DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalom és a jogalkotó részéről egyaránt fokozott érdeklődés irányul a szociális védelem egyik fontos elemére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy e törvényt ebben az esztendőben immáron hetedik alkalommal készül módosítani a tisztelt Ház. Az önök által, önök előtt fekvő T/3453-as számú törvényjavaslat – jogi szakkifejezéssel élve – új novellát illeszt az eredeti törvény szövegébe. A jogalkalmazást segítő, illetőleg más törvények változását követő kodifikációs javítások mellett új, a jövőben a törvényt hangsúlyos részeivé váló elemekkel gazdagodik. Expozémban elsősorban ezekre kívánom az önök figyelmét felhívni.
A rendszeres szociális segély intézményének, a szociális törvény keretei közé történő beemelésének gondolata már három évvel ezelőtt is foglalkoztatta a jogszabály-előkészítőket. Akkor ez, ismert okok miatt elmaradt. Ennek következtében a rendszeres szociális segély megállapítása az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörébe került ugyan, de nélkülözte a magas szintű szabályozást.
A segélyezés feltételeit még mindig egy huszonhét évvel ezelőtt kiadott miniszteri rendelet tartalmazza. Ennek alapján szociális segélyben lehet részesíteni azokat az időskorú vagy rokkant személyeket, akik létfenntartásukat biztosító jövedelemmel, illetve vagyonnal nem rendelkeznek.
Javaslatunk alapján kibővülne a rendszeres szociális segélyben részesíthetők köre a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kikerülőkkel.
Tisztelt képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtartamát 24 hónapban határozza meg a törvény. A kormány az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülők számára munkaalkalmakat teremtsen. A közhasznú munkavégzés kereteinek és forrásainak kibővítése, a Közmunkatanács életrehívása és programjainak elindítása, az érintettek többségének az év végéig várhatóan 70-75 fő számára biztosítja az új jogosultság megszerzésének a feltételeit.
De szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy vannak és a jövőben is lesznek olyan polgárok, akik valamely ok miatt tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról, és a határozott időtartamú munkanélküli-ellátásokra való jogosultságukat elveszítik. A szakértők becslései szerint jövőre körülbelül 35 ezer fő megélhetéséről ezért a szociális ellátórendszer keretén belül kell gondoskodni.
Az ellátások számának növelése nem célszerű. Ezért a törvénytervezet a hasonló funkciót betöltő rendszeres szociális segély átalakítására tesz javaslatot, az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek ellátásának megoldása érdekében.
Így a javaslat szerint a jövőben rendszeres szociális segélyben az idős és rokkant személyek mellett azok az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek is részesülhetnek, akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatására már nem jogosultak, és sem munkájuk, sem megélhetést biztosító jövedelmük, vagyonuk nincsen.
(16.40)
A segély megállapítása természetesen feltételekhez kötött. Minden esetben vizsgálni szükséges a család egy főre jutó jövedelmét, és magának az igénylőnek a jövedelmét is. A segély összege az idős, illetőleg rokkant személyek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, a nem foglalkoztatott, aktív korúaknál pedig 70 százaléka lenne.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerinti másik fontos változás a lakásfenntartási támogatás rendelkezéseit érinti. A módosítás célja, hogy ráirányítsa a települési önkormányzatok figyelmét a fűtéshez kapcsolódó költségek kiemelt támogatására. Az ellátásra való jogosultság tényleges feltételeit továbbra is a települési önkormányzatok határozzák meg saját rendeleteikben, de sor kerül két új garanciális szabálynak a bevezetésére. Az egyik a támogatás folyósításának időtartamára, a másik a támogatás mértékére vonatkozik.
Míg korábban lehetőség volt egy évnél rövidebb időtartamra megállapítani a támogatást, az új szabályok szerint ennek időtartama egy naptári évnél, illetőleg a fűtési kiadásokra tekintettel megállapított támogatás esetén a hat hónapos fűtési szezonnál rövidebb nem lehet. A támogatás egy hónapra jutó legkisebb összege 1000 forintban kerülne meghatározásra.
A lakásfenntartási támogatásnak a javaslatban megfogalmazott feltételei azonban tovább formálódhatnak az energiaárakkal összefüggésben kialakított, és a közeljövőben kialakításra kerülő kormányzati döntések függvényében.
A szociális jövedelmekből élők számának emelkedése, az aktív korban levő tartós munkanélküliek megélhetési nehézségei indokolttá tették, hogy a települési önkormányzatoknak biztosítson a törvény mozgásteret és felhatalmazást arra, hogy mobilizálják a segélyekért jelentkezők önerejét, dolgozni akarását. Úgy hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy a szociális támogatásokat teljes értékűen a megélhetést biztosító munkahely képes kiváltani. A kiterjedt és a hazainál jóval bőkezűbb segélyezési programokat működtető fejlett országok tapasztalatai is mutatják, hogy a segélyezéstől függő helyzetbe kerülő állampolgár lélekben egyre távolabb sodródik önfenntartó képességétől. A munkaerőpiacra való visszakerülésig tartó átmeneti időszakban – amely esetenként fájdalmasan hosszú is lehet – eredményesen alkalmazhatók az önfenntartó képességet megőrző, a családért érzett felelősséget és tenni akarást erősítő eszközök.
A javaslat erre tekintettel bővíti a természetben nyújtott szociális ellátások körét: a családi szükségletek kielégítését célzó gazdálkodási támogatása, ilyen lehet például földhasználati lehetőség, mezőgazdasági szolgáltatások, munkaeszközök, és a tevékenységhez szükséges forgóeszközök biztosítása. Így a rászorulók együttműködését igénybe vevő támogatási formák kiszélesítésével kiválthatók, helyettesíthetők a szociális pénzbeni juttatások. A passzív segélyezés helyett lehetőség nyílik az aktív együttműködésre, s ezáltal a krízishelyzetből való kikerülés is jelentős mértékben könnyíthető.
Nem elhanyagolható az a hatás sem, tisztelt Országgyűlés, hogy önfoglalkoztatással a család közvetlen munkaerejének bevonásával keletkező természetbeni vagy pénzbeni jövedelem morálisan elfogadható mind a társadalom, mind a segített egyén számára. A javaslat a Népjóléti Minisztérium által támogatott szociális földprogram modellkísérletére, valamint az önkormányzatok már létező gyakorlatára épít. A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás kiegészülne a gyakorlati élet által már igazolt falugondnoki szolgáltatással, amely lehetővé teszi a kistelepüléseken, illetőleg a külterületi lakott helyeken a kötelező szociális alapellátási feladatok komplex módon történő megszervezését. Fokozatos fejlesztéséhez az elmúlt időszak gyakorlatához igazodóan forrás a Népjóléti Minisztérium költségvetésében biztosított.
Tisztelt Országgyűlés! A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények tekintetében a javaslat érinti egyrészt a szolgáltatásokat igénybe vevők személyek jogainak érvényesítését és érdekeinek védelmét, valamint a nem állami humánszolgáltatást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájáruláshoz való jogosultságát.
A jogállami követelményekkel összhangban megerősítést nyer az intézményekben élő beteg – sok esetben kiszolgáltatott személyek – emberi és állampolgári jogainak a lehető legteljesebb érvényesülése. A törvényjavaslat garanciákat kíván teremteni azzal, hogy lehetővé teszi a szakmai és társadalmi szerveződések érdekvédelmi funkcióinak erősödését. Több nyugat-európai ország gyakorlatához hasonlóan e társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik az intézményi jogviszony ellenőrzésére, melynek során a bentlakók érdekében eljárhatnak különböző hatóságoknál. Ugyanakkor az intézmény kötelessége lesz a beutalt gondozottak tájékoztatása a jogaikat és érdekeiket képviselő szakmai és társadalmi szervezetekről.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére a törvényjavaslat rendelkezik az intézményben élő személyek intézményből való eltávozásának szabályairól is. A pszichiátriai betegeket gondozó szociális intézményekre vonatkozóan az egészségügyi törvényben nem született egyértelmű meghatározás a beutaltak szakmai felülvizsgálatának szükségességéről. A rendszeres szakmai kontroll hiányát pótolja a javaslat azáltal, hogy előírja a pszichiátriai beteg egészségi állapotának és szociális helyzetének kétévenkénti felülvizsgálatát. Ennek megtételére a rehabilitációs intézményi gondozás szükségessége kérdésében állást foglaló szakértői bizottság jogosult.
A hajléktalan személyekre vonatkozó javaslatok egyrészt a hajléktalanok szociális ellátáshoz való jogának tartózkodási jogcímtől független megerősítésére, a szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítására vonatkoznak, másrészt az illetékessségi viták csökkentésére. A főváros speciális helyzetéből adódóan – mivel a hajléktalanság a főváros egészét érintő, a kerületek közigazgatási határaihoz csak kivételesen köthető ellátás – az átmeneti szálláshelyek megszervezése, az azonnali krízishelyzet elhárítására szolgáló átmeneti segélyezés a fővárosi önkormányzat feladata, amennyiben erről a kerületi önkormányzatokkal másképpen nem állapodik meg.
A javaslat tartalmazza a hajléktalanok rendszeres segélyezésének megoldását is, a gyakorlatban már alkalmazott hajléktalan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítási rendszeréhez hasonlóan.
Kedves Képviselőtársaim! Van abban valami jelképes, hogy ezzel a törvényjavaslattal a szociális biztonság lehetséges mértékű javításának szándékával a kormány akkor fordul önökhöz, amikor a szociális szakmai szövetség gyorsjelentést tett közzé a szegénységről. Ez a tervezet apró, de fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a szegénység legfőbb okaként ismert tartós munkanélküliség ne jelentse a teljes leszakadást és jövedelemhiányt.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a benyújtott törvényjavaslat sürgősségi tárgyalását kérte a következők miatt. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásából 1996. december 31-éig kiesők részére a megélhetés alapjául szolgáló rendszeres jövedelem nem biztosítható, ha a települési önkormányzat megállapítási jogköre nem szabályozott. A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben élő személyek állampolgári jogainak védelme is mielőbb megoldandó.
Kérem, a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottakra tekintettel a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
