DR. SEPSEY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vita ezen szakaszában a 3., 4 ., 9. és 10. pontokkal jelzett módosító javaslatok kapcsán szeretnék hozzászólni.
A 3. pontban örömmel láttam, hogy ugyanúgy, ahogy a 7. pontban a bizottságok támogatják módosító javaslatomat, amely az előterjesztő szándékának megfelelően bővíti az összeférhetetlenségi kört. Kiterjeszti az ÁPV Rt. alkalmazottjára, valamint az önkormányzatok által létrehozott közalapítványok kezelő szervének tisztségviselőire is azon funkcióknak a körét, amelyek összeférhetetlenek az Országgyűlési képviselőséggel, illetve közalapítvány esetében tiszteletdíjban nem részesülhetnek az illetők.
Én nagyon örültem volna – bár tisztában vagyok vele, hogy a jelenlegi politikai helyzet ezt nem teszi lehetővé –, ha a bizottságok támogatják azt a módosító javaslatomat, amely szerint főpolgármester, polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke mint tisztség, összeférhetetlen az Országgyűlési képviselőséggel.
Ebben a kérdésben még 1994 őszén, azt hiszem, elég hosszadalmas vitát folytattunk. Ezért az akkor elhangzott érveket nem kívánom megismételni. De az azóta eltelt idő bizonyította, miután több polgármester lemondott képviselői tisztségéről, mert nem tudta összeegyeztetni az elvégzendő munkát, hogy valóban volt abban racionális megfontolás, hogy a Magyar Demokrata Fórum ellenezte, hogy tegyék lehetővé önök a főpolgármesternek és a polgármestereknek, hogy Országgyűlési képviselők lehessenek.
Akkor, amikor nagyon szenvedélyes és részletes vitát folytatunk a gazdasági összeférhetetlenségről és az egyéb funkcióbeli összeférhetetlenségről, azt hiszem, igazából csak politikai indokai vannak annak, hogy az Országgyűlés jelenlegi kormánypárti többsége nem kívánja belátni, nem tesz jót a törvényhozói munkának, hogyha az önkormányzatnak a legmagasabb rangú tisztségviselői részt vesznek a jogalkotásban. Mert e tekintetben semmiféle olyan veszélyt nem látok, amely adott konkrét ügyre vonatkozva, hogy egyes polgármester megpróbálja befolyásolni a törvényhozást saját települése érdekében, de abból az elvi alapból kiindulva, amit Bihari Mihály számtalanszor előadott már nekünk, hogy az országgyűlési képviselőség esetében a funkcióhalmozás meggátlásának egyik eszköze az összeférhetetlenségi törvény, véleményem szerint alkalmazni kellene ezt a kirekesztő szabályt is.
Ami viszont, véleményem szerint, még jobban indokolt lenne, az a 9. pontban levő javaslatomnak a támogatása. Ez ugyanis megteremti az úgynevezett főállású képviselő fogalmát. Azt hiszem, hogy aki a mai Népszabadságot olvasta, az csodálkozik, hogy glosszaíró igazából nem is ismeri a Magyar Demokrata Fórum álláspontját, amikor leírja, hogy a Magyar Demokrata Fórum nagyon széles körben akarja megengedni az összeférhetetlenséget és nem kívánja szűken szabályozni.
Tudniillik, ha elolvasták volna a módosító javaslatok közül ezt meg a következőt, ami majd a gazdasági összeférhetetlenségnél kerül bővebb kifejtésre, akkor láthatják, hogy mi nagyon szigorúan akarjuk az összeférhetetlenséget szabályozni.
Véleményünk szerint megoldaná azt az ádáz vitát, ami most már 1990 óta folyik ebben az országban, hogyha kimondanánk a képviselőknek a főállású mivoltát. Ennek az összes konzekvenciájával természetesen. De úgy gondolom, hogyha tovább görgetjük ezt a problémát és időnként egy-egy szépségtapaszt teszünk az összeférhetetlenségi törvény szabályai között – és mondom, a későbbiekben bőven lehet majd példálózni, hogy most már a bankokra, a lakástakarék-pénztárakra is ki akarják terjeszteni az összeférhetetlenséget – majd két év múlva talán elérjük azt, hogy akkor az olajiparra is kiterjesztjük az összeférhetetlenséget, utána jönnek az egyéb különféle iparágak, amelyek minduntalan föl fogják vetni, hogy jó lenne megoldani egyszer s mindenkorra, és kimondani azt, hogy az országgyűlési képviselőség olyan jelentős munkaterhet jelent, a részvétel a törvényhozásban, a valódi részvétel a törvényhozásban olyan szellemi megterhelést is jelent, ami mellett elképzelhetetlen egyéb funkcióknak a betöltése.
