DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Tiszai Erőmű Részvénytársaság több mint 80 százalékát 1996 augusztusában a részvények névértékének 60 százalékán kivásárolta az amerikai AES cég.
A privatizációs törvény előírásainak megfelelően minden dolgozó jogosult volt a privatizáció során kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzésre. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának határozata értelmében a dolgozók a kedvezményes munkavállalói tulajdonhoz a névérték 50 százalékán teljes egészében kárpótlási jegy ellenében jutottak. Mindez dolgozónként 870 ezer forint névértékű részvényt jelentett. Az AES nyilatkozott, hogy a dolgozók által lejegyzett részvényeket az általa megszerzett tulajdon kivásárlási árfolyamán, tehát 60 százalékon megvásárolja.
Információink szerint minden dolgozó – mintegy 5 ezer fő – élt a jegyzés lehetőségével. Az AES által a kivásárlásra megajánlott összeg, mintegy 2,6 milliárd forint, azonban ez nem teljes egészében a munkavállalói tulajdon ellenértéke, hiszen ebből az összegből részesül még az ügyletet bonyolító brókercég is, aki a bonyolításon túlmenően a dolgozók részére a jegyzéshez szükséges kárpótlási jegyeket is megelőlegezte.
A rendelkezésünkre álló levelezésből az derül ki, hogy bármennyire is furcsa, ennél a 2,6 milliárd forintos ügyletnél a bróker kiválasztása nem pályáztatás, nem versenyeztetés útján történt, és a brókerrel a kivásárlónak mind ez idáig szerződéses kapcsolata nincsen. A szokásos jutalék és költségfelszámítás esetében számításaink szerint a dolgozóknak az általuk eladott részvényekért a névérték 40-45 százaléka jutott volna. Azonban csak jutott volna, mert a rendelkezésünkre álló levelezésből az is kiderül, hogy a bróker által alkalmazott bruttó árrés az AES által fizetett vételár több mint 25 százaléka, összesen 675 millió forint.
Természetesen a levelezésből az is kiderül, hogy a brókernek ettől kevesebb lesz a haszna, hiszen más költségeket és befizetéseket is eszközölnie kell. Mindezek után a kárpótlási jegyek vételárának kiegyenlítése, az esedékes adók befizetése után egy dolgozó a 870 ezer forint névértékű részvénycsomagjáért nem egészen 294 ezer forintot kap kézhez, és magától értetődően ebből még be kell fizetnie a személyi jövedelemadót is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, a tegnapi és a mai példákkal, mint tanpéldákkal is sikerült szemléltetnem, hogy valami alapvető hiba, probléma van a privatizációban, a privatizációs folyamatban: az átláthatóság hiánya. Sok esetben az ügymenet nem kellő szabályozottsága. A hibákat követő szankciók elmaradása rendre azt eredményezheti, hogy a folyamat komoly vagyonvesztéssel párosul, s igazi nyertesei a közvetítők, a tanácsadók, a jutalékosok, a töredékértéken vagyonhoz jutók. A közfigyelem előtt egészen a közelmúltig rejtve maradtak ezek az ügyek is, de a gyors privatizáció 24. órájában láthatóan minden vagyon rendkívül fontos azok számára, akik hozzájuthatnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan mondhatnák, hogy ezt a tevékenységet, ezt a folyamatot – mivel a koronaékszerek már elkeltek – a kormány bizonyára bizsueladás körébe sorolja, de nekünk, akik úgy érezzük, egyre szegényebbek vagyunk, a bizsu is ékszerszámba megy. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
