DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedjék meg, hogy a korábbi felszólalásomat, amikor is a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről kifejtettem már a Független Kisgazdapárt véleményét, és rámuttam arra, hogy az egész alkotmányozási folyamat miért áll szemben a társadalmi elvárásokkal, hiszen abból a társadalom döntő többségét kirekesztették, és rámutattam arra, hogy mennyire nincs jól szabályozva sem a jelenlegi alkotmányban, sem a tervezett alkotmányban az államhatalmi ágak egymáshoz való egyensúlyának a kérdése, külön is kiemeltem, és most is rá kell arra mutatnom, hogy a jelenlegi konstrukció szerint és a szabályozási elvek szerint is végül is egy olyan diktatórikus lehetőség van a jelenlegi államhatalmi ágak szabályozottságának egymás vonatkozásában a túlsúly kialakulása következtében, hogy akinek megvan az 50 százalék plusz 1 mandátumtöbbsége a Házban, az tulajdonképpen minden kérdést eldönthet, hiszen a parlamenti döntések többségéhez rendelkezésére áll a többség – ő adja a kormányt, ő adja a miniszterelnököt, a házelnököt, ő adja a köztársasági elnököt; hiszen az első két parlamenti választási fordulóban kell csak a valamennyi parlamenti képviselő kétharmadának szavazata, a harmadiknál elég a jelen lévő képviselők többségének szavazata. Ezt azt jelenti, hogy ők mondják meg, hogy ki legyen a köztársaság elnöke, de ők mondják meg a fontos intézményi vezetőknek a kilétét is.
Legutoljára épp az MTI-vel kapcsolatos törvény tárgyalásánál mutattam rá arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellenére milyen kormányzati hatalmi kézi vezérlés alakulhat ki az MTI-nél, hiszen a miniszterelnöknek a választási joga egyértelművé teszi, hogy végül is ő fogja megmondani, hogy ki legyen az MTI elnöke is. Tehát tulajdonképpen hatalmi koncentrációról van szó, amely a kétkamarás parlamenttel és a köztársasági elnök nép általi választásával oldható fel.
Többen szóltak már a köztársasági elnök nép általi választása mellett, de hadd emeljem ki külön is, hogy a Független Kisgazdapárt durván 250 ezer szavazatot gyűjtött össze annak érdekében, hogy a köztársasági elnök nép általi választása fölött a népszavazás kapcsán lehessen dönteni. Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy végül is ez a népszavazási kezdeményezés is a Ház által elutasításra került, mint ahogy az egész alkotmánykoncepció előzetes népszavazásra vitelét sem fogadta el a Ház többsége. Pedig egyértelmű, hogy úgy megalkotni egy normaszöveget, hogy előtte a koncepcionális kérdésekben nincs a népnek döntési lehetősége, egy olyan helyzet keletkezik, amikor is a népnek nincs valóságos döntési pozíciója, mert ha lenne, akkor megengedné a tisztelt Ház, az a néhány országgyűlési képviselő, aki ezekben az ügyekben a Házat prezentálja, tehát megengedné az a 10-20, maximálisan 20 országgyűlési képviselő, hogy a 10,5 milliónak is legyen valamilyen szava ebben az ügyben.
(12.30)
Én úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan, hogy néhány országgyűlési képviselő mondja meg a 10,5 milliónak, hogy nekik a kétkamarás parlament kell-e vagy az egykamarás parlament, és miután a demokrácia szélesítése nem képzelhető el a kétkamarás parlament nélkül, ezért a Független Kisgazdapárt esetében sem képzelhető el, hogy mi ne mutassunk rá minden lehetséges alkalommal arra, hogy milyen hiba a kétkamarás parlament lehetőségének az előzetes kiküszöbölése.
