DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok 1997. évi költségvetése szempontjából meghatározó jelentőségű döntéshozatalhoz érkeztünk. A kétségtelenül szűkre szabott általános és részletes vitát nyilván nehezítette az, hogy a benyújtott törvényjavaslatok több jelentős ponton változtak, áttanulmányozásukra kevés idő jutott, ezért szíves elnézésüket kérem.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításánál a kormány támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek a mezőgazdasági őstermelők részleges társadalombiztosításba vonására, illetve az egyéni vállalkozók számára a táppénz, illetve anyasági ellátásoknál biztosítani tervezett választási lehetőség elhagyására vonatkozna.
Külön kell szólni az alkotóművészeti tevékenységek kedvezményeiről. A kormány széles körű vita és a művésztársadalommal történt egyeztetés után támogatja azt a javaslatot, hogy az eddigieknél lényegesen szűkebb körben és ellenőrizhető módon a valódi értékeket hordozó művek után kifizetett alkotói díjak továbbra is mentesüljenek a járulékok fizetése alól. Természetesen azon kifizetések esetében, amelyeket a jövőben a járulék terhel, szolgáltatás is jár.
Szintén külön vita volt az étkezési hozzájárulás járulékoltatásáról, tekintettel arra, hogy az éppen most elfogadott szja-törvény továbbra is lehetővé teszi a hozzájárulás meghatározott mértékének adómentességét, ezért jövő évben a juttatásokat járulékfizetés sem fogja terhelni.
Több képviselő és bizottság javasolta, hogy már a jövő évtől kezdve enyhítsünk a nyugdíjba számítható keresetek degresszivitásán. A kormány mérlegelve a javaslatot támogatja, hogy a járulékfizetési kedv ösztönzése és a nyugdíjak reálértékének jobb megőrzése érdekében a degresszió enyhüljön. Növekedjék tehát az az összeg, amely a nyugdíjak megállapításánál figyelembevételre kerül.
Alapvetően változik az egészségügyi hozzájárulás konstrukciója. A kormány által most támogatott módosító indítványok alapján a természetbeni egészségügyi szolgáltatás a jövőben is a társadalombiztosítási rendszerben kvázi biztosítási jogosultságként maradna fenn, s az egészségügyi hozzájárulás az egészségügyi ellátások finanszírozásának kiegészítéseként a jövedelemtől független, egységes, havi 1800 forint adótípusú kötelezettség lesz. Tény, ez a konstrukció más hatásokat eredményez, mint a kormány által benyújtott javaslat, miután jóval szélesebben terül a fizetési kötelezettség. A 4500 forintos javaslat mindazon munkáltató számára jelentene nagyobb terhet, ahol magas a nominálbéren foglalkoztatottak aránya. Az új javaslat arra irányul, hogy a havi 1800 forintot valamennyi járulékfizető után meg kell fizetni. E változatot a kormány azért támogatja, mert egyfelől az alapok nullszaldós változatát e javaslat is kielégíti, másfelől mert a korábbitól eltérően a társadalombiztosítási önkormányzatok is ezt az 1800 forintos változatot támogatják, amely mellett a tb-járulék mértéke 39 százalék lesz.
Lehetővé kívánjuk tenni, hogy az 1800 forintos hozzájárulás bevezetése miatti többlet ellensúlyozására a legérintettebb munkáltatók - textilipar, bőripar, mezőgazdaság egyes területei, költségvetési, oktatási, egészségügyi intézmények stb. - támogatásban részesüljenek. Ehhez Munkaerőpiaci Alapban 1,5 milliárd forintot javasolunk elkülöníteni. A honoráriumok járulékkedvezményének részleges szűkítése egyes költségvetésből gazdálkodó kulturális intézményeknél indokolttá teheti a részleges kompenzációt, erre mintegy 800 millió forintot tartalmaz a költségvetés.
Azoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol az új szabály szerint az egészségügyi hozzájárulás egyharmadát saját forrásból kell megfizetni a szociálisan rászorulók után, 5 milliárd forint központilag előirányzott fedezet áll rendelkezésre a terhek mérséklésére. A kompenzáció fedezetéről az 1997. évi költségvetésben megnyugtató módon intézkedni fogunk.
