SOÓS GYŐZŐ
SOÓS GYŐZŐ
SOÓS GYŐZŐ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 1991-es törvénytervezet módosítása fekszik előttünk, ami 1992. január 1-jétől volt hatályos. Ehhez képest elég nagy meglepetéssel hallottam ezeket az éles kritikákat, amit az akkori kormányzó párt egyik tagja mondott el a parlament nyilvánossága előtt, ugyanis valószínűleg lehetett volna az akkori kormánynak jobb törvénytervezetet benyújtani a parlamenthez, és jobbat elfogadtatni 1992-ben.
Azóta volt két módosítása már ennek a törvénytervezetnek. Én nem gondolom azt, hogy a csöpögtetett módosítások módszere folyik, hát végül is az élet változik, nagy gazdasági átalakulás folyik az országban, ehhez folyamatosan lehet igazítani. Én emlékszem a gyakorlatból arra az időre, amikor a számviteli szakmában dolgozó szakemberek szinte az alapoktól újratanulták az egész szakmát, hiszen annyira más volt ez a számviteli rendszer, mint az addig alkalmazott. Nagyon nehéz volt az átállás akkor, most már megtanulták nagyrészt mindenhol, de a változó élet nyilván változó körülményeket, változó feladatokat teremt.
Én magam is nagyon sokszor és az MSZP-frakció hiányolja a hatásvizsgálatokat, vagy pedig azt, hogy a hatásvizsgálatokat elkésve kapjuk meg. Én azt hiszem, ez esetben hatásvizsgálatnak nyugodtan elfogadhatjuk a külföldi országoknak az évek, évtizedek óta bevált gyakorlatát, hiszen - mint ahogy több észrevételben is már elhangzott itt, és én magam is fogok rá utalni - a nemzetközi gyakorlathoz való alkalmazkodást segíti és mutatja részben ez a törvénytervezet.
Tehát volt egy hatalmas átalakulási folyamat 1990-től a magyar gazdaságban, amit természetszerűleg követnie kell a magyar számviteli rendszernek is. Ez a követés 1992-ben, '92 januárjától indult el, és most végül is az újabb módosítást indokolja az Európai Unió tagállamaihoz való igazodás, valamint a nemzetközi számviteli sztenderdeket figyelembe vevő gyakorlathoz való közelítés.
Valóban sokan gondolják úgy, hogy egy szűk szakmai réteget érintő törvénytervezet fekszik előttünk, de ez alapvetően téves megítélés, hiszen a számviteli elszámolások a gazdaságnak a hű tükrei. Bizonyos tekintetben vissza is hatnak a gazdálkodásra, ha másképp nem, arra utalnék, hogy a gazdálkodás elemzéséből levont következtetések folytán.
Korábban a számviteli szabályzásnak egészen más célja volt, mint ami a piacgazdasági viszonyok között a számviteli szabályozás célja. Akkor a nemzetgazdasági információs rendszer megteremtése volt a cél, így a tervutasításos rendszernek a kiszolgálása.
Most viszont az a célja a számviteli rendszernek, hogy a piac szereplői számára hasznos és megbízható információkkal szolgáljon. Ebben az értelemben most a piac szereplőinek nevezem a tulajdonost, illetve az azt képviselő vállalkozót, illetve a befektetőt, hitelezőt. Természetes dolog az, hogy közöttük a nyilvánosságra hozandó információk tartalmában érdekellentétek is megfogalmazódhatnak, megjelenhetnek.
Ezért is nagyon fontos a megfelelő számviteli szabályozás. Egy olyan szabályozás, amely előírja a nyilvánosságra hozandó információk körét, és szabályozza a könyvvezetésnek és a beszámoló készítésének a tartalmát. A szabályozásnak úgy kell megtörténnie, hogy a nyilvánosságra hozandó információk a törvény hatálya alá tartozók vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről valós és megbízható képet rajzoljanak.
Nagyon lényeges a nemzetközi összehasonlíthatóság követelménye. A közösségi számviteli irányelvek nagyobbrészt már beépültek a magyar számvitelbe, hiszen a '92 óta hatályos számviteli törvény az Európai Gazdasági Közösség tanácsának irányelveire épül. Így tehát a szabályozásba beépült a nemzetközi számviteli sztenderdekben foglalt alapelvek és eljárások többsége.
