DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a tulajdonviszonyok további átalakítása, a privatizáció megköveteli, hogy a befektetni szándékozók a különböző vállalkozásokról, azok vagyoni és pénzügyi helyzetéről és az általuk elért eredményről valós, hű képet kapjanak döntéseik megalapozása érdekében. Hiteles információt igényelnek a vállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek, az értékpapírt vásárlók is, de nem nélkülözhetik a döntések megalapozását szolgáló megbízható információs bázist maguk a tulajdonosok sem.
A számvitelről szóló 1992. január 1-jén hatályba lépett 1991. évi XVIII. törvény a nemzetközi számviteli gyakorlatnak megfelelően biztosítja, hogy a törvény hatálya alá tartozók által nyilvánosságra hozott információk megbízhatóak és valósak legyenek, teljesüljenek az összehasonlíthatóság feltételei is. Az Európai Gazdasági Közösség tanácsának irányelvei és a nemzetközi számviteli standardbizottság által kiadott számadatok, amelyekre épül a számviteli törvényünk, azonban a gyakorlatban felmerülő kérdésekre nem minden esetben adnak egyértelmű választ, többször több választási lehetőséget kínálnak, illetve az irányelvek is folyamatosan változnak.
Szükséges tehát a mi számviteli törvényünk módosítása is, hogy mind a nemzetközi gyakorlati tapasztalatokat, mind a magunk által feltárt problémákra adandó, helyesnek vélt választ beépítsük a számviteli törvénybe. Ezt a célt szolgálják az előttünk lévő törvényjavaslat módosításai is. A módosítások 50 paragrafusban megfogalmazva 8 témakört ölelnek fel, melyek röviden a következők.
Első a számviteli alapelvek kiegészítése. A számviteli törvény 15. §-a eddig 12 alapelvet sorolt fel, mely most újabb három alapelvvel bővül. A három új alapelv a következő. A tartalom elsődlegessége a formával szemben, mely elv azt jelenti, hogy a könyvvezetés során a gazdasági eseményeket közgazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, és nem a jogi formula alapján. A második a lényegesség elve, mely azt fejezi ki, hogy lényeges minden olyan információ, melynek figyelmen kívül hagyása befolyásolhatja, megváltoztathatja az információ felhasználójának gazdasági döntéseit. A harmadik ilyen új alapelv a költség-haszon összevetésének, azaz a gazdaságosságnak az elve, mely szerint az éves beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon álljon arányban vagy haladja meg az információ előállításának költségét.
Ezeknek az elveknek a gyakorlatban való alkalmazása egyszerűsítést jelenthet a céltartalékképzésnél, a készletek év végi értékelésénél, az előző évek hiányainak rendezésénél. Itt kívánom megemlíteni azt a módosítást, mely előírja, hogy a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. Ennek keretében a hatálybalépést követő 120 napon belül a gazdálkodóknak különböző szabályzatokat is el kell készíteni, így az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és források értékelési szabályzatát, az önköltség számításrendjére vonatkozó szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot. A szabályzatok elkészítése alól azonban mentesül az egyszeres könyvvitelt vezető, az egyszerűsített mérleget készítő vállalkozó.
Második témakör: az ellenőrzések és az önellenőrzés miatti hatások bemutatása az éves beszámolókban. A módosítást az indokolja, hogy a letétbe helyezést, illetve a közzétételt követően feltárt, előző évi hibák korrekciójának időbeni megismerése gyakran nagyon fontos lehet, jelentősen befolyásolhatja az adott vállalkozás megítélését. Ezért ezeknek az információknak a közlésével nem indokolt a következő évi beszámolót megvárni, ha az ellenőrzés vagy az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tár fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőke változásán keresztül lényegesen befolyásolják. Ilyen esetekre a lezárt évekre vonatkozó eredeti adatokat változatlanul hagyva, de a módosításokkal kiegészítve évközbeni kötelező közzétételt ír elő a javaslat 39. §-a. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé való terjesztés, majd a jóváhagyást követő 30 napon belül a cégbíróságnál történő letétbe helyezés. E második témakör javaslatot tartalmaz arra is, hogy az előbb említett módosítások ott kerüljenek helyesbítésre, ahol korábban tévesen szerepeltek, és a tárgyévben elért eredménytől elkülönülten kerüljenek kimutatásra.