Az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosítási csomag annyiban változik, hogy elmaradnak azok a törvénymódosítások, amelyek az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszerből való kikerülését eredményezték volna. A benyújtott jelentős számú módosító indítvány megítélésénél a kormány a következő prioritásokat érvényesítette: Továbbra is biztosított legyen a társadalombiztosítási alapok '97-re tervezett nullszaldója, a javaslatok alkotmányosak és végrehajthatók legyenek. Az adott körülmények között nincs igazán jó megoldás. Egy olyan helyzetben, amikor csak a nyugdíjkiadások finanszírozása 1997-ben 115 milliárd forint többletet igényel, a gyógyító-megelőző ellátások kiadásai pedig több mint 40 milliárd forinttal növekednek, a járulékterhelés pedig már nem fokozható, sőt csökkentése a cél, mert enélkül a járulékelkerülésen nem tudunk változtatni. Ebben a helyzetben nem kerülhetők meg a radikális lépések.
Szeretném emlékeztetni önöket, hogy ez a probléma nemcsak Magyarországon egyre súlyosabb, hanem azokban a nálunk jóval fejlettebb országokban is, ahol hozzánk hasonlóan széles körű elkötelezettségeket tartalmaz a társadalombiztosítás.
Tisztelt Képviselők! Nem mondhatunk le arról, hogy a járulékalap szélesítése mellett a társadalombiztosításhoz hozzájárulók körét is bővítsük. Nem engedhető meg az, hogy az aktív korú lakosság köréből mintegy 600 ezer olyan ember van, akik nem fizetnek az egészségügyi ellátások után és akik nem sorolhatók a szociális rászorulók körébe. A kormány javaslata az egészségügyi hozzájárulási minimum bevezetésével részben ezt a problémát akarja fokozatosan felszámolni, részben - mint erről szó volt - a járulékfizetés elkerülése érdekében a minimumbéren foglalkoztatás ellen kíván fellépni. Tény, hogy a korábbi 4500 forintos javaslatunk erőteljesebben képviselte ezt az elvet, de az 1800 forintos változat is - úgy ítélem meg - megnyitja az utat e problémák fokozatos felszámolásához.
Szeretném - mert ez az egész intézkedés sikere is áll ezen, vagy bukik -, hogy önök támogatnák a kormánynak azt a kezdeményezését, amely a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok egyértelmű igazolására és nyilvántartására irányul. Ezért is örülök annak, hogy létrejött a konszenzus abban, hogy a világbanki hitel terhére korszerűsítjük a társadalombiztosítási nyilvántartási rendszereinket, közösen kell azokat korszerűsíteni, és a nyilvántartásban való érdekeltséget meg kell teremteni. Ez segíthet a járulék elkerülési kiskapuk bezárásában, a tisztességes járulékfizetők pontos tájékoztatásában, és nem utolsósorban abban, hogy csak azok vegyék igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, akik arra jogosultak, és ezt a jogosultságot a kor színvonalának megfelelő ügyviteli szolgáltatás biztosítsa is egyúttal. Kérjük az orvostársadalmat, legyen segítségünkre a szigorú ellenőrzési rendszer megteremtésében, hiszen közös érdekünk, hogy az ellátást nyújtó intézmények finanszírozásához szükséges bevételek rendelkezésre álljanak.
(19.50)
Nyilvánvalóan a módosított javaslat sem eredményezheti a közterhek érdemben jelentős, érdemleges csökkentését, de a terhek arányosabbá, igazságosabbá tételéhez mindenképpen hozzájárul. Persze ez együtt jár azzal, hogy azok számára, akik eddig kihasználva a szabályozási hézagokat, kivonták magukat a közteherviselés alól, a 39 százalékos társadalombiztosítási járulék egyértelműen és valóban többletterhet jelent.
Ez azonban az adott körülmények között elkerülhetetlen, hiszen nem tartható az a helyzet, hogy a bérből és fizetésből élők csak az aktív lakosság 69 százalékát teszik ki, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékfizetés 90 százalékát teljesíti. A tét most az, hogy fenntartható-e a társadalombiztosítási rendszer finanszírozhatósága vagy a közteherviselés arányosabbá tevő javaslatok helyett elkerülhetetlenné válik a kiadási oldal szűkítése. Az önök állásfoglalásán is múlik, biztosítható-e, hogy azok a többletforrások, amelyek a nyugdíjemeléshez, az egészségügyi finanszírozáshoz is szükségesek, rendelkezésre álljanak.
Kérem, mindezek alapján támogassák a törvény tervezetét, és szavazzák azt meg.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