Az Országos Számviteli Bizottságnak a feladata, hogy a nemzetközi számviteli sztenderdekkel összhangban kialakuljanak a nemzeti számviteli sztenderdek, és ez a jövő egyik nagy feladata. Nagyon fontos feltétele annak, hogy a gazdálkodók éves beszámolói nemzetközileg is összehasonlíthatóak legyenek. Tehát egy hosszú átalakulási folyamat legfontosabb lépései folyamatosan az évek során megtörténtek, szükséges azonban a folyamatos kiigazítás, pontosítás, éppen az előbb felsorolt célok érdekében.
Ezt az átalakulási folyamatot szolgálja az előttünk lévő törvénytervezet, és ezúton is csak az örömünket, örömömet tudom kifejezni az ügyben, hogy ellenzéki frakció is támogatja - várhatóan az egész parlament, remélhetőleg az egész parlament támogatni fogja - az előttünk fekvő törvénytervezetet. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Talán támogatni fogja? Nem értettem.) Remélem, igen. Természetesen, nyilvánvalóan módosításokkal.
Mik a legfontosabb változtatások, és ezekről részleteiben nem szeretnék szólni, de feltétlenül meg kell említeni. Egy olyan területről szólnék először, amit a törvény kivesz a hatálya alól. Ez az egyéni vállalkozóknak a köre. Ők a továbbiakban nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ami összhangban van a most tárgyalt adózási szabályok változásával, vagyis hogy a személyi jövedelemadó hatálya alá fognak tartozni, és e tekintetben választási lehetősége az egyéni vállalkozóknak nincsen.
Az egyszeres könyvvitel-vezetési kötelezettség a továbbiakban a társasági adó hatálya alá tartozó társaságokra fog kiterjedni - pontosabban a jogi személyiség nélküli társaságokra -, itt viszont egy igen fontos új kötelezettség lesz, ugyanis úgynevezett eredménylevezetést kell majd készíteniük ezeknek a társaságoknak. S ez azért támogatandó változás, mert a jelenlegi szabályok szerint készített egyszerűsített mérlegükből a társaság valódi vagyoni helyzete és gazdálkodásuk eredményessége nehezen állapítható meg.
A jelenlegi gyakorlatban inkább a társasági adó kiszámítására szolgáló kimutatásokból lehet tájékozódni. Ezért ennek az eredménylevezetésnek a bevezetése egy támogatandó módosítás. Már a korábbi módosítás is foglalkozott a forintleértékelés miatti, a beruházásokhoz igénybe vett devizahitelek értékelésével. Jelentős ugyanis az árfolyamveszteség, amit mindnyájan ismerünk.
(10.10)
A korábbi módosítás lehetővé tette az eszközök piaci értéken való szerepeltetését, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. A most előterjesztett módosítás lehetővé teszi a törlesztéshez kapcsolódó árfolyam-különbözet veszteségként történő elszámolását. A szabályozás az árfolyamváltozásból keletkező veszteség elszámolására egy hosszabb időszakot határoz meg, s ebben az időszakban a terhelés sem egyenletes, igazodik a gazdálkodás várható eredményességéhez.
A hatályos számviteli törvény előírja, hogy a gazdálkodó szervezetek maguk alakítják ki számviteli politikájukat - természetesen az előírt keretek között. Ebben döntenek az alternatív megoldási lehetőségekről is. Nincs azonban rögzítve, hogy milyen szabályzatokat kell elkészíteniük. Az új szabályozás tételesen előírja az elkészítendő szabályzatokat, ahogy itt már korábban el is hangzott.
A gazdálkodás biztonságát a hitelező védelme szolgálja, hogy a gazdálkodóknak mérlegüket és eredménykimutatásukat nyilvánosságra kell hozniuk. Ez torzíthatja, hogyha önellenőrzéssel olyan változtatásokat tesznek, amelyek jelentős hatással vannak a vállalkozás megítélésére. Az előterjesztett módosítás biztosítja, hogy ebben az esetben ne kelljen a közzététellel a következő évi beszámolót megvárni. Ez a módosítási javaslat is tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálja.
Kiegészülnek a törvényben megfogalmazott számviteli alapelvek, amelyek a megbízható és valós összkép biztosítását szolgálják. Ezek: a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség elve, a költség-haszon összevetésének elve.
Ezen alapelvek a változó gazdasági körülményekhez való igazodást szolgálják. Több olyan atipikus szerződés gyakorlatban való általános alkalmazása honosodott meg, amelyek a számvitelben is különös elszámolást igényelnek. A lízing-ügyleteken kívül ilyennek tekinthetők a franchise-ügyletek vagy a határidős szerződések. Ilyen esetekben most már a törvényi szabályozás szerint is a tartalmat kell elsődlegesnek tekinteni a formával szemben.
Megváltozik a törvény eddigi szabályozása szerinti "saját tőke" fogalom és egyes elemeinek tartalma. Most csak azt emelném ki, hogy nem lesz része a saját tőkének az előző évek vesztesége.
Nagy jelentőségű változtatás kapcsolódik az időbeli elhatárolásoknál a céltartalékképzés szabályainak megváltoztatásához. A javaslat szerint a jövőben nem az egyedi követelést, hanem az adóst kell minősíteni, és nem csak a határidőn túli követelésekre kell céltartalékot képezni. A jövőben a céltartalékképzés nem lehetőség, hanem kötelezettség lesz.
Az eszközök beszerzési és előállítási költségei elszámolásának szabályai is változnak. Így megvalósítható, hogy tárgyi eszközöknél a beszerzéshez kapcsolódó költségek nem a beszerzéskor, hanem az amortizáció elszámolásakor csökkentik az eredményt. Ezzel kapcsolatban a költségvetési bizottság vitájában is elhangzott az, hogy ez az összemérés elvét előtérbe helyezve némileg az óvatosság elve érvényesülése ellen hat.
A törvény felsorolja a beszerzési költség, beszerzési ár tételeit. Ez bővebb a korábbinál, és ezzel is a nemzetközi számviteli gyakorlathoz igazodik. Ugyancsak a nemzetközi gyakorlathoz való igazodást szolgálja az a változtatás, amely a különböző támogatások, juttatások, a térítés nélküli eszközátadások, valamint a tartozás-átvállalás elszámolására vonatkozik. Ezek közül csak a tartozás-átvállalás elszámolásáról szólnék.
A javasolt szabályozás szerint az átvállaló eredményét időbeli elhatárolással csökkenti, míg az eredeti adós eredményét a kötelezettség összege növeli. A nem teljes körűen felsorolt módosítási javaslatok egyértelművé teszik a törvényhozói szándékot. Azt a támogatandó törekvést, amely a gazdálkodói biztonság növelésére irányul, a hitelezői védelmet szolgálja, és a vállalkozók világosabb, egyértelműbb megítélését teszi lehetővé.
Az elmúlt évek sok negatív jelensége, a gazdasági bűncselekmények szaporodására utalnék, tehát a gazdálkodási biztonságot sértő jelenségek megkövetelik, hogy a szabályozás minden területén megtörténjenek a szükséges intézkedések.
Természetesen szükség van a büntetőjogi eszközök átalakítására, szükség van a hatékonyabb ellenőrzésre és a sokkal szigorúbb eljárásokra.
Az előttünk fekvő törvénytervezet a gazdasági tisztánlátást kívánja előmozdítani. Segíti a változtatás az elszámolások pontosításán keresztül a gazdálkodási tisztánlátást, így a gazdálkodói biztonságot. Ezzel közvetett módon a nagyon kívánatos tőkebevonásnak a lehetőségét is növeli. Fontos szándék a nemzetközi összemérhetőség, hiszen a befektetők csak az általuk is világosan felmérhető terepen hajlandók működni.
A tervezett módosítások külön-külön és összességükben is ezt a célt szolgálják. Ezért támogatandónak ítéljük meg; és őszintén remélem, hogy most egy olyan törvénytervezet, módosítás tárgyalását kezdjük meg, amelyet a parlament valamennyi pártja támogatandónak tart. Ez a - várhatóan széles körű - támogatás nem a törvény szakmai jellegéből fakad, hanem abból a felismerésből, hogy törvényi szinten javítanunk kell a gazdálkodás feltételein, így a gazdálkodás elszámolásának, a jövedelem kimutatásának feltételein is.
Vannak olyan módosítási igények is, amelyek ebben a törvénytervezetben nem jelentek meg. Ezek közül kiemelném az üzleti év naptári évtől való eltérésének lehetőségét, amihez persze más törvényeknek, különösen az adótörvényeknek is igazodnia kellene.
A változtatási igények egy részének beépítése célszerű lenne még ebben a módosítási tervezetben. Ha az eljárási rend megengedi, akkor erre valószínűleg sor is fog kerülni.
Összességében megismételném, hogy támogatjuk a tervezetet, és kérjük ellenzéki képviselőtársainkat is a tervezet támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