Nyilvánvaló, hogy nem azon képviselőtársaimnak szól ez, akik itt vannak, hanem akik távol vannak, hogy ezzel nem gátolnánk meg azt, hogy az országgyűlési képviselők magasan kvalifikáltak legyenek, a szakmájukban elismertek legyenek. Sőt, talán éppen ez biztosítaná azt a szabályt, hogy a képviselő az ország dolgával törődjék, a választópolgárok érdekeit képviselje és magas színvonalon képviselje.
Én megfontolásra ajánlanám egyébként a kormánypárti frakcióknak, hogy nyugodt lélekkel ki lehetne ezt a szabályt mondani, a hatályba léptetésnél elgondolkozhatunk, a főállású képviselőséggel kapcsolatos egyéb vonzatok esetében is el lehet gondolkozni, de magának az elvnek a vitatása, én úgy gondolom, immár nem időszerű. Amivel viszont tisztelt képviselőtársaim, vitatkozni szeretnék, ez a 10. pont. A 10. pont, amelyik lehetővé tenné, hogy az Országgyűlés állandó bizottságának elnöke főállású tevékenységet folytathasson, kizárja az egyéb foglalkozásokban való részvételét, kivéve az oktatást és a tudományos kutatást.
Eleve vitatkozom azzal, hogy az Országgyűlés elnökén és alelnökén kívül más személyre – ha nem az összes képviselőre, de más személyre – ne terjesszük ki a főállásúságot. Egyetértek Trombitás képviselőtársammal, hogy teljesen érthetetlen és nincs igazából elvi megalapozottsága, hogy az állandó bizottságok elnökeinél miért alkalmazunk szigorúbb mércét, mint az alelnököknél és mint a képviselőknél. Az állandó bizottságok elnökének ugyanis nincs döntési jogköre. A bizottságok üléseit összehívják, az elnökök levezetik, részt vesznek a bizottsági elnöki értekezleten, fogadnak külföldi küldöttségeket, és még néhány ilyen funkciójuk van, de egyébként ugyanolyan szavazatuk van, mint az egyéni képviselőknek. Ugyanolyan egyébként a lehetőségük is jogszabály-előterjesztésre, mint az egyéni képviselőknek. Ha föltételezünk bármiféle befolyásolhatóságot a jogalkotói munkában, akkor – én azt hiszem – mindegyik képviselő esetében kell ezt föltételezni, mindegyik képviselő esetében vagy kizárjuk teljes egészében a befolyásolhatóságát és megteremtjük a főállású képviselőt, vagy pedig nem zárjuk ki, de akkor a bizottsági elnökök esetében sem alkalmazunk egy ilyen diszkriminatív megoldást.
A diszkriminációt még fokozza, hogyha azért kivételt akarunk tenni, hogy az oktatást és a tudományos kutatást nem tekintik olyan tevékenységnek, ami összeférhetetlen a bizottsági elnöki munkával.
Miért, igen tisztelt képviselőtársaim? Ez ugyanúgy időt igényel a bizottsági elnöktől, mintha – mondjuk – mérnökként dolgozna és otthon tervezne mellette. Én elhiszem, hogy ebben a Házban vannak néhányan, akik tudományos oktatók, kutatómunkát végeznek, és szeretnék, hogyha ezt a pozíciót azért mellette megtarthatnák.
De azért ez nem befolyásolhatja a jogalkotót abban, hogy milyen javaslatot terjeszt elő, és hogy milyen javaslatnak az elfogadása mellett érvel. A tudományos kutatás és az oktatás ugyanolyan tevékenység, szellemi tevékenység, mint akár ha valaki orvosi praxist folytat, mérnöki praxist folytat, vagy pedig egész egyszerűen alkalmazott valahol. Tehát én nem értem ennek az indokán, ha csak nem személyre van szabva ez a módosító javaslat, hogy ilyet elfogadjunk. Nekem egyébként is aggályaim vannak, és ugye mindig megemlítjük, hogy a szerzőijogi-védelem alá eső tevékenységet folytathat bárki.
(15.50)
Én el tudom képzelni, hogy befolyásolni lehet bizonyos személyeket, hogyha állandóan megbízást kapnak előadások tartására, külföldi tanulmányutakra, külföldi egyetemeken való előadásokra és magyar egyetemeken való előadásokra, s ezért – időnként – a képviselői tiszteletdíj sokszorosát kitevő honoráriumra tesznek szert. Ez ugyanolyan befolyásolása – adott esetben – a képviselőnek, mint azok az egyéb módok, amelyeknek a kizárására a jelen törvényjavaslat törekszik.
Ezért én, igen tisztelt képviselőtársaim, nem tudom támogatni a 10. szám alatti módosító javaslatot, és arra kérem az előterjesztőt, hogy még egyszer gondolja át az ezzel kapcsolatos elvi megfontolásokat, és ennek ismeretében tegye meg majd a végleges nyilatkozatát. Köszönöm szépen, elnök úr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem