DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az Alkotmánybíróság által kitűzött határidő előtt tárgyalásra kerülhet. Ez nem volt egészen rendszeres az elmúlt időszakban, tehát legalábbis a kormány ebben az esetben dicséretet érdemel, hiszen időben benyújtotta az erre vonatkozó módosító indítványát, tehát nem fogunk alkotmányos mulasztásba esni.
Sajnos, ez nagyon sok más ügyről nem mondható el, és ebből a szempontból a Horn-kormány meglehetősen hátra van, vagy legalábbis hátrányban van, hiszen nagyon sok esetben mondták ki különböző jogszabályok. Nem mind olyan volt, amelyet ők alkottak, de az ő saját jogszabályukra vonatkozóan, amely az alkotmánybírósági megsemmisítésre került. Örülhetünk neki, ugyanakkor és a Pp.-nek a módosítását ennek az értelmében és az Alkotmánybíróság iránti tisztelet jegyében a Fidesznek a képviselőcsoportja is támogatja. Még akkor is, hogyha ez a támogatás nem száz százalékos, hiszen a törvényjavaslatnak a 3. §-a véleményünk szerint - és ez alapvetően egy szakmai álláspont -, nem felel meg azoknak az igényeknek, amelyeket az Alkotmánybíróság ezzel a törvényjavaslattal szemben támasztott.
Az előbb szó volt arról, hogy egy nagyobb kódexnek, polgári törvénykönyvnek, Pp.-nek, büntető törvénykönyvnek, büntetőeljárás-jognak a módosításánál nagyon kell ügyelni, hogy ne nyúljunk bele annak az adott törvényjavaslatnak a rendszerébe, ne zavarjuk össze a jogalkalmazást a különböző kérdésekben. Én azt gondolom, hogy ebben a szakmai hibában szenved a törvényjavaslatnak a 3. §-a, amely nem teljes mértékben követi, vagy nem abban az értelemben követi az Alkotmánybíróságnak a határozatát, ahogyan azt kellene. Hogyha összevetjük azzal, hogy a kormány bizonyos értelemben szakmai kifogásokat is hangoztatott az előbb tárgyalt büntető törvénykönyvvel kapcsolatban, ugyan ilyet kimutatni nem tudott benne, azonközben egy alkotmánybírósági határozat nyomán született kormány-előterjesztés sem felel meg minden tekintetben a szükséges szempontoknak. Itt konkrétan arról van szó, amelyről Isépy Tamás képviselőtársam is az előbb beszélt, magával a vércsoportvizsgálatnak a kérdésével.
Engedjenek meg nekem egy kritikai szót magára az alkotmánybírósági határozatra is. Nagyon komoly vita bontakozott ki itt az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróságnak a határozatai vonatkozhatnak-e olyan kérdésekre, amelyek a jogszabály, a jogszabály szövegének a szintjén nem tekinthetők feltétlenül alkotmányellenesnek, ugyanakkor a jogszabály alapján alkalmazott rendszeres gyakorlat az erre kiterjed. Véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak nincs joga túlterjeszteni hatáskörét olyan jellegű tevékenységekre, amelyek pusztán a joggyakorlatra vonatkoznak, legalábbis erre az Alkotmánybírósági törvény nem ad nekik lehetőséget.
(17.50)
Ugyanakkor van egy konkrét probléma: magának a vércsoportvizsgálatnak és az apasági pereknek az esetében az Alkotmánybíróságnak az ítélete valóban egyfajta félreértelmezett, a jogszabály helyes értelmét félreértelmező bírósági gyakorlatra épült, és a törvényhozóknak nincs más feladatuk, mint hogy erre megfelelően reagáljanak. Az alkotmányossági panasz eredetileg az ellen a gyakorlat ellen irányult, amely úgy tekinti az adott apasági perben a tanút, mint hogyha fél lenne, ugyanakkor nincsenek olyan jogai, mint amilyenek a félnek vannak; például nem lehet jogi képviselője, nem tehet bizonyítási indítványt, nem ismerheti meg a keresetlevelet. Az Alkotmánybíróság tehát a jogszabályozásnak a mikéntjét a jogalkotóra bízva azt mondta, hogy egyszerűen nem félként kezelünk valakit a perben, vagy abban az esetben, hogyha félként kezelünk, akkor meg kell adni neki az ehhez szükséges jogokat is.
Ugyanakkor - azt gondolom, hogy -, kétséges, hogy tanúként lehet-e kezelni valakit, arra kötelezni, hogy orvosszakértői vizsgálatnak vesse alá magát. A Pp. rendelkezései ugyanis világosak: a tanúnak megjelenési, vallomástételi és okirat-felmutatási kötelezettsége van. Ehhez képest a származási perekben a tanút érdekeltnek tekinteni, és őt kötelezni a szakértői vizsgálaton való részvételre, nem vezethető le a Pp. szabályaiból. Ugyanakkor alapvető érdek, hogy a gyermek családi jogállása rendezett legyen; ehhez az eljárásjognak a megfelelő eszközöket kell biztosítani. A Pp. szabályai szerint az eljárásban résztvevők jogai és kötelezettségei annak függvényei, hogy milyen pozícióban vesznek részt a perben. A javaslat tulajdonképpen egy "öszvérmegoldást" választ: a tanúnak a fél jogállását biztosítja, ámbár nem tekinti azt félnek, és ez az, ami gondokat okozhat a jogalkalmazás során.
A tanú tehát a javaslat elfogadása esetén adhat meghatalmazást, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, és számos további jogai lesznek, azonban nem ad a javaslat a jogalkalmazás felé útmutatást arra, hogy milyen különbséget jelent a fél jogállása és a fél pozíciója. A fenti tanú ugyanis csak akkor lesz fél a javaslat szerint, hogyha őt a felperes perbe vonja. A szabályozásnak ez a módja nem egyértelmű, és ellentétes jogértelmezésekre ad lehetőséget.
Fölveti például azt a kérdést, hogy adhat-e meghatalmazást egy 16 éves korlátozottan cselekvőképes tanú. Erre vonatkozóan magának a Pp.-nek a rendszerét befolyásolja maga a javaslat. A polgári eljárásjogi törvény általános szabályai között úgy rendelkezik, hogy "hasonló, a felek személyében beálló változásról", hogy arra csak akkor kerülhet sor, hogyha az új alperessel szemben is illetékes a bíróság. Ezzel ellentétben ez a javaslat illetékesség hiányában is lehetővé tenné a per folytatását az új alperessel szemben. Ez jelentős mértékben ellentétes a Pp. illetékességi szabályaival, és alkalmas arra is, hogy a felperes ezt a szabályt kihasználva egy apaság megállapítása iránti perben azért jelöljön meg más alperest, hogy számára kedvező illetékességű bíróság előtt folyjon az eljárás. Tehát egy kijátszási lehetőség van; a fórumrendszer, amelyben nagyon szigorú a pereknek ez a fajtája, kijátszásra biztosít lehetőséget.
Én itt befejezem, hiszen alapvetően szakmai jellegű és nem politikai kérdésekről van szó. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat későbbi tárgyalása során még van mód arra, hogy megvizsgáljuk és a kormány is megvizsgálja, hogy hogyan lehet ezeket a problémákat kiküszöbölni, és lehet-e adott esetben ezekre az alkotmánybírósági ítéletnek megfelelő orvoslást adni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
