DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti hírügynökségről, azaz a Magyar Távirati Irodáról szóló törvényjavaslatot rendkívüli körülmények között tárgyalja az Országgyűlés. A körülmények azért rendkívüliek, mert Horn Gyula miniszterelnök úr a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának, a Magyar Távirati Iroda felügyeletével, valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőjének kinevezésével kapcsolatos határozatában foglaltakat tudatosan és nyíltan megszegve egyoldalú kormánybefolyást érvényesített a Magyar Távirati Irodával szemben. Ez az alkotmányellenes kormánybefolyás az által valósult meg, hogy miniszterelnök úr Alexa Károly volt MTI-vezérigazgató megbízatásának lejártát követően egyszerűen a saját jelöltjét terjesztette elő a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói tisztségére Meruk József újságíró, a Reform főszerkesztője és a Magyar Szocialista Párt egykori választási kampányfőnöke személyében.
Ez az előterjesztés nemcsak az Alkotmánybíróság által felállított kritériumokkal ellentétes, de még a nemzeti hírügynökségről a kormány által benyújtott és most tárgyalt törvényjavaslatban foglalt kinevezési feltételeknek sem felel meg. Meruk József a jelöltségtől az ellenzéki tiltakozás hatására utóbb visszalépett, de ez a miniszterelnök úr alkotmánysértését nem teszi semmissé.
Tisztelt Országgyűlés! Melyek azok az alkotmányos keretek, amelyek alapulvételével kell megalkotni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, illetve melyek azok a kritériumok, amelyek alapján meg lehet ítélni, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló kormány-előterjesztés megfelel-e az alkotmányos feltételeknek? Ezeket a kereteket, illetve kritériumokat az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróság két határozata adja. Az Alkotmánybíróság a 471/B/1995. számú határozatában megállapította, hogy a Magyar Távirati Irodáról szóló 1037/1986. számú minisztertanácsi határozat 5. pontja alkotmányellenes. Az alkotmányellenesség formai és tartalmi szempontból egyaránt fennáll. Az említett minisztertanácsi határozat formai szempontból azért alkotmányellenes, mert az alkotmány 61. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Távirati Irodáról nem minisztertanácsi határozatban, hanem törvényben, tehát egy magasabb szintű jogszabályban kell rendelkezni.
A hivatkozott minisztertanácsi határozat tartalmi szempontból pedig azért alkotmányellenes, mert semmilyen anyagi-eljárási vagy szervezeti garanciát nem tartalmaz, amely kizárná annak lehetőségét, hogy a kormány meghatározó, tartalmi befolyásolást gyakoroljon a közszolgáltatásra. Tehát az említett minisztertanácsi határozat nem azért alkotmányellenes, mert a Magyar Távirati Iroda felügyeletét a kormány hatáskörébe utalja, hanem azért, mert semmilyen garanciát nem tartalmaz a Magyar Távirati Iroda független és pártatlan hírszolgáltatásának a biztosítására.
Mindezek miatt a hivatkozott minisztertanácsi határozat ellentétes az alkotmány 61. § (1) és (2) bekezdésével is, amelyek kimondják, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze, továbbá a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Az Alkotmánybíróság 30/1992. számú határozata kimondja, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga a kommunikációs alapjogok "anyajoga", ebből vezethető le többek között a sajtószabadság alapjoga is. A sajtószabadság pedig magában foglalja az állampolgárok véleményformálásához szükséges információszerzés jogát.
Mindezek intézményvédelmi kötelezettséggel terhelik az államot, amely intézményvédelmi kötelezettség azt jelenti, hogy az állam az állampolgárok tájékozódásához való jogának érvényesülése érdekében köteles olyan törvényt alkotni, amely anyagi, eljárási és szervezeti intézkedésekkel biztosítja azt, hogy az erre szolgáló intézmények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást adjanak.
E törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati hírügynökségben akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a hírszolgáltatásra meghatározó befolyást gyakoroljanak. Az alkotmány ugyanis, miként a rádió és a televízió esetében, úgy a hírügynökségek tekintetében is megköveteli mind az államtól, mind pedig az egyes társadalmi csoportoktól, illetve azok szervezeteitől való szabadságot. Az állami szervektől való szabadság követelménye a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll, egyikük sem juthat a hírszolgáltatás tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyáshoz, ahogy egyébként politikai pártok. érdekképviseleti szervezetek befolyása sem lehet meghatározó.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Magyar Távirati Irodáról szóló, többször említett 1037/1986. számú minisztertanácsi határozat (5) pontját alkotmányellenesnek minősítette, és úgy rendelkezett, hogy az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítése tekintetében az eljárást a Magyar Távirati Iroda felügyeletéről, valamint vezetője kinevezéséről szóló törvény megalkotásáig, de legkésőbb 1996. június 30-áig felfüggeszti. A miniszterelnök úr tehát egy, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített minisztertanácsi határozat felhasználásával terjesztett elő jelöltet a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói posztjára, és minden, az előzőekben ismertetett alkotmányos kritériumot figyelmen kívül hagyva, egyoldalú kormánybefolyást próbált érvényesíteni a Magyar Távirati Irodával szemben. Ráadásul 1996. június 30-a óta alkotmányos mulasztás is fennáll, hiszen az Alkotmánybíróság határozata értelmében eddig az időpontig kellett volna törvényt alkotni a Magyar Távirati Iroda felügyeletéről, illetve az MTI vezetőjének a kinevezéséről, amely törvényt a kormányzat késedelmes előterjesztése miatt az Országgyűlés nem tudta megalkotni, hiszen azt a kormány csak most nyújtotta be.
Ami a nemzeti hírügynökségről szóló és a kormány által most késedelmesen beterjesztett törvényjavaslatot illeti, azt kell megállapítanom, hogy számos hiányossága mellett, amelyekre itt nincs idő kitérni, a két legalapvetőbb szempontból nem felel meg a már az előzőekben vázolt alkotmányossági, alkotmánybírósági kritériumoknak.
E két legalapvetőbb szempont pedig, amelyeknek nem felel meg a törvényjavaslat, az az, hogy nincsenek biztosítva a Magyar Távirati Iroda politikai függetlenségének a garanciái, és nincsenek biztosítva a Magyar Távirati Iroda anyagi-pénzügyi függetlenségének a garanciái. A Magyar Távirati Iroda vezetőjének a kinevezési eljárásánál a törvényjavaslatban ugyanis az indokoltnál nagyobb a miniszterelnök szerepe, hiszen ő tesz javaslatot az MTI vezetőjének a kinevezésére a köztársasági elnöknek. Ez pedig beleütközik az Alkotmánybíróság már ismertetett álláspontjába, amely szerint a kormány nem gyakorolhat meghatározó tartalmi befolyást a hírszolgáltatásra.
(10.40)
A Magyar Távirati Iroda anyagi, pénzügyi függetlenségét szintén nem garantálja a törvényjavaslat, hiszen például a szükséges fejlesztések anyagi fedezetéről a törvényjavaslat említést sem tesz.
A törvényjavaslatban foglalt konstrukcióval ellentétben, amely szerint a Magyar Távirati Iroda kizárólag részvénytársasági formában működik, véleményünk szerint a részvénytársasággá történő átalakulás mellett a Magyar Távirati Iroda politikai és gazdasági, pénzügyi függetlenségének a biztosítására közalapítványt is létre kellene hoznia az Országgyűlésnek.
A közalapítvány kuratóriuma, amely tagjainak felét a kormánypártok, felét pedig az ellenzéki pártok jelölnék, lenne az a szerv, amely pályázatot írna ki az elnök-vezérigazgatói munkakörre, és ennek alapján nevezné ki és mentené fel az elnök-vezérigazgatót. Ez a megoldás valódi politikai függetlenséget biztosítana a Magyar Távirati Iroda számára, és kizárná a meghatározó kormányzati befolyást a hírszolgáltatásra.
A Magyar Távirati Iroda anyagi-pénzügyi függetlensége tekintetében pedig azt tartjuk indokoltnak, ha a költségvetés – az MTI saját bevételeit is figyelembe véve – biztosítaná a működési költségeken felül a szükséges fejlesztések fedezetét is. Ebben a konstrukcióban tudjuk elképzelni azt, hogy az 1880-ban alapított Magyar Távirati Iroda magángazdasági szerkezetben közérdeket szolgáljon, ahogy azt találóan 1930-ban megfogalmazták.
Mindezek alapján a kormány által előterjesztett, a nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslatot a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok oldalán.)
