LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A nemzeti hírügynökségről szóló törvénytervezet, amelyet most vitatunk, az az igazságügy-miniszter úr elképzelése szerint is – és általában a médiával kapcsolatos elvárások szerint is – úgy volna igazi, és akkor lenne helyes, hogyha a parlamenti pártok, tehát a hét pártnak a konszenzusával születne meg, hisz ezek az informatikai feladatok megkövetelik azt, hogy egy objektív, tárgyilagos és a valóságos helyzetet, a valóságos történéseket tükröző információval rendelkezzenek a társadalomban lévő magyar emberek, de a külföldiek is, akik megítélik a magyar helyzetet, megítélik a magyar politikai helyzetet, megítélik a magyar kulturális és egyéb helyzetet.
(11.20)
Ennek következtében ez az elvárás egyértelmű volt, s az igazságügy-miniszter úr is, illetve minisztérium is úgy terjesztette ezt a törvénytervezetet be a tisztelt Ház elé, amelyben arra törekedett, hogy ez a konszenzus megvalósuljon a parlamenti pártok között. A médiatörvény ismert több éves problematikája, vitája és hogy úgy mondjam, nehézkes megszületése éppen ezen alapult, hogy ott feltétlen el kellett érni és feltétlen törekedni kellett arra, hogy a hét párt nagyjából egyetértsen, és bizonyos kompromisszumokkal meg tudják oldani azokat a feltételeket, amelyek egy európai jogállamban feltétlen szükségesek. Ezek ugyanúgy érvényesek a nemzeti hírügynökséggel kapcsolatosan is.
Tehát mik azok, amelyeket elvárunk ettől a törvénytől, mit kell annak biztosítani? Hát először is az objektív tájékoztatást, másodszor azt, hogy semelyik kormány, akármilyen összetételben és akármilyen alapon kerül hatalomra, az ne tudjon rátelepedni a nemzeti hírügynökségre, ne tudja azt befolyásolni, ne tudja azt kézi irányítással működtetni, mert erre voltak példák, és ezek nem felelnek meg sem az európai elvárásoknak, sem a demokrácia feltételeinek.
Éppen ezért már az Alkotmánybíróság is arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőleg ennél a törvénynél feltétlen érvényesülnie kell annak, hogy a kormánybefolyás minél kevésbé vagy egyáltalán ne érvényesülhessen. Ezt próbálta megfogalmazni a törvény, azonban rengeteg olyan, hát hogy úgy mondjam, nem egészen egyértelmű és értelmezhető dolog volt, amely miatt mind az ellenzék, mind pedig a médiaszakértők a kulturális bizottságban állást foglaltak, és ezt a törvényt próbálták módosítani, javítani, és az Igazságügyi Minisztériummal is sok egyeztetés történt ezen a területen. Egyértelműnek tűnik, hogy a tulajdonos tanácsadó testület – tehát a TTT – gyakorlatilag javaslatot tehet az elnök személyére. Márpedig a TTT gyakorlatilag paritásos alapon a parlamenti pártok részvételével működtetett, ennek következtében biztosítottnak látszana, hogy egységes javaslatokat terjesszenek a miniszterelnök úr elé.
Azonban itt egy jelentős probléma van, amelyet már több előttem szóló is említett: az hogy nem egy elnököt kell kompromisszumos alapon jelölni a miniszterelnök úr részéről, akit aztán ő megfelelő módon, a köztársasági elnök úr jóváhagyásával, a nemzeti hírügynökségnek az elnök-igazgatójává tesz, hanem többes jelölés létezik. Na most ennek következtében már sérül az az elv, hogy a többpárti konszenzussal megállapított és a több párt által delegált és létrehozott TTT kvázi azt a jelöltet állítsa, amelyben megegyezett, mert hogyha több jelölés van, akkor természetszerű, hogy a miniszterelnök úr – a mindenkori miniszterelnök úr, a mindenkori politikai hatalomnak megfelelően – kormányérdekek figyelembevételével jelöli ki az elnök személyét, és itt már a Független Kisgazdapárt véleménye szerint sérül az a bizonyos alapelképzelés, amely az egységes, konszenzusos alapon történő elnök jelölését eredményezné.
Na most, a részvénytársaság megalakulása és a részvénytársaságnak egy olyan furcsa volta miatt, ahol nincsen igazgatótanács, egy elég érdekes problematika merül fel. Egyetértve – a Kisgazdapárt is egyetért – azzal, hogy minél olcsóbban és minél működőképesebbé kell tenni ezt a részvénytársaságot, azonban itt az elnöknek, elnök-vezérigazgatónak jelentős többletjogosítványai vannak, amely miatt elég érdekesen alakulnak a dolgok. Ugye, az Országgyűlés gyakorolná azt a jogkört – ha leegyszerűsítjük a dolgot –, ami a részvénytársaságnál az igazgatótanácsnak a feladata, és az Állami Számvevőszék teljesítené azt a feladatot, amely a részvénytársaság ellenőrzésére vonatkozik. Ez idáig rendben volna, bár énszerintem és a Független Kisgazdapárt szerint az Országgyűlésnek mondjuk nem feladata, hogy ilyen igazgatótanácsként is működjön vagy felügyelőbizottságként egy ilyen különös részvénytársaságnál. Azonban mindenesetre jelentős nyomást tud gyakorolni erre a független részvénytársaságra azzal, hogy sima többséggel lehet ennek a részvénytársaságnak a vagyonához – az egész vagyonához vagy annak egy részéhez – nyúlni.