A harmadik témakör az eszközök beszerzése és előállítási költségeinek bővítésére vonatkozó javaslatok, melyek azt a célt szolgálják, hogy minden, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható költséget a beszerzési költség, azaz a beszerzési ár részének lehessen tekinteni. Így a beszerzéshez kapcsolódó költségek csak abban az időszakban csökkentik az eredményt, amikor azok fedezete az eszköz használata során az árbevételben megjelenhet, azaz az eredményt és az adóalapot majd az amortizáció elszámolása fogja csökkenteni az eszköz használata során.
(9.40)
A negyedik témakör a támogatások, a juttatások, a térítés nélküli átadás-átvételek és a tartozás-átvállalásra vonatkozó elszámolás, melyet a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően indokolt egységesen kezelni, mind az eredménykimutatásba történő beállításnál a mérlegben, mind a mérlegtételek értékelésénél.
A törvényjavaslat által ajánlott megoldás változást jelent a probléma kezelésének módszerében is, mert az eddigi tőkemegközelítés módszer helyett az eredménymegközelítést írja elő, amikor a fejlesztési célú juttatásokat bevételnek tekinti vagy a kapcsolódó költségeket csökkenti. A javasolt módszer alkalmazása azt is jelenti, hogy amíg a támogatásoknak, a juttatásoknak időbelileg elhatárolt összege van, addig arról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. De jelenti azt is, hogy a támogatások időbelileg elhatárolt összege az elhatárolás megszűnésekor növeli a bevételt - és ezáltal az eredményt -, azaz az adóalapot is. Ennek következtében a végleges, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás nem teljes, hanem csak az adóval csökkentett összegben növeli a vállalkozás saját tőkéjét.
A javaslat szerinti ötödik témakör a saját tőke tartalmának változását, pontosítását eredményezi, az európai számviteli gyakorlatnak megfelelően. Pontosításra kerül a jegyzett tőke fogalma, és konkrétabb meghatározást kap a tőketartalék, valamint az eredménytartalékot növelő, csökkentő tételek köre. A saját tőke elemeiből kikerülnek mindazon tételek, amelyek nem tőke-, hanem eredményváltozást jelentenek, és megszűnik az "előző évek áthozott vesztesége" kategória is. A hitelezői érdekvédelmet szolgálja - mint ahogy már erről szó volt - az az előírás, mely a tárgyévi osztalék kifizetését ahhoz a feltételhez köti, hogy az osztalék kifizetése nem eredményezheti a jegyzett tőke csökkenését, azaz megakadályozza a tulajdonosi tőkekivonást osztalék fizetése útján. Gyakorlatilag osztalékot, részesedést nem lehet addig kifizetni, amíg az előző évek vagyonvesztését nem gazdálkodták ki, nem pótolták.
Hatodik témakörként a beruházásokhoz igénybe vett devizahitelek árfolyamváltozásának elszámolását is módosítja a javaslat. A javaslat szerint az adott évek eredményét csak a mindenkori tárgyévi törlesztéshez kapcsolódó tényleges árfolyamkülönbözet terhelné mint árfolyamveszteség, valamint a javaslat szerinti céltartalékképzés és -felhasználás. Így az árfolyamveszteség elszámolása egyenletesebbé válik - bár az adóalap összességében nem változik, de átrendeződik. Az adóalap a futamidő elején nő, később majd csökken.
Hetedik témakörként - az eddigi, nem kellő törvényi szabályozást pótlandó módon - a gazdasági társaságok megszűnésével kapcsolatos tulajdoni elszámolások szabályozása lényegében az alapítás számviteli elszámolásának fordított eljárását írja elő a gazdasági társaság tulajdonosainál, tagjainál - a társaság megszűnésekor.
A módosítások nyolcadik csoportját a számviteli törvény különböző előírásainak pontosításai alkotják, melyek a törvény végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének egységes kezelését segítik elő.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi tartalmi elemeket összegezve a törvényjavaslat elfogadását a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni tudja, mivel a módosítások a számvitel információs rendszerének javítását szolgálják, és elősegítik, hogy a gazdaság szereplőiről a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízhatóbb, valós összképet kaphassunk a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
