DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadójának: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1997. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalási menetében a Házszabály előírásainak megfelelően szeretnék eleget tenni annak a kötelezettségemnek, hogy tájékoztassam önöket az elfogadásra ajánlható módosító indítványok köréről és azok indokoltságáról.
Az 1997. évi költségvetésitörvény-javaslathoz közel 450 darab módosító indítvány került benyújtásra. A kormány figyelemmel a bizottságokban kialakított álláspontokra, 54 módosító indítvány elfogadását javasolja önöknek. A kormány részéről támogatott indítványok egy része pontosítja a benyújtott költségvetésitörvény-javaslat szövegét, kiszűri a koherenciazavarokat. A módosító indítványok másik csoportja a párhuzamosan lefolytatott törvénykezések költségvetési vetületeit, csatlakozási pontjait javasolja rendezni. Először számba venném a főbb elmozdulásokat.
A személyi jövedelemadóban tervezett, gyerekek utáni adókedvezmény elhagyása a jövedelemadó-előirányzatot 7,5 milliárd forinttal növeli. A családi pótlék további emelésének forrását szolgáló költségvetési előirányzatnál 7,5 milliárd forint kiadástöbblet jelentkezik a dolog természetéből következően. A vázolt módosításoknak nincs hatása az egyenlegre.
Az adójóváírás mértéke 18 százalékról 20 százalékra történt megemelése 2,5 milliárd forint, az adómentes étkeztetés megszüntetésének elhagyása pedig 3 milliárd forint, összességében tehát 5,5 milliárd forint bevételkiesést okoztak. A személyi jövedelemadó 1 százalékának átengedésével kapcsolatban nagyon sok vita folyt a költségvetési törvény elfogadása kapcsán, most csak a technikai átvezetések indokoltságáról kívánok szólni.
(17.20)
A személyi jövedelemadó egy százalékát, ami 3,5 milliárd forintnak felel meg, a központi költségvetésben bruttó módon kell elszámolni. Az előirányzatnak meg kell jelenni a költségvetés mérlegében a kiadási oldalon is. Ez az összeg az egyenleget nem érinti, csak a bevételi és kiadási főösszeget növeli.
Tisztelt Ház! Néhány mondatot szeretnék szólni a privatizációval kapcsolatos, a kormány által támogatott módosító indítványról. A privatizációból származó központi költségvetési bevétel 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra történő csökkentése indokolt, tekintettel arra, hogy az ÁPV Rt.-t terhelő törvényben előírt kötelezettségek a számítottnál nagyobb hányadban kötik le a privatizációs bevételeket.
Az agrárgazdasági támogatások forrásait úgy javasoljuk rendezni, hogy a támogatási többletigényből 4,5-5 milliárd forint az előző évekhez hasonlóan nem konkrét előirányzatként jelenne meg, hanem meghatározott feltételek teljesülése esetén a kormány cselekvési lehetőségét növeli. Itt a cél az, hogy év közben, amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet indokolja, és az ebből adódó piaci lehetőségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi, a kormány megfelelő mértékű átcsoportosításokat hajthat végre.
A bírák, ügyészek előmeneteli és javadalmazási rendszeréről szóló törvény módosítása – mely átlagosan a már egyébként is kiemelt mértékhez képest hét százalékos többlet-illetményemelést és az egyes fizetési fokozatok közötti átrendezést javasol – 696 millió forintos többletkiadással jár.
A bírósági fejezetben, a bíróságok céljait szolgáló beruházási előirányzatok egy része átcsoportosításra kerül. Így megoldódik a Pest Megyei Bíróság elhelyezése, mivel a bíróság az Igazságügyi Minisztérium épületébe költözhet.
A Nemzeti Kulturális Alap részére a törvényjavaslat támogatást nem tartalmaz, az alap csak saját bevétellel gazdálkodhatna 1997-ben. A kormány által is támogatott módosító javaslat a Nemzeti Kulturális Alap forrásait 150 millió forint költségvetési támogatással kívánja növelni annak érdekében, hogy az alap gazdálkodásában jövőre fennakadás ne következzék be.
Tisztelt Ház! Az államháztartás egyes alrendszereinek pozíciójában bekövetkező elmozdulások szükségessé teszik olyan intézkedések áttekintését, amelyek a változások kiegyenlítéséhez nélkülözhetetlenek. A kiadások növekedése a bevételi oldal módositásával nem alapozható meg, ezért az államháztartás követelmény szintű hiányának megőrzése, a költségvetés kiadási oldalát érintő átcsoportosításokat, megtakarításokat igényel annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések megőrizhetők, az államháztartás hiányának GDP-hez viszonyított aránya 4,915 százalékos aránya tartható legyen.
A vázolt korrekciókhoz az egyensúly megőrzését biztosító intézkedéseket tartunk szükségesnek. Ezért a költségvetési törvényjavaslat 6. § (5) bekezdésében eredetileg javasolt 6 milliárd forint 8 milliárd forintra történő módosítását támogatjuk. A központi költségvetés általános tartalékának csökkentésével is egyetértünk.
A közmunka céljaira javasolt 5 milliárd forint 1 milliárd forintos megtakarítása mellett a program lényeges sérülése nélkül is megoldhatók a feladatok. Úgy gondoljuk, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap 18 milliárd forintos kiadási előirányzatának kettőmilliárd forinttal történő mérséklése mellett is jelentős mértékben, 60 százalékkal bővülhetnek az alap kiadásai. Ez a feladatokkal arányos felhasználást is lehetővé teszi.
Az adósságállomány devizastruktúrájánál, a devizakosár arányára való átállás lassabb ütemezésével sor kerülhet az adósságszolgálati kiadások csökkentésére, mintegy hetesmilliárd forinttal, meg kell azonban jegyeznem azt, hogy ennek következtében nagyobb keresztárfolyam-kockázat jelentkezik az adósságszolgálatban, ezzel számolni kell.
Tisztelt Ház! Mindezek alapján szeretném kérni, hogy a törvényjavaslatot itt támogassák, a módosító javalatokat szíveskedjenek megszavazni! Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
