DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt megköszönöm a tisztelt képviselőknek a bizottsági vitákban és a plenáris üléseken kifejtett tevékenységüket és a törvényjavaslatokhoz tett módosító indítványokat. A következőkben a szavazásra bocsátás sorrendjében szeretnék reagálni a vitában a hét törvénytervezettel kapcsolatban elhangzottakra.
A személyi jövedelemadó törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító javaslatok mintegy egyharmadát a kormány is támogatja. Az indítványok jelentősen hozzájárulnak a két jövedelemadó-törvényben megfogalmazott elvek és jövedelmeket terhelő adók mértékeinek összehangolásához. A bizottsági vita középpontjában a lakosságot érintő módosítások, a személyi jövedelemadó törvénybe javasolt változtatások álltak. A kormány által is támogatott módosító indítványok mintegy 5,5 milliárd forint megtakarítást jelentenek a lakosság számára, és természetesen ugyanennyiről mond le a költségvetés.
A teherviselés aránytalanságait mérséklő javaslatok közül az adóterhek enyhítésénél sikerült az összhangot megtalálni az adótábla és az adójóváírás mértéke között. Az adójóváírás mértékére benyújtott 18 százalékos javaslat 20 százalékra történő emelésével az adóterhelés kiegyenlítettebbé válik. Ezért a kormány - vállalva az emiatti bevételkiesést - támogatja azt a módosító indítványt, amellyel az adózók mintegy 40 százalékát érintő legalacsonyabb jövedelmi sávban az elvonás két százalékponttal csökken.
Tisztelt Országgyűlés! Az eltartotti családi kedvezmény bevezetésére tett javaslatnál számítottunk arra, hogy megoszlanak a vélemények. Nem nyert támogatást az a javaslat, hogy a rászorultságelvű szociálpolitikai eszközt és a teljesítményelvű adózási rendszerből adódó kedvezményeket összekapcsoljuk, azok legyenek egymás kiegészítői. Feltehetően ebben közrejátszott az is, hogy az adórendszerben nyújtott kedvezményekre vonatkozó javaslat - a kemény egyensúlyi követelményeket is figyelembe véve - nem terjedhetett ki minden gyermekre. Ezért - elfogadva azt, hogy a szűkös források mellett a legrászorultabbakat kell segíteni - a kormány egyetért azzal a javaslattal, hogy a gyermekek támogatása a családi pótlék rendszerén valósuljon meg.
A mezőgazdasági őstermelők adókedvezményének átalakítása ellen és mellett jó néhány érv elhangzott. Úgy vélem, hogy a vita minden képviselőtársam számára egyértelművé tette, hogy nem több adót akarunk beszedni, hanem új alapokra kívánjuk helyezni a mezőgazdasági őstermelés kedvezményezését az adózásban. Eközben persze nem titkolt célunk, hogy a változtatásokkal szűkíteni szeretnénk az adóelkerülési lehetőségeket.
Szeretném az aggodalmaskodókat megnyugtatni, hogy az őstermelői igazolvány használata nem lesz ellentétes a termelői érdekekkel, mivel nem tartalmaz olyan adatot, amely az adatvédelmi törvény előírásainak nem felelne meg. A mezőgazdasági őstermelők adóelőlegével kapcsolatban megerősítem, hogy az adóelőleget csak akkor kell megfizetni, ha az e tevékenységből származó 40 százalékos, igazolás nélküli költséghányaddal számított jövedelem meghaladja a 425 ezer forintot. Ezért a kormány nem tudta azt a javaslatot támogatni, amely az adóelőleg-fizetés elhagyására vonatkozott.
Az 1997. évre szóló személyi jövedelemadó törvény módosításának legnagyobb vitát kiváltó kérdése az étkezési hozzájárulás adómentességének megszüntetésére tett javaslat volt. Tudomásul véve, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás megszüntetése nagy indulatokat vált ki, valamint a megszüntetéssel elérhető adóbevételt is mérlegelve, a kormány elfogadja, hogy az étkezési hozzájárulás adómentessége továbbra is fennmaradjon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormánynak az általános forgalmiadó-törvény módosítására tett javaslataiban túlsúlyban vannak azok a szigorító jellegű változtatások, amelyek az adóvisszaélések, az adóelkerülés ellen irányulnak. Ezt jórészt önök is megértéssel fogadták, s önök is tettek jó néhány olyan indítványt, amely ugyanezt célozza. Ezeket a javaslatokat a kormány éppúgy támogatni tudja, mint azokat a pontosításokat, amelyek a javaslatok jobb megfogalmazását jelentik.
A bevételek láthatóvá tételét célozza - például - az adóelvonást tiltó rendelkezés 1 millió forint feletti készpénzfizetéseknél. Ez a feketegazdaság elleni fellépés egy fontos eszköze lehet, ezért az elvetésére tett javaslatokkal nem érthetünk egyet. Osztom ugyanakkor azt az aggályt, hogy az ügyletek részvétekre való bontásával a szabály esetleg megkerülhetővé válna. Ezt a szempontot a készpénzforgalom szabályozásáról szóló jogszabály megalkotásánál figyelembe vesszük.
