SZABÓ SÁNDORNÉ
SZABÓ SÁNDORNÉ
SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosítására kerül sor az előttünk fekvő 3453-as törvény-előterjesztésben. Bár egy átfogó, a jelen előterjesztésnél is jelentősebb módosításra a szociális kérdéseknek előkészítése alatt van, mégis az élet, a mindennapi gondok néhány sürgős rendezését igénylik.
Jelen törvényjavaslat koherens rendszerbe illeszthető a korábbi törvényekkel, elsősorban a foglalkozási törvény módosításával. Tavaly februárban a szociális ellátásokról szóló törvény módosítása kapcsán azzal a mondással fejeztem be mondandómat: "Ne halat adj, hálót fonni tanítsd meg az éhezőt!"
Azt hiszem, ez a mostani, tárgyalt törvényjavaslat ezt a szükséghelyzetet elégíti ki, tehát halat is ad, és a hálóhoz is megteremti a fonás lehetőségeit. A szocialista képviselőcsoport nevében e törvényjavaslatnak legalább hét pozitívumát szeretném külön kiemelni.
Az első: a rendszeres szociális segély mint kategória, eddig csak miniszteri rendeletű szabályozás szintjén fogalmazódott meg, most pedig egy magasabb szintű törvényi szabályozást kap.
A második: a jövedelemtámogatásokból kiszorulók nem maradnak ellátatlanok, hanem bekerülnek ebbe a kategóriába, tehát a rendszeres szociális segély hatálya alá.
A harmadik: a létfenntartásokban veszélyeztetetteknél a továbbiakban nem számít be a vagyonba az ingóság, továbbá az igénylő által lakott ingatlan.
Negyedik változás az – és ez jelentős –, hogy legalább a fűtési támogatás normatív segéllyé válik.
Ötödikként említem: a törvényjavaslat utalása alapján több támogatás egyidejűleg is adható, bár ismerve a mai gyakorlatot, sok önkormányzat helyi rendeletben mondja ki: csak egy adható az ő területén.
Hatodik: hogy új, a természetben nyújtható támogatási formaként ez a földhasználati lehetőség, ami tulajdonképpen a családi szükségletek kielégítését szolgálja, s az ehhez szükséges eszközök, szolgáltatások, juttatások, képzések biztosítása is adható ehhez.
Hetedikként pedig az intézetben élők – többek között a pszichiátriai betegek – jogvédelme is erősödik az előterjesztés kapcsán.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszeres szociális segély egyéni segély, annak ellenére, hogy családi jövedelemigazoláshoz is kötött. Ha konkrétan nézzük, az önkormányzat annak a jövedelempótló támogatásból kiesett, aktív korú munkanélkülinek állapítja meg a rendszeres szociális segélyt, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 százalékát, tehát ez jelenleg 6720 forint; valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 80 százalékát, tehát a 7680 forintot. A jelenlegi nyugdíjminimum 9600 forint. A javaslat 12 hónapot ad a kérelem benyújtására. Úgy érzem, sokakkal konzultálva, ez indokolatlanul hosszú. A rendszeres szociális segély tulajdonképpen egy szociális juttatás.
Ha az azt megelőző pénzjuttatások létfenntartást szolgáltak, illetve létfenntartást szolgált, akkor annak hiánya azonnali kérelmet kell hogy eredményezzen. Ha a támogatást igénylő a járadék megszűnését követően legális munkát vállalt, akkor azt 12 hónap után ismételt járadékra is jogosulttá teszi. A túl hosszú határidő a feketemunka vállalásának is kedvezne. Nehezen értelmezhető, s finomítást igényel a folyamatosan jövedelmet biztosító megbízás, az állandó jelleggel végzett alkalmi munka definiálása; ezek nem jövedelemforrások?
Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszeres szociális segély megállapításánál az aktív korú, nem foglalkoztatottak csoportjának kezelése több kérdést vet fel. Ez a réteg a munkanélküli-járadékot és jövedelempótló támogatást is kimerítette. Ennek okai többfélék lehetnek, ennek következtében a kezelése is többféle megoldást vet fel.
Elsősorban a tartós munkanélküliség okait kell feltárni, akár személyre szabottan. 1997-ben országosan várhatóan 35 ezer fő szorul erre a támogatási formára. Egy konkrét példát hadd mondjak: Győr városában jelenleg 308 főnek szünetel az ellátása, és 469 főnek szűnt meg a jövedelempótló támogatása. Tehát ez a 779 ember kerül most ebbe a körbe.
(17.40)
Ők átkerülnek a rendszeres szociális segélyt igénylők csoportjába, ha az előbb említett feltételeknek megfelelnek.