Ráadásul akkor, amikor technikai feltételei is fennforognak a kétkamarás parlament előkészítésének, hiszen néhány méterre tőlünk egy ugyanilyen gyönyörű terem áll teljesen üresen, mint ahogy üres akkor is, amikor én erről a kérdésről itt a tisztelt Ház előtt beszélek.
De a másik terem az lehetne a felsőház, oda most minden további nélkül beültethetőek lehetnének a civil szervezetek, az önkormányzatok, az egyházak képviselői, a nemzetiségek képviselői és így tovább. Tehát egy valóságos demokráciának az alapjait vethetnénk meg, és az alkotmányozás egész folyamata úgy bonyolódhatna, hogy az egész társadalom részt venne abban, nemcsak itt ez a néhány képviselő, hanem amint jeleztem, néhány méterrel odébb, a volt felsőházi teremben a magyar választópolgárok legszélesebb tömegei is.
Nagyon sajnálom, hogy végül is, igen tisztelt képviselőtársaim – éppúgy, mint minden fontos kérdésében – az Országgyűlésben az önmaguk kompetenciáját mindenekfölé helyezik, és a magyar nép választási lehetőségét pedig kiiktatják. Gondolom, éppen ebből fakadóan, a Kisgazdapárt további kifogásait a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveivel kapcsolatban nem fogja a Ház részéről egyetértés fogadni, pedig hadd legyen szabad azzal indítanom, hogy az első részt rögtön javaslom még az eddig beterjesztett kisgazda koncepción túlmenően egy külön fejezettel ellátni, amely az állam kötelezettségeit tartalmazná.
Természetesen megfontolásra ajánlható az is, miután van egy külön "Az állam" fejezet, hogy esetleg nem ide kellene-e technikailag beépíteni, de én úgy gondolom – miután itt jogok és kötelezettségek megfogalmazásáról lenne szó –, ezért az első részbe jobban beilleszthető szerkezetileg ez az elképzelés. Itt olyan kötelezettségeket kellene megfogalmazni, amelyek egy része lehet, hogy evidensnek tűnik az állam vonatkozásában, de miután az állam nem viselkedik úgy, hogy ez számára evidens, ezért mindenképpen ezeket a kérdéseket szabályozni kellene.
Így a Független Kisgazdapárt megfontolásra ajánlja, hogy a magyarság fenntartására vonatkozó kötelezettséget foglaljuk az alkotmányos kötelezettségek közé, hiszen évtizedek óta vészesen fogy a magyarság lélekszáma, ebben az évben durván mintegy 50 ezerrel fognak többen meghalni, mint amennyien születnek, és az előrejelzések vészesek, valamit kell tenni ennek a megakadályozása érdekében. Ezért a Független Kisgazdapárt ajánlja ennek az állami kötelezettség keretein belül való megközelítését.
De ugyancsak rámutathatnék arra, hogy több évtizedes, sőt évszázados szomorú hagyománya a magyar társadalomnak az, hogy egyes térségek fejlesztésére jut pénz, az ország négyötödét kitevő vidéki lakosságot érintő térségekre azonban a fejlesztést illetően nem jut pénz, ezért célszerű lenne az állami kötelezettségek között megfogalmazni az elmaradott térségek felemelésének kötelezettségét.
Hiszen gondoljanak arra, hogy ma Magyarország legalább három részre szakított, és jobban, mint volt a török hódoltság idején, mert ez a több részre szakítottság az elmaradott gazdasági helyzetből fakad, vannak egész térségek; és most már engedjék meg, hogy erre ne csak mi, a Kisgazdapárt részéről utaljunk rendszeresen, hiszen végre – igaz, hogy csak másfél héttel ezelőtt –, de a miniszterelnök úr is észrevette ezt a tényt Debrecenben, és a köztársasági elnök úr is közel hat és fél év után észrevette Somogy megyében, hogy milyen elmaradott vidéki térségek vannak.
