DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági összeférhetetlenség szabályozása az a terület véleményem szerint, ahol kézzelfoghatóan tetten érhető az a kétarcúság, amely a jelenleg kormányzó koalíciós pártokat jellemzi.
Szóban és – mint ahogy nemrég tapasztaltuk itt, az Országgyűlés ülésén is – mindig a korábbi időszak visszaélésére hivatkoznak. Most itt lenne a lehetőség, hogy szabályozzuk ezt a területet, akkor teljesen nyíltan, tisztán és egyszerűen. Mondjuk azt: országgyűlési képviselő gazdasági társaság igazgatóságában, felügyelőbizottságában tisztséget nem viselhet. Ez egy mondat lenne, és ezzel a vitát le lehetne zárni, és ezzel adott esetben el is érnék, mondjuk, szabaddemokrata képviselőtársaim, hogy el lehessen hinni, hogy milyen tiszta elvi alapokon ostorozták a '90 és '94 közötti kormányt az osztogatások miatt.
(16.40)
Nem ez történik, igen tisztelt képviselőtársaim. Ezt a Magyar Demokrata Fórum által, illetőleg általam benyújtott javaslatot nem támogatják. Az előterjesztő sem támogatja, és a nyilatkozatokból hallottam, hogy a Magyar Szocialista Párt sem támogatja, és a Szabad Demokraták Szövetséget sem támogatja. És akkor el lehet gondolkodni azon, hogy akkor az összeférhetetlenségnek mi az elvi indoka. Mert azt tetszenek mondani, hogy 10 százalékos állami részesedés esetén húzunk egy határt, 10 százalék fölött összeférhetetlen, 10 százalék alatt már nem összeférhetetlen. Elnézést kérek, én azt hiszem, hogy ez nevetséges dolog. Mindenfajta százalékos határnak a meghatározása az már egyfajta becslés. Hogy én úgy gondolom, hogy x összegnél befolyásolható a képviselőség, x alatt nem befolyásolható.
Kíváncsi leszek majd arra, hogy a közvélemény előtt, az értő közvélemény előtt hogy lehet megmagyarázni a 10 százalékos határt. Én úgy gondolom, sehogy. Kíváncsi vagyok arra, hogy a közvélemény előtt hogy lehet megmagyarázni a Szabad Demokraták Szövetsége azért visszalép, és egy egész komoly szférára, a bankszférára megpróbálja kiterjeszteni az összeférhetetlenséget. Holott ott is magántőke van, ott is a vállalkozás szabadságának kellene érvényesülni.
Csak ezek után, ha ilyen területeken áttörjük az elvi korlátokat, akkor nem tudom megérteni, hogy más területeket viszont miért hagyunk ki belőle. A jelenleg az üzlet nemcsak a hitelintézetekre, a biztosítótársaságokra, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – és nem akarom sorolni még ezeket a szervezeteket – szorítkozik. Hanem a gazdasági élet számtalan területén ezek az összeférhetetlenségi pozíciók fölmerülhetnek. Nem biztos, hogy fölmerülnek, csak fölmerülhetnek.
De ha már képviselőtársaim a magánszférára részben ki akarják terjeszteni, akkor tessenek kiterjeszteni az egész magánszférára is! És terjesszük ki az önkormányzatokra is! A kétarcúság itt érhető tetten a kormánypártok esetében, hogy az önkormányzatoknál is megpróbálják megállítani, és azt mondani, hogy a sima városi önkormányzatok vagy községek által alapított gazdasági társaságok esetében a tisztség már nem összeférhetetlen.
Hát, igen tisztelt képviselőtársaim, itt nem az alapítónak a jogi fogalma dönti el, hogy a tisztség összeférhetetlen vagy sem. Ha egy megyei jogú város – ahogy az előbb hallottuk – alapít egy társaságot, ott összeférhetetlen a felügyelőbizottsági tagság. Hogyha egy város alapít, nem megyei, ott nem összeférhetetlen. Én úgy gondolom, hogy – hiába bólogat Bauer képviselőtársam – ennek az elvi alkotmányjogi indokát igen nehéz lesz megmagyarázni. Igen nehéz lesz indokát adni, hogy akkor mi az összeférhetetlen egyébként az országgyűlési képviselő és a gazdasági társaság vezető tisztségviselő funkciója között. Mert vagy mindenhol ezt összeférhetetlennek találom, amit el tudok fogadni és amit támogatok is, vagy pedig sehol. Mert a kettő között átmeneteket megállapítani mindig rettenetesen veszélyes. A korlátoknak a meghúzása ugyanis adott esetben egy történelmi szituációtól függ. Ezt a törvényt viszont nem 1996 végének viszonyaira próbáljuk teljes egészében adaptálni, hanem hosszú távon szeretnénk biztosítani képviselői függetlenséget. Szeretnénk biztosítani, hogy a képviselőknek a döntéshozatal során a függetlensége bizonyos gazdasági erőktől biztosítva legyen.
