DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő, Akar államtitkár úr feltette a kérdést, hogy a reformnak tükröződnie kell-e a költségvetés számaiban, és úgy válaszolt, hogy elsősorban a reformoknak a szaktörvényekben kell leképeződniük. Én ezzel magam is egyetértek, mert a szaktörvényeket kell tulajdonképpen azután majd a költségvetésnek tükröznie.
(11.50)
Én azt gondolom, hogy ezek a szaktörvények részben megszülettek, hiszen ilyennek tekinthető a járulékrendszer módosítása, az 1975. évi II. törvény módosítása, és ilyennek tekinthető az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatíváról szóló törvény is, az a bizonyos sokat citált és – úgymond – egyesek szemében elhíresült törvény, amely egyébként kiállta az alkotmányosság próbáját, és a megyék túlnyomó többségében ennek a törvénynek az alapján konszenzus is született a finanszírozandó kapacitásokról. És a közeljövőben meg fognak születni azok a döntések, amelyek valóban lehetővé tesznek bizonyos típusú átcsoportosításokat a gyógyító egészségügy költségvetésében. És aztán jön az összes többi törvény: 1997-ben az egészségügyi, egészségbiztosítási törvény és a nyugdíjbiztosítás egész rendszerének az átalakítása.
Ami a finanszírozási szabályokat illeti az egészségügyben. Azt gondolom, hogy már ennek az 1997-es társadalombiztosítási költségvetési törvénynek meg kell alapoznia egy új finanszírozási kormányrendeletet, amelyet szeretnénk február 1-jén hatályba léptetni, és a törvényben igenis módot kell teremteni a gyógyító ellátás kasszái közötti átjárhatóságra. Nem azért, hogy a parlament ellenőrző szerepét kétségbe vonjuk vagy kijátsszuk, hanem azért, hogy lehetőséget adjunk arra, hogy a pénz, az követhesse a beteget, és olyan problémákat is megoldjunk, mint a házi szakápolás finanszírozásának a problémája.
A nyugdíjemelés kérdéséről többen szóltak képviselőtársaim. Évente kétszer az aktívak előző évi nettó keresetnövekedésének ütemében kell a nyugdíjakat emelni, erről szól valóban a törvény. De az már a kormánynak és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak a feladata és felelőssége, hogy milyen arányban osztja el ezt az emelést két időpont között, és az idei reálpozíció-romlásra és a januári energiaár-emelésre tekintettel is született az a döntés, hogy januárban egy lehető legnagyobb mértékű emelésre kerüljön sor. A második nyugdíjemelés esélyéről majd a tényszámok birtokában lehet dönteni, és ha ez indokolt, akkor kell hozzányúlni a törvényhez és ezt módosítani.
Én azt gondolom, hogy ami az egészségügy kérdéseit, az Egészségbiztosítási Alap előirányzatait illeti, több képviselőtársam hozzászólásában úgy tűnt, mintha keverednének az állami költségvetéssel kapcsolatos előirányzatok, feladatok és a társadalombiztosítási költségvetés előirányzatai, illetve az, hogy azok mire nyújtanak fedezetet, mert a prevenció kérdése az ÁNTSZ-nél egyértelműen az állami költségvetésben kell hogy megjelenjen, és valóban itt egy jelentős növekedésre is sor kerülhet.
A gyógyító-megelőző előirányzat 258,5 milliárdos előirányzata, én azt gondolom, ezen hosszú vitát lehet folytatni, hogy mire elegendő. Az Állami Számvevőszék jelentése maga mondja, hogy az eredeti, '96-os társadalombiztosítási költségvetéshez képest 18 százalék körüli a növekedés, a pótköltségvetéshez képest 15 százalékos a növekedés. De – ahogy például Kiss József képviselőtársam említette – a struktúraátalakítás hatásaira való tekintettel is, annak a mértékére való tekintettel is – egyébként, hogy ilyen van, azt maga az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is elismerte – egy bizonyos tartalékképzés megfontolandó.
Ami pedig a nagy értékű eljárások működési költségeit vagy a speciális finanszírozást illeti, el kell mondanom, hogy itt évek óta alulfinanszírozott területekről van szó, mint például a szívműtétek vagy az endoprotézisnek az esetfinanszírozása. Olyan ügyekről van szó, amit valóban rendezni kell, hiszen több éves elmaradásról van szó, és azért ilyen mértékű a növekmény.
Nagyon röviden még a gyógyszerkiadásokról. Tisztán kell azt látni, hogy az idei túllépés jórészt a támogatási rendszer késleltetett módosításából fakadt. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a közelmúltban befejeződött az Egészségbiztosítási Pénztár alkuja a termelőkkel, és egy 8-9 százalékos termelőiár-növekedés várható, hogy kismértékű árrés növekedésre sor kerülhet, hogy teljessé válhatnak a szakmai szabályok, és igen helyesen mondták képviselőtársaim, a szakmai szabályokban bizony korlátozni kell a gyógyszergyártók promóciós tevékenységét, és akkor nagyon jó reményünk lehet arra, hogy a kiadások növekedésének ütemét igenis vissza lehet fogni. Köszönöm szépen.