Ha egyszer most már a köztársasági elnök úr is és a miniszterelnök úr is több év után felfigyeltek az elmaradott vidéki térségekre, akkor úgy gondolom, hogy a Független Kisgazdapárt évek óta visszatérően hangoztatott tényszerű megállapításaira odafigyelhet a tisztelt Ház is, hogy az elmaradott vidéki térségek felemeléséért kell valamit tenni, és ennek az alkotmányos kötelezettségnek az alapjait az alkotmányba kell lefektetni.
Ugyancsak kiemelten ebbe a részbe kívánkozik – noha az emberi jogok fejezetbe is beilleszthető lenne –, de miután mi az állami kötelezettség részét emelnénk ki a kérdéskörnek, mi ide javasoljuk felvenni a fiatalok első munkahelyének és első lakáshoz juttatásának a jogát, illetőleg az állam részéről való kötelezettségét.
És hogy ez mennyire nem csak egy formális jog, hadd hivatkozzam arra, hogy amikor 1995 decemberében az úgynevezett privatizációs többletbevétel befolyása a kormányzati oldalt is és az ellenzéket is felkavarta, és itt nagy hirtelen dönteni kellett, hogy mi történjen. A következő év januárjában a Független Kisgazdapárt beterjesztett olyan országgyűlési határozati javaslatot, hogy a privatizációs többletbevételnek egy részét fordítsa a Ház a fiatalok első munkahelyhez és lakáshoz jutásának elősegítésére, részben hitelek folyósítása útján, részben pedig 20 ezer állami beruházásban felépülő lakást javasolt a Kisgazdapárt a privatizációs többletbevételből, amelynek ráadásul munkahelyteremtő oldala összesen 72 ezer lett volna, 42 ezer közvetlen munkahely és 30 ezer közvetett munkahely formájában.
Ha az alkotmányos jog és kötelezettség az alkotmányból következik, ebben az esetben a tisztelt Ház nem hozhatott volna olyan döntést, hogy elutasítja a kisgazda kezdeményezést, és végül is adósságtörlesztésre ment el ez a pénz, mert hiszen ma már tudjuk, hogy bármennyire is arra hivatkozott a Ház, hogy az adósságtörlesztés az egy nagyon fontos dolog, ma már tudjuk a következő évi – tehát a '97. évi – költségvetési számok tükrében, hogy sajnálatos módon az adósság nem csökken, hanem 300 milliárddal önmagában a belső államadósság utáni kamattétel is nőni fog.
Nem épültek lakások, nem teremtődtek a fiatalok számára első munkahelyek meg második meg tizedik munkahelyek sem, és ugyanakkor a belső államadósság utáni kamatterhek is elképesztő módon növekedtek. Ezért tehát egy-egy alkotmányos tétel megfogalmazásának és annak az új alkotmánykoncepcióba való beépítésének meghatározó jelentősége lehet.
(12.40)
(Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
És miután az összefügg a népesség csökkenésének tragikus voltával, tehát azzal, hogy most már lassan a betelepítés tényével is szembe kell néznie egy évtized után várhatóan a magyar vezetésnek, ha nem történik valami jelentős változás a népességcsökkenés megállítása ügyében. Bizony én úgy gondolom, hogy számos indok szól amellett, hogy most már ezt a tételt is alkotmányos tétellé kell tenni.
Ugyancsak javasolja a Független Kisgazdapárt, hogy az esélyegyenlőségre való törekvés kötelezettségét állami szinten, az alkotmányba foglaltan valósítsuk meg, építsük be az alkotmányos alapelvek közé, hiszen gondoljanak arra, hogy most már itt sajnálatos módon durván legalább egy évtizede a parasztgyerekek, de a nemzeti középosztály tagjainak gyermekei vagy a munkásgyerekek is egész egyszerűen szinte tudatosan el vannak zárva a tanulás és különösen a továbbtanulás lehetőségétől.
