DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először ahhoz a módosító indítványhoz szeretnék néhány szót szólni, amelyet Trombitás Zoltán adott be 5. pont alatt, és amelynek alapján a képviselő úr azt javasolja, hogy közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője vagy szervezetének tagja ne lehessen országgyűlési képviselő.
Ebben az esetben több olyan alapítványból kellene a képviselőknek kivonulniuk, amelyeket eleve úgy hoztak létre – különböző indokok, de megfontolt indokok alapján –, hogy az országgyűlési képviselők abban delegálva legyenek. Ilyen például az Illyés Alapítvány, ilyen a Segítő Kéz Alapítvány, ilyen a Magyarországi Cigányokért Alapítvány, ilyen a Magyarországi Nemzeti Kisebbségekért Alapítvány, amelyeknek a kuratóriumába a parlamenti pártok képviselőcsoportjai delegáltak tagokat, vagy van olyan – azt hiszem, a Magyarországi Cigányokért Alapítvány –, amelybe pedig a parlament emberi jogi bizottsága delegált, mégpedig olyan elv alapján, hogy egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselőt juttatott ebbe a pozícióba.
Na most, ezek az alapítványok mind speciális, bizonyos értelemben speciális és kitágult politikai, nem irányítás – mert hiszen a kuratóriumok nem irányítanak –, de bizonyos felügyeletet gyakorolnak ezen szervezetek tevékenysége felett. Tehát ezeknek az alapítványoknak az esetében indokolt az, hogy a többpártiság elvét figyelembe véve, és a parlamenten belüli pártok képviseletét figyelembe véve álljon össze az alapítvány kuratóriuma.
Tehát ha elfogadnánk Trombitás Zoltán képviselőtársunknak a javaslatát, akkor például ezekből az alapítványokból a képviselőket vissza kellene vonni, mert nyilván nem képviselői mandátumukról, hanem a kezelő szervben elfoglalt állásukról mondanának le.
Én azt gondolom, hogy az a szabály, amit egyébként Trombitás képviselő úr is támogatott, és amely két éve benne van a törvénytervezetben, ebben egyetértés volt a hat párt között mindvégig, nevezetesen az, hogy tiszteletdíjat ne fogadhassanak el ezeknek az alapítványoknak a tagjai, ez egy nagyon fontos szabály, és azt a problémát, hogy képviselő – tiszteletdíjon keresztül – ne kerüljön nemkívánatos befolyásolás alá, vagy ne kerüljön olyan előnybe más képviselőtársával szemben, aki nem vesz részt közalapítványban, ez az elv, ez a célkitűzés – megítélésem szerint – érvényesül a tervezetnek azzal az előírásával, hogy tiszteletdíjat ne fogadhassanak el. Mégpedig nemcsak az eredeti tervezet szerinti, kormány által vagy Országgyűlés által alapított közalapítványoknak a kezelő szervének a tagjai, hanem önkormányzatok által létrehozott közalapítványok kezelő szervének a tagjai sem.
Úgyhogy figyelemébe ajánlanám Trombitás képviselő úrnak ezt a problémát is. Én csak most négy ilyen közalapítványnak – mégpedig Országgyűlés vagy kormány által alapított közalapítványnak – a működésére hívnám fel a figyelmet, hogy ebben az esetben elesne az az elv, aminek a jegyében ezeket az alapítványokat létrehozták.
Persze én nem mondom azt, hogy nem lehet másképpen összeállítani, de akkor ezeket a közalapítványokat például nagyon rövid idő alatt át kell alakítani, mert hiszen ha a törvény hatályba lép, akkor 30 napon belül meg kell szüntetni az összeférhetetlen szabályokat. Lehet, félreértés ne essék, én nem mondom azt, hogy feltétlenül és mindenáron ezeknek a közalapítványoknak a kuratóriumában képviselők kell hogy üljenek, nem muszáj. Meggyőződésem, hogy lehet működtetni ezeket az alapítványokat anélkül is természetesen, de megvolt a megfelelő indoka annak, hogy ezekbe az alapítványokba képviselőket delegáltak.
Ha a képviselő úr által benyújtott módosító javaslatot elfogadja a parlament, akkor viszont számolni kell azzal, hogy nagyon rövid idő alatt ezeknek a közalapítványoknak a kuratóriumát át kell személyileg is alakítani, alapító okiratukat meg kell változtatni, hiszen az szól az alapítványok kuratóriumának, kezelő szervének a felépítéséről.
(16.00)
A 8. pontban, az ajánlás 8. pontjában nyújtotta be Trombitás képviselő úr azt a javaslatát, amelyben elhagyni javasolja azt az összeférhetetlenségi szabályt, amely országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetőjére vagy helyettesére vonatkozna. Az indoka a médiaterületen vezető pozíciót betöltő személyek összeférhetetlenségének az, hogy olyan jelentős vélemény-, közvélemény-befolyásoló szerepet tölthetnek be és pozícióban vannak, amelyet egyrészről erősít az a pozíció, ami a képviselőséghez fűződik – hiszen lényegesen több információhoz jutnak hozzá –, másrészről pedig a szerkesztőségvezetői pozíciójukkal komoly véleménybefolyásoló szerepet tölthetnek be. Ez egyébként a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság és a többi esetében elfogadott elv, és ezt képviselő úr sem vitatta. Az a kérdés, hogy hol van az értelmes határa a nagyon jelentős véleménybefolyásoló szerepet betöltő személyek összeférhetőségének és összeférhetetlenségének. Én mint előterjesztő azt gondolom, hogy az országos vagy regionális, tehát megyei lapok, politikai napilapok vezetői esetében indokolt megtiltani azt, hogy egyidejűleg képviselői pozíciót is betölthessenek.
Az állandó bizottságok elnökeire vonatkozó plusz-összeférhetetlenségi szabály láthatóan éles vitát váltott ki. Éles vitát váltott ki az MSZP-n belül is. Nem volt egyforma a fogadtatása, sőt változott némileg, például az MSZP-n belül is, a különböző, nem egy adott testületnek, hanem különböző testületeknek az álláspontja ebben a dologban, és meg kell hogy mondjam, hogy kezdetben nagyon logikusnak, sőt szükségszerűnek láttam.
Úgy véltem, hogy a főállású képviselőség megteremtése felé egy átmenet, mert nyilván ez a szigorításnak az első lépése, amely majd a következő lépésben nem az alelnökökre, hanem minden képviselőre kiterjesztené ezt az összeférhetetlenségi szabályt, amelyre vonatkozóan egyébként Sepsey Tamás egy módosító indítványt nyújtott be. Én a magam részéről túl korainak tartom a magyar parlament történetében a képviselők esetében mindenféle megbízási jogviszonytól való eltiltásukat, és jogelvi okok miatt tartom valóban aggályosnak azt, hogy lehet-e 15 vagy 16 képviselőtársunkat kiemelni vagy sem.
Azt hiszem, azt mindenki elismeri, hogy más az Országgyűlés elnökének és alelnökének a megítélése a többi országgyűlési képviselőhöz képest, úgyhogy azt gondolom, hogy ez még további megfontolást igényel, hogy vajon nem ütközik-e a képviselői jogegyenlőség elvébe, hogyha kiemeljük az állandó bizottsági elnököket, és őnekik a tudományos és oktatótevékenységen kívül mindenféle más kereső tevékenységet és foglalkozást megtiltunk.
Sepsey Tamás képviselőtársunk azt mondotta a 9. pontban általa előterjesztett javaslathoz kapcsolódva, hogy a feladat: megteremteni a főállású képviselő fogalmát. Azt gondolom, hogy nem a fogalmát kell megteremteni – nyilván ő is így gondolta –, hanem magát a főállású képviselőt. Ezzel megint csak egyetértett tulajdonképpen mind a hat parlamenti párt és a tárgyaló-delegációban vagy egyeztető delegációban résztvevők, az a kérdés, hogy már megteremtődtek-e a feltételei a főállású képviselőségnek vagy sem. Az én véleményem az, hogy nem. Fokozatosan ez megteremthető, és ebben nagyon kényes dolgok is vannak, amelyekről nem érdemes most beszélni és tárgyalni. Azt gondolom, hogyha lesz is – és remélhetőleg lesz – egy induló összeférhetetlenségi törvény, akkor annak az időszerű korrekciójára viszonylag rövid időn belül sor kerülhet akkor, amikor a főállású képviselőség feltételeit, szervezeti és egyéb feltételeit, anyagi feltételeit egyaránt meg lehet teremteni. Akkor lényegesen szigorúbb, akár Sepsey képviselőtársam által előterjesztett szigorúságú összeférhetetlenséget is el lehet fogadni. Én úgy ítélem meg, hogy ma még azonban nem ez a helyzet.
Hadd utaljak arra, hogy szerepel az ajánlások között, a ma kiosztott ajánlások között már a 80-as sorszámozású – a korábbiakban 66-os sorszámozású ajánlás volt –, amelyet Hankó Faragó Miklós képviselőtársam nyújtott be, és egy nagyon fontos hiányt pótolt, illetve feladatot próbált megoldani. Nevezetesen azt, hogy mi is legyen a vagyonnyilatkozat, miből is álljon a jövedelmi nyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat. Valóban, az eredeti törvénytervezet erre vonatkozóan csak az igényt, a kidolgozás szükségességét fogalmazta meg és a nyilatkozattételi kötelezettséget, de nem tett a nyilatkozatra vonatkozóan előterjesztést. Több ok miatt, egyrészről azért sem, mert van egy ilyen nyilatkozat, másrészről azt azonban tovább kell fejleszteni. Ezt a nyilatkozatot mindannyian ismerik, mert mindannyian kitöltöttük 1994-ben.