Fontos új és nagy vitát kiváltó eleme a törvényjavaslatnak az, hogy a segélymegállapítás feltétele az önkormányzat rendelete által előírt családsegítővel vagy más szociális intézménnyel való együttműködési készség. Az említett aktív korú nem foglalkoztatottak esetében a cél változatlan a munkaerőpiacra történő visszavezetés. Ez tehát szoros kapcsolattartást jelent és igényel a családsegítő központokkal, illetve a szolgálat és a munkaügyi központ között. A munkaügyi központok már eddig is végeztek vizsgálatokat a tartós munkanélküliség személyekben rejlő okainak feltárására. Ezt a munkát kellene természetesen megfelelő létszám esetén továbbfejleszteni, finomítani.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek nagy részében olyan egészségkárosodás akadályozza az elhelyezkedést, amely rokkantsági fokban ugyan nem mutatkozik meg, azonban a jelenlegi munkaerőpiacon lehetetlenné teszi a munkavállalást. E téren olyan orvosi, egészségügyi állapotfelmérésre volna szükség, amely egyrészt a lehetőség szerinti rehabilitáció útját jelölné meg, másrészt megbízhatóan, objektíven állapítaná meg az ügyfél munkaalkalmasságának fokát, illetve jellegét. Ez a kérdés jelenleg teljesen tisztázatlan, az orvosi igazolások általánosak, az együttműködést szolgáló munkaügyi központok számára sokszor értékelhetetlenek, felülbírálhatatlanok.
Egy megoldása lehetne a kérdésnek – gondolom, vitát kiváltó ez is –, hogy a Munkerő-piaci Alapból finanszírozott egészségügyi szakértő, illetve egészségügyi felügyelet végezné ezt a feladatot. Ennek költségeit meg is lehetne takarítani azokból az esetekből, amikor a betegségre hivatkozás inkább a munkavállalási kedv hiányát jelenti, mint tényleges alkalmatlanságát. Magyarul, amikor az adott munkanélküli nem is akar dolgozni.
A tartós munkanélküliség másik oka, amely ugyancsak gyakori, olyan életvezetési probléma, amely a munkaadó számára nem teszi kívánatossá a munkaviszony létrejöttét. Ezekben az esetekben sem a tartós segélyezés lehet a megoldás, hanem olyan szakemberek irányította terápia, amely visszavezeti ezt a réteget a rendszeres munkavégzés lehetőségéhez. Itt felétlenül együttműködésre van szükség a családsegítő központtal.
Mindezekből egyértelműen következik: a cél a munkanélküliség kezelése, illetve a munkaerőpiacról kiszorult, már tartósan munkanélküli személy számára segítség nyújtása. Olyan segítségé, amely az önmenedzselésben segít egy reális életstruktúra kialakításában, és itt nagyon fontos, hogy szoros legyen a kapcsolat a szociális ellátószervezet, illetve a családsegítő központ, az önkormányzat és a munkaügyi központ között.
Tisztelt Képviselőtársaim! A családsegítő központok, illetve szolgálatok feladatai megalakulásuk óta folyamatosan nőttek. Azonban vélhetően a rendszeres szociális segélyre jogosultak körének egy részével már eddigi munkájuk során is kapcsolatba kerültek a gondozott családok körén belül. Az egész rendszeres szociális segélyezetti kör tehát nem jelent ugyanilyen kliensszám-növekedést az átfedések miatt. A feladatnövekedés a már működő családsegítő központoknál, ha kismértékben is, de jelentkezik, tehát létszámnövelést, kapacitásbővítést, az anyagi eszközök javítását is kell hogy jelentse.
Új szakmai kihívásokat fogalmaz meg ez az új, nevesített feladat a szociális munkások számára. De mi van azokon a területeken, ahol nincs, nem működik családsegítő központ? Hiszen tudjunk, hogy 115 működik az országban. Ott jelent ez a fedezettelepítés igazán nagy megoldandó feladatot. Hová lehet telepíteni még más működő szociális intézményhez a feladatot? Például az idősgondozáshoz? És ahol nincs ilyen, ott kinevezünk egy személyt ilyen intézménynek?
Látszik, sok kérdést vet fel az, amikor segíteni akarunk embereken, és egy jó ötlet végiggondolása van az asztalunkon. A szociális munka presztízsét rontaná, ha szakképzettség nélkül végezhetné e feladatot valaki, de még ennél is sokkal veszélyesebb a kliens számára a szakszerűtlen, akár az emberi jogokat és az emberi méltóságot is sértő megoldások kialakítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! E törvénytervezet alapján a normatív ellátások köre is bővül. A lakásfenntartási költségek folyamatos drágulásának általános problémáját a normatívvá tett fűtési támogatás nem oldja meg, azonban mégis előrelépés. Sajnos, az eltérő fűtési megoldások költségei közötti különbségeket nem lehet e javaslat keretein belül kezelni. Itt elsősorban a távhőszolgáltatás költségeire gondolok.
A falugondok feladatának megfogalmazása az ötszáz lakosnál kisebb településeken, azt hiszem, örömmel tölthet el bennünket. Ha komplex szociális munkát is végeznie kell, ehhez felsőfokú végzettség szükségeltetne. Enélkül nincs meg a szakmai kompetenciája. De járjuk a földön! Hol van az az ötszáz lelkesnél kisebb falu, ahol felsőfokú végzettségű falugondnokot tudnak alkalmazni?
Kedves Képviselőtársaim! Néhány felmerülő kérdést még tisztázni kell, azonban ez a törvényjavaslat jó, támogatható és támogatandó. A szocialista frakció nevében támogatandónak tartjuk. Fontos is, mert családok, egyének életét, létfeltételeit határozza meg, illetve segíti. Kérem önöket, segítsék javaslataikkal, hogy minél jobb törvényt tehessünk le karácsonykor az asztalra! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