És miután ez főleg a kistelepüléseket és az elmaradott vidéki térségeket oly mértékben sújtja, ami a magyarság egész jövőjére nézve nagyon káros kihatással lesz, ezért a Független Kisgazdapárt javasolja ennek a szokatlan alkotmányos megoldásnak a végiggondolását, mert én úgy gondolom, hogy nem az a fontos, hogy szokásos-e az alkotmányba ilyen kitételek beépítése vagy sem, hanem az lenne a meghatározó fontosságú, hogy végre a vidéki gyerekek az esélyegyenlőtlenségből alkotmányos segítséggel kerülhessenek közelebb az esélyegyenlőséghez. Hiszen a valóságban ezt az esélyegyenlőtlenséget teljesen kiküszöbölni úgyse lehet, akkor legalább kapjanak alkotmányos segítséget ennek a lefaragásához.
További ilyen kezdeményezése a Független Kisgazdapártnak, hogy a magyarságtudat fenntartására vonatkozó állami kötelezettségvállalás kerüljön be az alkotmánykoncepcióba, hiszen itt évtizedeken keresztül azt a szót kiejteni, hogy "magyar", nem lehetett; aki magyarnak vallotta magát, az rögtön megkapta a médiáktól, hogy nacionalista, soviniszta, revizionista, fasiszta. Ilyen jelzőkkel illették a magyarságot.
Meg is látszik ennek az eredménye. A magyarság létszáma rohamosan csökken. A súlya a világban mindenütt jelentősen háttérbe szorult, márpedig ha egyszer az elhatározásunk az Európai Unióba való mielőbbi integrálódás, amelyet a Független Kisgazdapárt egy rendkívül fontos és az alkotmánnyal is elősegítendő törekvésnek ítél, és helyesli is, hogy a magyar jog és a nemzetközi jog vonatkozásában a jogharmonizációs kötelezettségek meghatározásával alkotmányos úton is segítjük az európai integrációt; akkor ne felejtkezzünk meg, hogy az európai integráció akkor jelent értéket az európai integrációba minket fogadó országoknak, hogyha mi éppúgy egy többletértékkel járulunk a magyarságunkkal hozzá az európai integrációhoz, mint ahogyan a németek, az angolok és franciák is a saját nemzeti sajátosságaikkal, mint többletértékkel, járulnak hozzá a nemzeti sajátosságok európai integrációban való megjelenítéséhez.
A másik kérdéskör, amit említenék, az állampolgárság kérdéskörében egy olyan alkotmányos alapelvnek az alkotmányos koncepcióba való beépítése, amely abból a tényből fakad, hogy a trianoni és a párizsi szerződésekkel – tehát magyarán a trianoni és a párizsi békediktátumokkal – milliókat fosztottak meg a magyarság soraiból az állampolgárságuktól, és a mai napig ez a jogfosztottság megszüntetése nem következett be.
És amíg a világon mindenütt küzdenek a jogállamok a jogfosztottság ellen, és a jogfosztottság megszüntetését fontos feladatának tekintik az egész emberiség jövőjét illetően, a magyar milliók jogfosztottságát illetően mi semmit nem tettünk ezen általános alapelv teljesítéséért, ezért engedjék meg, hogy én javasoljam, hogy a jogfosztott magyar milliók állampolgárságtól való megfosztásának az anomáliáját szüntessük meg az új alkotmányos alapelvekkel, és itt megfontolásra ajánlom a német és a spanyol jog mintájára az állampolgárságon járó jogok meghatározását, a magyarsághoz tartozás jogán járó jogok meghatározását és az emberi alapjogok alapján járó jogok meghatározását. És én úgy gondolom, hogy ez egy nagy segítséget adhatna a kérdés gyakorlati megfogalmazásához is.
