HIDASI REZSŐ

Teljes szövegű keresés

HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mádi László képviselőtársam felvetette azt, hogy nem tartja szerencsésnek a két felügyelet összevonását, nevezetesen az értékpapír- és tőzsdefelügyelet, valamint a bankfelügyelet összevonását, mert itt létrejön egy 2-300 fős szervezet.
Szeretném elmondani, hogy több nemzetközi példa mutatja, hogy milyen nagyságrendűek ezek a felügyeletek. Például Koreában 508 fő a felügyeletek létszáma. Én úgy gondolom, hogy nem létszámban kell gondolkodni, hanem azt kell megnézni, hogyha a felügyelet nem intézkedik megfelelően, ezáltal az intézkedéssel kapcsolatban mennyi pénz eshet ki.
Gondolok itt a bank- és adóskonszolidáció tekintetében - ahol ugye most már 400 milliárd az, ami a költségvetésben megjelenik különböző anomáliák miatt -, tehát én mindenféleképpen támogatom ezt, és a kormánynak az a szándéka, hogy a szürke- és a feketezónák itt eltűnjenek, a felügyeletek különbözőképpen ne értelmezzék a törvényeket, a felügyeletek vezetői egyhangúan intézkedjenek.
A parlamenti kontroll szerepének erősítésében én egyetértek, csak szeretném felhívni a képviselőtársam figyelmét, hogy az államtitkárokról szóló jogállás tekintetében - amely kimondja az illetékes parlamenti bizottságok szerepét: tehát úgy a költségvetési, mint a gazdasági bizottságnak megvan az a szerepe és feladata, hogy az illetékes felügyeletek vezetőit meghallgatja -, tehát úgy az ellenzéki, mint a kormánypártoknak lehetősége van a parlamenti bizottságban ezt a parlamenti kontrollt gyakorolni. Én nem tartom szükségesnek ezt a dolgot bevezetni.
Egyetértek a képviselőtársamnak azzal a felvetésével, ami a 7. § d) pontjának elhagyása - ez egy gumiszabály. Ez a gumiszabály nem mond konkrétumot, hogy mi alapján lehet felmenteni a felügyelet vezetőjét. Úgy a költségvetési bizottság, mint a gazdasági bizottság támogatta -, úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki javaslatokat. Tehát e tekintetben egyetértünk.
Az én módosító javaslatomhoz beadott javaslat azt a célt szolgálja, hogy a felügyelet kárfelelőssége csak abban az esetben legyen megállapítható, ha a felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő volt, és a kárt közvetlenül ez okozta. A közvetlenül szó beiktatása a mondatba két indokkal magyarázható. Az alapvető indok az, hogy a felügyelet nagyon sok esetben mérlegelési jogkörben hoz olyan fontos döntéseket, amelyek megítélése szakmai felkészültséget kíván meg. Ezeket a döntéseket gyakran külső tényezők is motiválják, például monetáris, költségvetési vagy egyéb érdekek is.
Amennyiben tehát a felügyelet valamelyik döntéséről bíróság előtt bebizonyosodik, hogy törvénysértő, az önmagában még nem lenne elégséges, hanem a kár mértékének a megállapításához az is szükséges lenne, hogy a törvénysértő döntés, valamint a kár bekövetkezése között okozati összefüggés legyen. Ez az okozati összefüggés lehet közvetett vagy közvetlen. A módosítás szűkíti a felügyelet kártérítési felelősségét azzal, hogy kikapcsolja a vizsgálatból az okozati lánc vizsgálatát, és csak arra a lehetőségre szűkíti a felügyelet kártérítési felelősségét, ha a törvénysértő határozat és a bekövetkezett kár között közvetlen összefüggés mutatható ki. Ennek a jogszabályi technikának nagyon súlyos és a költségvetést érintő következménye van. Ha ugyanis ez elmarad, akkor a felügyelet felelőssége megnő, a kártérítési összeg pedig egyes esetekben, például bank bezárásakor, megbecsülhetetlen.
Ezt a problémát ismerte fel a jogalkotó akkor, amikor a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló '91. évi törvény módosításakor szó szerint a korábbi módosító indítványban rögzített szöveget helyezte el az 53. § (7) bekezdésében.
Az az érv tehát, amely szerint a módosító indítványom alkotmányossági aggályokat vet fel, nem tartható, két okból. A hatályos törvény ezt tartalmazza - ha 1993-ban nem volt alkotmányellenes az a jogszabályhely, akkor három év alatt mitől vált azzá? Megjegyzem egyébként, hogy az akkori törvény előterjesztői megegyeznek a mostaniakkal.
A második ok, amely miatt az alkotmányossági aggályra való hivatkozás tarthatatlan, az, hogy az elmúlt három évben semmilyen hatóság, bíróság - ide értve az Alkotmánybíróságot -, nem állapította meg az 53. § (7) bekezdésének alkotmányellenességét.
Az államigazgatási eljárásról szóló '57. évi IV. törvény szerint, az államigazgatási eljárásban ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Ez rendkívül tág megfogalmazás, amely felügyeleti eljárásban súlyos problémákat vet fel. Ha ugyanis valamely bank bezárásra kerül, akkor annak minden ügyfelét, amelynek száma több százezer lehet, a felügyeletnek értesíteni kell. Ezen az értesítési kötelezettségen az sem enyhít, hogy lehetőség van úgynevezett hirdetményi értesítésre is. Ebben az esetben ugyanis a hitelintézet ügyfelei könnyen kifogásolhatják, hogy ők az adott napilapot, amelyben a hirdetményi értesítés megjelent, nem olvasták, így ők nem tudnak a bank bezárásáról, ezért őket kár érte.
Az általam benyújtott módosító indítvány ezért pontosan megmondja, hogy a felügyelet eljárásában kik tekinthetők ügyfélnek. Nem fogadható el az előterjesztő azon véleménye, hogy ez a módosítás nem illeszkedik az államigazgatási eljárásban megszokott fogalomkörbe, a módosítás ugyanis a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség szakértőinek bevonásával készült.
Az államigazgatási eljárás gyakorlati problémáival mindennap találkozó személyek vélhetően nem fogalmaznak meg olyan jogszabályokat, jogszabályhelyeket, amelyek nem felelnek meg az államigazgatási eljárásban megszokottaknak.
Ami pedig a felügyelet vezetőinek és helyetteseinek kinevezését illeti, ott a közigazgatási rendszerben nem volt még arra példa, amely a miniszterelnöki jogkört csorbítaná. A miniszterelnöki jogkörnek a csorbítása érhető tetten ebben a törvénytervezetben, ugyanis a felügyeletek vezetőinek kinevezési joga az alkotmányban a miniszterelnök úré. Tehát a miniszterelnök a pénzügyminiszter egyetértésével és a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleményének kikérésével tenné meg ezt a javaslatot. Erre szól a módosító indítványom, amelynek támogatását kérem.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem