DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon előrehaladt az idő, de nem is ez a fő gond, hanem egy régi vita Géczi József Alajos képviselő úrral. Egyszerűen az egész eljárási szabályok nem tartoznak ide. Az eljárásról jelenleg három helyen találhatunk szabályokat. Egyrészt az alkotmányban – az alkotmány módosítása nincs napirenden. Másrészt a Házszabályban, a Házszabály 130. §-ában – a Házszabály módosítása nincs napirenden.
Márpedig a legfontosabb eljárási szabályokat ez a törvény, illetve Házszabály tartalmazza. Ebből következik, hogy nem azért nem terjesztettünk elő eljárási szabályokat, mert nem tudtuk, hogy az anyagi jogi szabályokhoz illik eljárási szabályokat is megoldani, hanem két ok miatt.
Egyrészről: az anyagi jogi szabályokról folyik itt két éve a vita. Húszféle alternatíva vetődött föl. Attól függően, hogy milyen anyagi jogi szabályokat fogadunk el, teljesen eltérő eljárási szabályokat kell elfogadni. Nem lehet előre modellezni, hogy úgy mondjam, minden esetre, minden anyagi jogi szabály esetére az eljárási szabályokat, hanem meg kell várni, amíg a parlament elfogadja az anyagi jogi szabályokat, és utána viszonylag gyorsan el lehet készíteni az eljárási szabályokat.
(17.40)
De nem kell attól félni, hogyha nincsenek most rögtön idecsatolva a Házszabályt módosító szabályok, akkor nem lehet lefolytatni összeférhetetlenségi eljárást. Le lehet folytatni, mert jelenleg is szabályozva vannak. Hozzá kell igazítani ezeket az eljárási szabályokat majd az új összeférhetetlenségi törvénnyel. Így például a kezdeményezést, így például a bejelentést. Hát én is tudom sorolni, hogy milyen anomáliák vannak a jelenlegi eljárásban, de nincs értelme, mert nem tárgya a mostani előterjesztésnek. Például az alkotmány azt mondja ki, hogy összeférhetetlenségi eljárást csak képviselő kezdeményezhet. Ha ezt valaki végiggondolja eljárási szempontból, akkor mondhatjuk azt, hogy népi kezdeményezéssel bárki bejelentést tehet, az igaz, és mit csinálunk vele? Akkor az Országgyűlés elnöke vagy a mentelmi bizottság elnöke fölkínálja a képviselőknek, hogy nézzétek meg, hogy a bejelentések közül melyik kapcsán akartok ti kezdeményezni. Mert ha nem kezdeményez egy képviselő, akkor nincs összeférhetetlenségi eljárás. Ez azzal függ össze, hogy Magyarországon 1949 óta nem volt összeférhetetlenségi ügy. Különböző mentelmi ügyek voltak. Hadd utaljak arra is, hogy a mentelmi jog analógiájára kell az eljárást szabályozni. Nem. Egészen más dolog a mentelmi jog, és egészen más dolog az összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenség kapcsán, ráadásul, hála istennek alig van mérlegelési jogkörben hozandó döntés. Ténykérdéseket kell megállapítani. Nevezetesen azt, hogy valaki a képviselői pozíciója mellett betölt-e, mondjuk, többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban felügyelőbizottsági tagságot. Ez egy ténykérdés. Egyszerűen megítélhető. Ezért rövidek a határidők is. Hát ha valaki betölt, ez egy ténykérdés, akkor felszólítják, hogy 30 napon belül szüntesse meg. Ha megszüntette, nincs semmilyen eljárásra a továbbiakban szükség. Se bizonyításra, se bizonyítékok beszerzésére, se mérlegelésre. Ha nem szüntette meg, akkor tesz a mentelmi bizottság egy javaslatot a parlamentnek, és a parlament valóban szintén az alkotmány rendelkezése alapján egyszerű többséggel kimondja, megállapítja az összeférhetetlenséget, és ezzel megszűnik a képviselő mandátuma. A második eset, a második esete a méltatlansági összeférhetetlenségeknek, azok pedig mind a parlamenten kívüli hatóságok vagy szervezetek, bíróságok határozatán, döntésén alapulnak. Például az, hogy valakit szabadságvesztésre ítélnek, az egy hosszú eljárás után a bíróság döntésének a következménye. Ha ez megtörténik, akkor ki kell mondani az összeférhetetlenséget. Semmiféle mérlegelési joga a mentelmi bizottságnak ebben az ügyben nincs.