További indítványunk, hogy a harmadik rész harmadik fejezetében a nemzetközi szerződés és a belső jog viszonyának rendezésénél alkotmányos alapelvként kerüljön megfogalmazásra, hogy nemzetközi szerződés nem sértheti az összmagyarság érdekeit. Hadd utaljak arra, hogy a rosztovi magyarjaink mennyiszer megsértették ezt az alapelvet. Utalhatok arra, hogy Uszty-Ilimszkbe építtettek velünk cellulózgyárat, hogy milyen jó lesz nekünk, hogyha lesz ott majd cellulózgyár… Hát van is, csak nekünk ettől semmivel nem lett jobb, és folytathatnám a sort egészen az ukrán-magyar alapszerződésen keresztül a szlovák-magyar alapszerződésig.
Tehát én úgy gondolom, hogy az összmagyarság érdekeit semmiképpen nem lehet sérteni nemzetközi szerződésekkel. Ez egy nagyon indokolt kikötés Magyarország vonatkozásában, mert itt az állampárti évtizedek alatt rendszeresen és tudatosan megsértették az összmagyarság érdekeit, tehát a Független Kisgazdapárt javasolja, hogy ezen a kérdéskörön akként próbáljunk a nemzetközi szerződések és a magyar jog tekintetében egy konkrét normaszöveget beépíteni, ami az összmagyarság érdekeinek előtérbe helyezését jelenti.
Legyen szabad még rámutatnom arra, hogy a Független Kisgazdapárt emellett változatlanul meghatározó jelentőséget tart a köztársasági elnök nép általi választásának. Mi nem tudunk eltekinteni a köztársasági elnök nép általi választásának az alapeszméjétől, változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy előzetes népszavazást bonyolítson le a Ház a köztársasági elnök nép általi választási ügyében és választásának ügyében és a kétkamarás parlament ügyében is.
Kérem, a magyar nép felnőtt nép, nagyon jól tudja, hogy mi a különbség a parlamenti praktikákkal a nyakára ültetett tisztségviselők és a magyar nép által választható tisztségviselők között. Tehát én úgy gondolom, ha mi valóban szélesíteni akarjuk a demokráciát, márpedig ez az európai integrációnak az útja, akkor a köztársasági elnök nép általi választásától nem lehet eltekinteni.
És miután engedjék meg, hogy külön is kitérjek arra, hogy nemcsak a Független Kisgazdapárt '94. évi választási programjában szerepelt ez, hanem szerepelt a Kereszténydemokrata Néppárt választási programjában, sőt az MSZP választási programjában is.
(12.50)
És engedjék meg, hogy külön is kitérjek arra, hogy nemcsak a Független Kisgazdapárt '94. évi választási programjában szerepelt ez, hanem szerepelt a Kereszténydemokrata Néppárt választási programjában, sőt, az MSZP választási programjában is. Én úgy gondolom, az MSZP-s képviselők egyszerűen nem tehetik meg, hogy oly módon csapják be a választópolgáraikat, hogy megszerzik a mandátumot, amelyhez hozzájárulhatott a köztársasági elnök nép általi választásának meghirdetett elve, és amikor beültek a parlamenti székeikbe és a miniszteri bársonyszékekbe, akkor szembefordultak a választási ígéreteikkel.
Ez szerintem választási csalás útján szerzett mandátumként fogható fel. Akkor tessék visszaadni a mandátumot, és kiírni az előre hozott választásokat. Azt viszont nem lehet megtenni, hogy a köztársasági elnök nép általi választásának elvével megszerzett mandátumok mellett önök pont az ellenkezőjét viszik keresztül a parlamenti többségükkel.
A Független Kisgazdapárt tehát azon az állásponton van, hogy új alkotmánynak csak akkor van értelme, ha az a jelenlegihez viszonyított előrelépést jelent, ha az a jogok szélesítését jelenti. Ez az alkotmánykoncepció azonban – engedjék megjegyeznem – rendkívül silány, szegény, igen jelentős visszalépést jelent a jelenlegi alkotmányhoz képest is, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a koncepciót nem tudja támogatni, azt teljes súlyával ellenzi. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
