DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan képviselői önálló indítvány tárgyalását kezdte meg a tisztelt Ház, amely az igazságszolgáltatás valós problémájára irányítja a figyelmet. A törvényjavaslat a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló törvényt kívánja módosítani. A javaslat lényege, hogy a kezdő bírói illetmény érintetlenül hagyásával, jobban preferálná a bírói, ügyészi pályán hosszabb ideje dolgozók javadalmazási rendszerét.
A jelenleg hatályos javadalmazási rendszer egyik fő célja az volt, hogy a bírói, ügyészi pálya vonzerejét növelje, ahogy erről Hack képviselő úr is beszélt expozéjában. Ennek következtében azonban, a kezdő bíró, ügyész fizetése és a hosszabb időt eltöltött bírák, ügyészek fizetése között, viszonylag kevés a különbség, melynek következménye, hogy a bírói, ügyészi pálya megtartóereje kevésbé érvényesül.
Az 1990. évi LXXXVIII. törvény e hiányossága kezdettől fogva feszültségek okozója volt. A bírói, ügyészi kar régebbi igénye ennek a szisztémának a megváltoztatása, azaz a javadalmazás területén nagyobb különbséget kellene tenni a kezdő bírói, ügyészi fizetés és a hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező bírák és ügyészek fizetése között.
A hatályos szabályozás szerint az illetményrendszer alapvetően a bírósági szintekhez igazodik. A kormány által 1996. szeptember 26-án elfogadott, a bírósági reformról szóló koncepció egyik lényeges eleme, hogy a bírák és ügyészek javadalmazásának meghatározó részét képezze, a bírói, ügyészi pályán eltöltött idő, azaz a bírósági szinttől függetlenül, megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek a hosszabb ideje a bírói, ügyészi pályán dolgozók.
A bírósági reform kapcsán kidolgozandó törvényjavaslat céljai közé tartozik a köztisztviselői illetményalaptól független bírói, ügyészi illetményalap megteremtése, természetesen fenntartva azt a korábbi elvet, hogy a bírákat és ügyészeket, valamint a bírósági és ügyészségi dolgozókat azonos mértékű javadalmazás illetné meg.
(17.10)
Az elfogadott koncepció alapján a kormány 1997 tavaszán az Országgyűlés elé terjeszti azokat a törvényjavaslatokat, amelyek többek között hosszabb távra megoldást jelentenek a bírák, ügyészek, valamint a bíróság, ügyészségi dolgozók javadalmazásában. A kormány, felismerve az igazságszolgáltatás kiemelkedő jelentőségét és a működési feltételek helyenként tarthatatlan állapotát, az 1997. év költségvetési tervezése során a bírósági fejezetnek az előző évhez képest csaknem 30 százalékos többletforrást kíván biztosítani, hiszen az 1996. évi 12,7 milliárd forintos összeg 1997-re 17 milliárd 562 millióra fog emelkedni. Ez lehetővé teszi, hogy a bírák jövedelme 17 százalékkal nőjön, így például a kezdő bírák, ügyészek fizetése 108 ezer forintról 124 ezer forintra emelkedjen január elsejétől.
Az Igazságügyi Minisztérium a költségvetés előkészítésekor, érzékelve a bírósági dolgozók javadalmazásában meglévő belső ellentmondásokat, az előttünk fekvő javaslathoz hasonló koncepciót próbált érvényesíteni. Az ehhez szükséges forrásokat azonban a tervezés során nem sikerült biztosítani.
Az önálló indítványból nem tűnik ki a módosítás hatálybalépésének tervezett időpontja. Hack Péter most elmondta, hogy ez 1997. január elseje lenne. Ebben az esetben a változtatás 696 millió forinttal terhelné meg a költségvetést. Ennek fedezetére nem tesz javaslatot az indítvány. A minisztérium ezért javasolta a házelnök úrnak, hogy az előterjesztést tárgyalja meg, és véleményezze a költségvetési bizottság is. Egy ilyen horderejű indítványt ugyanis - bármennyire egyetértünk is az elérni kívánt céllal - csak akkor lehetne jó lelkiismerettel támogatni, ha annak végrehajtására biztosított lenne a költségvetési fedezet. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