Ugyanígy, ha valakit kényszergyógykezelésnek vetnek alá és a többi és a többi. A többi esetben, a kisebb súlyú összeférhetetlenségek esetében, mint például a tiltott ajándék elfogadása., teljesen indokolt, ahogy Géczi József Alajos is aposztrofálta, fölhívta a figyelmet Sepsey képviselő úr módosító indítványára, ami fontos kiegészítése a törvénytervezetnek, hogy ezekben az ügyekben ne lehessen kimondani az összeférhetetlenséget. Mert azért mégis csak elfogadhatatlan az, hogy mondjuk valaki nem 87 500 forint értékű, hanem 90 000 forint értékű ajándékot fogad el, és akkor fosszák meg a képviselőségétől. Itt van, ezen a területen van kismértékű mérlegelésre lehetőség, ennek az eljárása nem olyan bonyolult.
Összefoglalva, azt szeretném mondani, hogy az eljárási szabályokhoz hozzá kell nyúlni. De előbb el kell fogadni magát az összeférhetetlenségi törvényt. És akkor ahhoz kell igazítani azt az eljárásiszabály-dzsungelt, amelyben kellően végig nem gondolt vagy pedig egymásnak ellentmondó, vagy egymást nem kiegészítő, hanem egymással szemben ható jogintézmények vannak. De ezeknek a megtárgyalására nem most kell sort keríteni. Én is tudnék ötleteket mondani, javaslatokat, hogy szerintem az eljárásban majd – például a meghallgatás kapcsán, vagy az eljáró vizsgáló-bizottság tagjainak a kiválasztása kapcsán – milyen szabályra van szükség. Nem látom sok értelmét. Mint ahogy azt sem tartom kardinális kérdésnek, hogy ki a posta fölbontója. Az Országgyűlés elnöke vagy a mentelmi bizottságnak az elnöke. Azért hozzák létre a világ minden parlamentjében az ilyen hatáskörű szervezeteket, hogy a mentelmi összeférhetetlenségi ügyeket ők tárgyalják meg. Akár tetszik, akár nem. Az egyszerű, primitív bejelentésektől, hogy X. Y. korrupt, én tudom jól róla, mert ennyi meg ennyi autója, ajándéka van, ezt is kezelni kell, mégpedig Max Weber óta tudjuk, hogy írásos formában, valamilyen módon kezelni kell. Meg azt is, amikor tényeken alapuló bejelentés érkezik, és ennek kapcsán el kell rendelni az eljárást.
Teljesen nyilvánvaló, hogy lehet érkeztetni az Országgyűlés elnökéhez ezeket a leveleket, teljesen mindegy. Ha az alkotmányügyi bizottsághoz küldik, akkor mi van? Akkor át fogják küldeni a mentelmi bizottsághoz. És hogyha a költségvetési bizottsághoz küldik, akkor mi van? Az köteles átküldeni a bejelentést a mentelmi bizottság elnökéhez. Tehát lehet kijelölni az Országgyűlés elnökét, hogy hozzá érkezzen be ez a levél. Mi lesz az ő szerepe? Semmi más, mint ír egy levelet, hogy a mentelmi bizottsághoz hatásköri okok miatt átküldöm a levelet. Ezt nem tartom lényeges kérdésnek az összeférhetetlenségi eljárások kapcsán. Azt igen, hogyha megszületik az anyagi jogi törvény az összeférhetetlenség vonatkozásában, akkor nagyon gyorsan el kell fogadni az összeférhetetlenségre vonatkozó speciális szabályokat. Ezeknek a helye, nagy valószínűséggel, a Házszabály önálló fejezete lesz, úgy, ahogy ma is az, csak ezeket a szabályokat, beleértve az alkotmányt is, nagymértékben módosítani kell és módosítani indokolt. Köszönöm a figyelmet.