A lényeg, amire utalni szerettem volna, hogy a gondolatot, a szerkezetet és a megoldási mód fő útját-módját én a magam részéről támogattam. Egy gond van, hogy különböző egyszerűsítési eljárásokkal – a három mellékletből például két mellékletet lehet csinálni –, úgy gondolom, egyrészről, másrészről jobban figyelembe kell venni egy alkotmányos alapelvet és alapjogot. Nevezetesen a személyes információkkal való önrendelkezés jogát.
Az indokolt, hogy a képviselők korlátozzák ezen jogukat, azért, mert egy másik, szintén figyelembe veendő, alkotmányos szinten megfogalmazható politikai elvnek eleget kell tenni. Nevezetesen annak, hogy a képviselőt megválasztók vagy azon túl az állampolgárok köre egyértelmű információkat kapjon a képviselő vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyairól. Ez egy jogos indok, és ezen indok és elv alapján indokolt korlátozni az egyébként máshol nem korlátozott és más vonatkozásban nem korlátozott alkotmányos alapjogot, a személyes információkra vonatkozó önrendelkezési jogot.
Ezt a két elvet, amit tehát Hankó Faragó Miklós is megpróbált a javaslatában megoldani, hiszen az ő javaslata szerint is van egy nyilvánosságra nem kerülő és egy nyilvánosságra kerülő, sőt két nyilvánosságra kerülő melléklet, ezt próbáltuk, próbáltam finomítani az őáltala kidolgozott előterjesztés logikája alapján elindulva, ami még most nem szerepel itt a kapcsolódó módosító indítványok között. De az a fura helyzet adódott, hogy egyetértettem például az alkotmányügyi bizottság ülésén ezzel a melléklettel, de mivel egy részletesebben – talán nem sértem vele, ha azt mondom –, egy kicsit precízebben kidolgozott kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be, ezért például a mentelmi bizottság ülésén már úgy nyilatkoztam, hogy nem értek egyet, hanem majd az ugyanezen logika alapján benyújtottal értek egyet.
Ennek az egész szabályozásnak a bonyolultságát mutatja az, hogy kollektív teremtő erőre, gondolkodásra és érvekre volt és van szükség. Ezt mutatja az is, hogy nem sok helyen, de körülbelül három-négy helyen, például a majdnem három héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottságban tett előterjesztői egyetértő vagy egyet nem értő nyilatkozatomat időközben kénytelen voltam megváltoztatni. Mert például Pápai Mihály képviselőtársunk egy nagyon fontos és helyes, mindenki által, bizottságokban is és képviselőtársaim által is támogatott javaslatot tett a privatizált vállalatok esetében – hogy két évig ne lehessen a privatizált vállalat gazdasági vezetője képviselő. Egyetértettem, és időközben gondolkodva a precízebb jogi megoldáson, készítettünk el egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely a korábbi egyetértő nyilatkozatom megváltoztatására késztetett, az elvet elfogadva és nem vitatva el, hogy tőle indult el először ez a javaslat. Mert például fontosnak tartottuk azt, hogy azt is tegyük be ebbe a módosító indítványba, hogy a törvény hatálybalépése után privatizált vállalatokra terjedjen ez ki, mert a törvény hatálybalépése előtt privatizált vállalatokra ezt nem indokolt vagy aggályos jogelvi okok miatt megint csak aggályos kiterjeszteni.
Ezzel egyúttal szeretnék utalni arra, hogy a naponta készülő és bővülő ajánlásokban a módosító, kapcsolódó módosító indítványok kapcsán, nem túl sok helyen, de négy-öt helyen módosult vagy módosulni fog az előterjesztőnek az álláspontja.
(16.10)
Kérem, hogy ezeket ennek tudják be. Vagy például a hatálybalépéssel kapcsolatosan kialakult azon helyzetre tekintettel, hogy egy elfogadható kompromisszum alakult ki a Bauer Tamás által benyújtott módosító indítvány kapcsán, amelyet korábban nem tudtam támogatni, amellyel korábban nem értettem egyet, a viták lezajlása után ebben a kérdésben a frakcióm álláspontját követve egyetértésemet fejeztem ki, illetve egyetértek azzal, hogy a hatálybalépés oly módon történjen, ahogy Bauer Tamás képviselőtársam e módosító indítványában javasolja. Köszönöm szépen.
