszor önminősítését nem célszerű elfogadni.
Negyedszer: a vetőmagvak előállításának és forgalmazásának monopolizálását meg kell akadályozni.
Ötödször: a vetőmag hamisítását példásan kell büntetni.
Hatodszor: a vetőmag és a nemesített vetőmag alkalmazásával történő árutermeltetésre mintaszerződést kell kidolgozni és alkalmazni, melyben egyaránt biztosítható a termelő és az integrátor érdeke.
Több hasonló gondolatot elmondhatnánk még, de a késői időre való tekintettel engedjék meg önök, hogy még csak egy kérdésről beszéljek. Egy módosító indítványt adtam be, a IV. fejezet 11. § (4) bekezdéséhez, részletes vitában is nyilván elmondjuk, de már most kérném a jelen lévő kormánytisztviselők és a képviselőtársak segítségét is abban, hogy gyakorlatilag a törvény elég szabadon fogalmaz, a törvénytervezet, mikor a fajta használatáért, tehát úgy mondjam, "kérhet" gyakorlatilag díjazást. Itt örülnék, ha egyértelművé tennék, a feltételes mód használatát nem tartjuk mi elfogadhatónak.
Tehát a szellemi termék után járó díjfizetés – véleményünk szerint – nem lehet mérlegelés tárgya, tehát így hangozzon, hogy: "A fajta használatáért a fajtajogosult részére díjazás jár", tehát kijelentő módban és határozottan.
(A jegyzői széket dr. Kiss Róbert foglalja el.)
És még egy toldalékot a végére, a 11. § (4) bekezdéshez tennék, hogy a fajtajutalék nemesítői része örökölhető, ez az európai joggal, gondolom, teljesen harmonizál, tehát ez így helyes, hogy ez a fajtajutalék után járó nemesítő rész örökölhető legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