Tehát mindnyájan tudjuk azt, hogy ilyen gazdasági függésben bizony befolyásolhatóvá válhat a működése ennek a hivatalnak akkor, hogyha sima többséggel, tehát egyszerű többséggel a parlament akár jelentősebb vagyont, akár annak egy részét, akár az egész vagyont is elvonhatná. Ez a törvénytervezetben, javaslatban a 30. § (3) bekezdésében olvasható. Ezt megengedhetetlennek tartjuk, ezt a nyomásgyakorlási lehetőséget.
Na most ugye, a tulajdonosi tanácsadói testületet a törvény paritásos alapon képzeli el, mint ahogy az előbb is ezt említettem, és ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormány és az ellenzék egyforma számban legyen képviselve ebben a testületben. Azonban a jelenlegi megfogalmazása szerint ennek a törvénynek – meg kell nézni, a 17. §-a – azt mondja, semmiféle biztosítékot nem ad arra. Tehát a törvényszöveg azt is lehetővé teszi, hogy ne paritásos alapon működjön ez a testület. Tehát ez is feltétlen módosításra szorul.
Természetesen, itt az előbb az előttem szóló képviselőtársam is szólt arról, hogy a feladatkörben bizony jelentős dolgok maradtak ki, amelyek igen fontosak, hogy egy ilyen nemzeti hírügynökség bizony azzal foglalkozzon. Az egyik az, hogy a magyar kép, a magyar társadalom helyzetéről hiteles és megfelelő tájékoztatást kapjon a világ, tehát a magyarság képkialakításának a jelentősége, az olyan nagymértékű a Kisgazdapárt véleménye szerint, amelyet feltétlen a feladatok közt taxatíve kellene megjelölni, valamint igen fontosnak tartjuk azt is, hogy bizony a határon túlon lévő magyar nyelven megjelenő híreszközök, újságok s a többi tájékoztatására is nagy súlyt kell fektetni. Valamint a törvényben határozottan az sem szerepel, hogy a nemzeti hírügynökségnek végeredményben a magyar kormányszerveket és a parlamentet is megfelelően kell tájékoztatni – ez sincsen különösebben benne.
Na most, ennek következtében, ugye, rengeteg olyan probléma volt – és ezt a kulturális bizottságban tapasztalhattuk, amikor erről szó volt és ezt megvitattuk –, hogy bizony az ellenzéki képviselők és bizony nagyon sok kormánypárti képviselő is a kulturális bizottságban, ezeket a hiányosságokat és ezeket a problémákat felvetette, és bizony konszenzus alakult ki – nem a törvénnyel kapcsolatban – a törvény egyes pontjainak a módosítási igényével kapcsolatban, és éppen ezért akkor volt arról szó, és Vitányi elnök úr – a kulturális bizottság elnöke – egy levelet írt Vastagh Pál miniszter úrhoz – igazságügy-miniszter úrhoz –, hogy még egy megbeszélésre, még egy egyeztetésre szükség volna, hogy ezeket az úgynevezett vitás pontokat, amelyek közel álltak már a konszenzushoz, de még azért kellett volna javítani és finomítani rajta, ezeket még egyszer tárgyaljuk meg, s ezeket átvezetve, ezen törvényjavaslaton, esetleg sokkal fogyaszthatóbbá tehető és sokkal kevesebb problémát okozna.
(11.30)
Ugyanakkor ezt – sajnálatos módon – az igazságügy miniszter úr nem akceptálta, hivatkozván arra, hogy ez már elkészült, ezt beadták, és már módosítani nem lehet, illetve nem tudunk tovább tárgyalni és tovább egyezkedni erről a témáról. Éppen ezért a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy nem utasítja el a törvénytervezetet. Azonban ami hiányzik, azt módosító indítványokkal próbáljuk jobbá tenni, egyértelművé tenni, elfogadhatóvá tenni, hogy érvényesüljenek azok a feltételek és azok a szempontok, amelyek elvárhatók egy ilyen szervezettől, hogy az objektív és az egységes, egyértelmű tájékoztatás és a kormánytól független működés biztosítható legyen.
Hátha a módosító indítványok elfogadásra kerülnek a tisztelt parlamenti többség részéről és ezekkel javítani lehet ezt a törvénytervezetet, akkor a Független Kisgazdapárt nem utasítja el, azonban, ha ezek csak hát elvárásaink, de nem tudnak megvalósulni és nem kerülnek be a törvénybe módosítások folyamán, akkor sajnálatos módon problematikus lesz ennek a törvénynek a Független Kisgazdapárt által történő megerősítése, megszavazása. Köszönöm szépen a szíves türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