Támogatjuk azt az indítványt, hogy a készpénzkímélő fizetési módra történő gyorsabb átállást célszerű az első időszakban nagyobb összegű kedvezménnyel ösztönözni, így az, aki 1997 első felében szerez be elektronikus kártyaleolvasó készüléket, 75 ezer forint adóelvonási kedvezményt kaphat, míg a második félévben 50 ezer, s azt követően már csak 25 ezer forintot.
Nem támogatja azonban a kormány azokat a véleményeket, miszerint nem összeegyeztethető az áfatörvény szellemével, logikájával a vevő kezessége az adó adótartozásáért akkor, ha a vevő nem egyenlíti ki a számlát.
(17.40)
A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslathoz is több módosító indítvány érkezett. Ezek nagyobb része a rendelkezések pontosítására, finomítására irányult, ezért azokat támogatjuk.
Támogatjuk azt a módosító indítványt, amely a villamos erőművekben a tüzelőolaj adómentes beszerzését javasolta a jelenlegi fennálló utólagos adó-visszatérítés helyett, tekintettel annak az energiaárra gyakorolt pozitív hatása miatt.
Nem értünk egyet azokkal a módosító indítványokkal, amelyek szerint elmaradna a fogyasztási adó alá vont termékkör szűkítése. Ebben a bizottságok is osztották véleményünket. A bor fogyasztási adójának eltörlésére irányuló javaslatot ugyanakkor nem tartottuk időszerűnek.
A legnagyobb vitát ebben a fogyasztási adóról szóló törvénytervezetben az a javaslat váltotta ki, amely az áfán túl az üzemanyagokat terhelő összes teher fogyasztási adóként való beszedését, vagyis az Útalap-hozzájárulás és a környezetvédelmi termékdíj önálló befizetési jogcímek megszüntetését indítványozta.
A kormány által beterjesztett javaslat, az annak kiegészítéseként benyújtott módosító indítvánnyal együtt, véleményünk szerint ugyanarra az eredményre vezet az adóeljárás egyszerűsítése és az adóigazgatási költségek csökkentése tekintetében, mint a képviselői indítvány. A különbség a kétféle megközelítésben, hogy a kormány javaslata szerint az Útalap és a Környezetvédelmi Alap továbbra is önálló jogcímen juthat saját forráshoz, míg a képviselői javaslat szerint nem.
A jövedéki törvény módosítására benyújtott módosító indítványok többségükben a részletszabályok pontosítását, néhány sajátos eset kezelését célozták.
Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosítására tett kormányjavaslatok általános vitájában felszólalók alapvetően egyetértettek az államigazgatási és bírósági eljárási illetékek megváltozott értékviszonyokhoz igazítása szükségességével. A megvalósítás módjával és az emelések mértékével kapcsolatban már persze kétségek merültek fel. A törvényjavaslattal kapcsolatban többször elhangzott, és ezt most is megerősítem, hogy az eljárási illetékek változásai a jogérvényesítést semmiképpen sem akadályozhatják. Ami a bírósági eljárási illeték változását illeti, elsősorban a társadalom igényli, hogy a bírósági eljárással felmerült költségeket azok viseljék, akik a jogszolgáltatást kérik. Indokolt tehát, hogy az eljárások ellenértékeként megállapított illetékek kövessék az eljárási költségek növekedését.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló törvény tárgyalása során a vezérszónoki felszólalások egy része támadta a vagyongyarapodással arányban nem álló adózott jövedelem becsléssel történő megállapítási lehetőségét visszaállító szabályt, amelyet egyébként 1990-ben fogadott el a parlament. Úgy gondolom, hogy a feketegazdaság elleni fellépésnek fontos része a javaslat, ezért emellett a kormány továbbra is kitart.
A vita során a beterjesztett javaslathoz képest következetesebbé vált a szabályozás a költségvetési támogatás visszatartási jogának gyakorlását megalapozó feltételek meghatározásában. Egyértelművé vált a tartozás-átvállalás esetére előírt, az eredeti kötelezettséget terhelő kezességi nyilatkozat alapján folytatott eljárásra vonatkozó szabály is.
A kormány és a képviselők konstruktív együttműködésének köszönhetően széles körű bizottsági támogatással fogalmazódott meg az a javaslat, miszerint a földbérbeadásból származó jövedelmek bevallásának ellenőrzése, a hiányok feltárása és beszedése az állami adóhatóságtól 1998-ban átkerül az önkormányzati adóhatósághoz.
Az adózás rendjéről szóló törvény általános vitája során a legtöbbet előadott kifogás volt, hogy túl gyakran változnak a szabályok. Előrebocsátom, hogy a kormány szerint sem jó a szabályok változtatgatása. Figyelembe kell azonban venni, hogy új vámtörvény született, a kincstár létrehozásával változott a költségvetésből bért fizetők elszámolási rendje, önálló képviselői módosítói indítvány befizetési határidőt változtatott az év tavaszán, a személyi szám kiválasztásával összefüggésben és egyéb más törvényekkel összefüggésben szükséges változások álltak be. Ezek nem az előrelátás hiányából fakadó korrekciók, hanem más jogterületek változásából eredő módosítási kényszerek voltak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném megköszönni, ahogy ebben a felgyorsított menetben megtisztelték figyelmükkel az adótörvények vitáját (Derültség.), és javaslataikkal elősegítették, hogy jobb, megújított szabályok szülessenek. Kérem önöket, hogy a törvényeket fogadják el, szavazzák meg.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
