DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már komolyra fordítjuk a szót, és nem napi politikai vitát folytatunk, akkor az első alkotmányjogi kérdés, hogy alkotmányozási tárgy-e a választási rendszer. És azt gondolom, hogy meg kell ismételnem, hogy a választójog és a választási rendszer két teljesen különböző dolog. A választójognak az elveit és az alapvető rendelkezéseit minden alkotmány tartalmazza. A hatályos alkotmányunk is és az alkotmánykoncepció is. Nem hiszem, hogy a választójogot illetően lényeges különbség lenne a hat párt alkotmányozásban részt vevő képviselői között.
Az első kérdés tehát nem a választójog, hanem a választási rendszer helye az alkotmányban. Szinte egyetlenegy alkotmány sem rendelkezik a választási rendszerről. A jelenleg hatályos magyar alkotmány sem. Tehát arról, hogy egyéni választókerületekben, listán választják meg a képviselőket, van-e megyei lista és országos lista, ezeknek mi a funkciójuk, milyen kiszámítási mód alapján lehet például az úgynevezett vesztett szavazatokat beszámítani, kompenzálni, és a többi. Ezeket választójogi törvények, kétharmados alapon elfogadott választójogi törvények tartalmazzák. Így az én véleményem az, hogy ez nem igazán alkotmányozási tárgykör.
De elfogadom azt, hogy a választási rendszer stabilizálása érdekében – minden párt ebben egyetértett – bizonyos elemeket mégis be kell emelni az elkészítendő alkotmány normaszövegébe. Hogy melyek ezek az elemek, erről én magam – ott a bizottsági ülésen is – nyilatkoztam, most az előbb is, sőt, az MSZP elnökségének a határozatát vagy állásfoglalását idéztem, hogy például a vegyes választási rendszer, a bekerülési küszöb fenntartását, a kétfordulós választást, azt az elvet, hogy a választások előtt egy évvel ne lehessen már változtatni a választójogot, a választójogi törvényt, a választási törvényt, ezt az MSZP elnöksége többször megerősítette. Úgyhogy ezt csak el tudom ismételni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