Azáltal, hogyha itt fölparcellázzuk ezeket a területeket; ha az állami részesedés mértékét százalékhoz kötjük; hogyha az önkormányzatok egy részét megengedjük, más részét viszont kizárjuk; ha a magánszférának egy részére kiterjesztjük, más részükre nem terjesztjük ki, én azt hiszem, hogy nagyon felemás lenne a szabályozás és nem érné el a kívánt célt. Ez volt az egyik lényeges része a hozzászólásomnak.
A másik pedig az általam benyújtott módosító javaslat, amelyet az együttes jelentés 24. sorszáma alatt találnak meg képviselőtársaim. Kiindulva az előterjesztő logikájából, hogy a képviselőnek a befolyásolási lehetőségét kell korlátozni, én javaslatot tettem, hogy ne csak a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői posztja legyen összeférhetetlen a képviselőséggel, hanem minden olyan szerződéses jogviszony, amely országgyűlési képviselő vagy házastársa, illetőleg gazdasági társaság között létrejön.
Ugyanis én nem látom be – lehet egyébként, hogy felfogóképességemnek a szerény mértéke ennek az oka –, hogy miért tételezzük fel, hogy egy országgyűlési képviselőt befolyásolni lehet azáltal, hogy egy igazgatóságnak a tagja, de nem lehet befolyásolni azáltal, hogy ugyanez a társaság köt vele egy megbízási szerződést, vagy pedig ez a társaság alkalmazza őt. Nem, elnézést kérek, Bihari képviselőtársam, nem olyan nagy különbség. Ha visszaélésszerűen akarják gyakorolni ezeket a befolyásolási lehetőségeket, akkor jól tudjuk, hogy egy megbízási szerződés, egy szaktanácsadói szerződés ugyanolyan befolyásolást ad a gazdasági társaságnak, minthogyha a gazdasági társaság igazgatóságában lenne az illető.
Ennek a szakasznak a második bekezdésében viszont ki szeretném terjeszteni az összeférhetetlenséget azon gazdasági társaságok, illetőleg az állam és az önkormányzat között, amely gazdasági társaságokban az országgyűlési képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik. Mert ha önök föltételezik, hogy megvehető az országgyűlési képviselő, lekenyerezhető – mert állítólag ez volt a felügyelőbizottságok, az igazgatótanácsi tagságok osztogatásának az indoka –, akkor leginkább azzal lehet lekenyerezni, hogyha a képviselőnek van egy cége, egy vállalkozása és az állam, illetőleg az önkormányzat folyamatos megrendelésekkel látja el ezt a céget. Megvan oldva a dolog, igen tisztelt képviselőtársaim, üzleti alapon megvették a képviselőt. Én úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak a megfontolása – elfogadás esetén – tisztábbá teszi az országgyűlési képviselő függetlenségét.
Nem tudom, hogy érint-e jelen levő képviselőket, de ennek ebből a szempontból, én azt hiszem, jogilag nincs relevanciája. A lényeg az, hogyha befolyásolást akarjuk csökkenteni, nemcsak arra kell gondolni, hogy bizonyos posztok esetében fölmerül ez a lehetőség, hanem arra is kell gondolni, hogy az állam, illetőleg önkormányzatok és a képviselők közötti üzleti kapcsolat legalább olyan mértékben veszélyezteti a képviselőséget, mint adott esetben egy gazdasági társaságban levő tisztségviselés.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke,
a jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán helyett dr. Kiss Róbert foglalja el.)
a jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán helyett dr. Kiss Róbert foglalja el.)
Ezért én kérném az előterjesztőt, hogy bizonyos szempontból fontolja meg azért a 24. pontban előterjesztett javaslattal kapcsolatos állásfoglalását. Elnök asszony, köszönöm szépen.
