DR. SZIGETI GYÖRGY
DR. SZIGETI GYÖRGY
DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról nem tűnik régi jogszabálynak, viszonylag friss.
A hozzá benyújtott módosító törvényjavaslatot, amelyet a T/3453-as számon jegyzünk, a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója mind egészében, mind részleteiben támogatja. Elöljáróban a módosításokról ejtsek néhány szót.
Indokoltnak tartjuk a módosítást. Ezt azért hangsúlyozom, mivel mintegy három és fél éve született ez a törvény, államtitkár úr hét módosításról beszél, az én számolásom szerint ez már a nyolcadik módosítás. Hangsúlyozom, hogy indokolt a módosítás, azonban egy ilyen széles kört érintő törvénynél alaposan meg kell gondolni, hogy hányszor módosítjuk, nehogy aztán végül is olyan hibába essünk, mint a társadalombiztosításról szóló törvény esetében, hogy a sok módosítás után a jogalkalmazás során áttekinthetetlen lesz a joganyag.
Indokoltnak tartjuk a törvényt, a tartalmi változtatások okán. A szociális területen új kihívást, új feladatot jelent a jövedelempótló támogatás rendszeréből kiesők megélhetésének biztosítása. Ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy nemrégiben döntöttünk úgy, hogy a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát szabályozzuk, és 24 hónapban határozzuk meg, átmeneti szabályként megfelelő munkaviszony szerzésével további jogosultságot határoztunk meg.
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy mintegy 35 ezer ember nem tud újabb jogosultságot szerezni, és az ő megélhetésükről gondoskodni kell. Így került a törvénybe a rendszeres szociális segélyről szóló jogintézmény. Ez nem új jogintézmény, 1969 májusától létezik, ennek keretébe lett illesztve az aktív korú nem foglalkoztatottak, munkanélküliek támogatása.
Ez azon túl, hogy ennek a csoportnak megoldja a megélhetését, biztosítja az anyagiakat, ha szűk mértékben is vagy csekély mértékben, ugyanakkor a rendszeres szociális segély korábbi két csoportját törvényi szintre emeli, az eddigi miniszteri rendelet helyett törvény rendelkezik az ellátásokról.
Ezek: az időskorúak ellátása, ezt már ismeretes, hogy '93-ban, a törvény meghozatalakor különféle változatokban szerettük volna a törvényben viszontlátni, egyszer úgy, hogy állampolgári jogon 70 év fölöttiek kapják meg ezt a támogatást, majd a stabilizációs ügyek kapcsán eljutottunk arra az álláspontra, hogy ezt is rászorultsági alapon nyújtott pénzbeli ellátásként kell meghatározni. Hasonló módon szólt a szabályozás a munkaképtelenek, tehát a munkaképességeiket 67 százalékban elveszített emberek szociális ellátásáról is.
Ebbe illeszkedik bele most a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának rendszeréből kiesett csoport is. Azonos elveket határoz meg itt a törvény a támogatás feltételeként, vizsgálja a családban az egy főre jutó jövedelmet, és az illetőnek a vagyoni helyzetét. Itt is a jövedelmi korlát, a mindenkori – tehát mozgórendszerhez kötötten – a minimálnyugdíj 80 százaléka, az időskorúaknál, már munkaképteleneknél az ellátást 80 százalékban határozza meg a törvény, azonban a munkanélküliek – tehát az aktív korú foglalkoztatottak, a nem foglalkoztatottak – esetén ennek az összege 70 százalék.
Így egy egységes rendszer látszik kialakulni, amikor a munkanélküli-járadék első intézménye, tehát elsőként ez az intézmény biztosítja a munkanélküliség esetén az ellátást, majd azt pótolja a jövedelempótló támogatáshoz való jutás. Ennél akkor is úgy közöltük, most hangsúlyozzuk ismételten, hogy örülünk, hogy egy szoros együttműködés alakult ki, hogy a munkaerőpiacra visszakerülhessenek ezek az emberek.
A rendszeres szociális segély esetében az együttműködésnek egy új formájával találkozunk. A törvény előírja, hogy az ebben részesülők kapcsolatot kell hogy tartsanak a családsegítő szolgálattal, illetőleg a kijelölt szociális intézménnyel. Tehát róluk nem feledkezik meg az önkormányzat, figyelemmel kíséri a sorsukat, nemcsak az évenkénti felülvizsgálatnál, hanem az esetben is, hogy különféle programokba vonja be őket a szociális helyzetüknek megfelelően, illetőleg a mentális állapotuknak megfelelően.
Gondolom, ebbe a körbe illeszkedik a Szabó Imre képviselőtársam által felvetett gondolatkör is, hogy nem szakadhatnak el a munkaerőpiactól, ezeket az embereket az állandó kapcsolat az önkormányzathoz köti, és közhasznú foglalkoztatásukra vagy akár más módon megoldható a munkaerőpiacra való visszajutásuk.
A másik tartalmi változtatás a lakásfenntartási támogatás pontosítása, illetőleg egy új formának a hangsúlyozása. A fűtési támogatásra jogosult az, akinek a háztartásában a jövedelem egy meghatározott összeget, tehát pontosan a minimumnyugdíj kétszeresét nem haladja meg, és a fűtési támogatás a jövedelemnek a 20 százalékát vagy azt meghaladó részét elviszi.
(17.00)
Ez biztos, hogy ráirányítja a figyelmet, különösen az olajjal fűtőkre, illetőleg az egyéb drága fűtési módot alkalmazókra, akik kényszerűségből továbbra is ezt kell hogy igénybe vegyék.
A magunk részéről az önkormányzati szabályozás mellett elképzelhetőnek tartjuk egy normatív meghatározását is a feltételeknek, hasonló módon, mint ahogy ez a közgyógyellátás esetében áprilisban történt. Úgy tűnik, a csekélyke tapasztalat azt mutatja, hogy ez a normatív szinten megállapított támogatás beváltja a hozzá fűzött reményeket, és érdemes gondolkodni azon, hogy a fűtési támogatásnál is hasonló módszert alkalmazzunk. Képviselőcsoportunk, munkacsoportunk gondolkodik azon, hogy ehhez a szakaszhoz módosító csomagot nyújt be.
A másik célja a tartalmi változtatások mellett a törvénynek az volt, hogy a jogalkalmazás során előforduló esetekre szabályt alkosson, ami problematikusnak mutatkozott. Ebben a körben jelenik meg deklaratív jelleggel egyrészt az, hogy a munkanélküliek a szociális törvény ellátásaira jogosultak. Ezt határozottan mondja ki a törvény, ez megerősíti az ő jogosultságukat, a fővárosban a kerületek és a főváros között a hajléktalanellátás szabályait pontosítja, kiküszöböli azokat a vitákat, amik esetleg a kerület és a főváros között keletkezhetnének.
Ebbe a körbe sorolható az, hogy korábban a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulás igénybevételének lehetőségét deklarálja. Felsorolja, hogy mely szervezetek, mely nonprofit szervezetek, esetleg inkább ezen túlmenően vállalkozások meghatározott feltételek esetén a közfeladat ellátásához állami hozzájárulást igényelhetnek. Ennek részletes szabályait a kormányrendelet határozza meg, a jogosultsági feltételeit külön törvényre bízza.
Hasonló módon ebbe a körbe illeszkedik az, hogy megvonja azt a határt a szociális intézmények és a kórházak között, hogy ápolást, gondozást nyújtó szociális intézménybe csak az vehető fel, aki az egészségügyi fekvőbeteg-intézményre nem szorul rá. Tehát végeznek ezek az intézetek különféle egészségügyi szolgáltatást is, de van egy olyan határvonal, hogy az egészségügyi szakellátást ők nem vállalhatják, azt csak a kórházak teljesíthetik.
Az értelmező rendelkezések során is egyetértünk azokkal a pontosításokkal, amelyek a háztartás, illetőleg az egyedül élő fogalmát jelölik meg. Örömünkre szolgál, hogy bekerült a törvénybe a '94 óta eredményesen működő falugondnoki hálózat, amely egy alapellátási forma. Én azt hiszem, az elmúlt évek tapasztalatai, sőt, az idei költségvetésben előirányzott összeg növelése is indokolja, hogy ez az ellátási forma megfelelő helyre kerüljön, törvényi szabályozást kapjon, elég széles réteget érint.
Ebbe a körbe illeszkedik a kissé eufemisztikusnak tűnő gazdálkodási támogatás fogalma. Először az ember nehezen tudta megtalálni, hogy mi tartozhat ehhez. Végül is kiderült, hogy itt a földprogramokról van szó, amelyeket eredményesen művelnek az önkormányzatok, illetőleg a népjóléti kormányzat is támogatja ezt a saját magukról való gondoskodási formát. Ennél felsorolja, a természetbeni ellátásoknál, hogy mi adható, a használati díj fizethető ki, vagy természetben adható oda, akár a munkákat biztosítják számukra, vagy pedig az egyéb segítséget az értékesítésnél, ez mind a természetbeni támogatás sorába tartozik.
Nagyon fontosnak tartjuk, és a sok szidás mellett azért érdemes erre is felhívni a figyelmet, hogy a népjóléti kormányzat nagyon gyorsan reagált az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megállapítására. Máris bekerült önálló intézményként a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona. Megerősítették a jogról való tájékoztatási kötelezettséget, az intézményekhez közelengedték a társadalmi szervezeteket, önszerveződéseket, az eltávozás alkotmányos jogát pontosan meghatározták, és az intézményben működő különféle szervezeteknek a jogosultságát is tisztázták, az érdekképviseleti fórum döntési jogát kiszélesítették.
Ebbe a körbe illeszkedik még az, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében a rendszeres, bizonyos időszakonkénti felülvizsgálat intézményét beépítették a szociális törvénybe. A magunk részéről összességében támogatjuk a javaslatot, részleteiben is, és jobbító szándékkal módosító csomagot fogunk benyújtani, reményeink szerint ezzel a törvényjavaslatnak a teljességéhez járulunk hozzá. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
