DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két részkérdéssel szeretnék foglalkozni, éppen a vitában elhangzottakra tekintettel. Az egyik a fedezet kérdése, a másik a mértéké. Kezdem a másodikkal, ezzel Áder János foglalkozott részletesebben.
Senki nem vonja kétségbe azt hiszem a jelenlevők közül, hogy az igazságszolgáltatás többet érdemel, mint amit ez a javaslat tartalmaz. Ott van azonban ellenpontnak az az objektív lehetőség, amire viszont a kormány képviselője hivatkozott az előbbiekben. Úgy gondolom, a probléma nem ott jelenik meg, hogy most egységesen mennyit lehet a bírák, ügyészek részére biztosítani, hanem az a fő kérdés, hogy a jelenlegi törvényben rögzített mértékek milyenek egymáshoz képest. Ha beáll egy egységes rendezés, valamiféle költségvetési pénz érkezik esetleg erre a célra valahonnan, most, később, akkor nem mindegy, hogy ez hogyan oszlik meg az egyes kategóriák között. És a Hack Péter, illetőleg Toller László által előterjesztett javaslat éppen ezeket az arányokat próbálja javítani, vonzóbbá tenni a pályán való megmaradást, miközben viszonylag kedvező a kezdő fizetés, a későbbiek során ne legyen akkora pályaelhagyás. A javaslatnak ez a lényege, hogy ezeket az arányokat változtatja meg. Zárójelben megjegyzem, hogy az előbb Áder János említette a fogalmazók és a titkárok kérdését is. Úgy gondolom, itt a fő cél az, hogy a kezdő bírák jövedelme legyen vonzó, és ezt követően is a pályán maradást vonzóvá tegye az előmeneteli rendszer. Kevésbé lényeges kérdés az, hogy az azt megelőző időszakban mekkora a juttatás, hiszen azért egy fiatal jogászt elsősorban az orientálja, hogy amikor már a szakvizsgáján túlvan, érdemi munkát végez, akkor milyen jövedelmi lehetőségei lesznek. Nem vonom kétségbe azt, hogy a fogalmazóknak a javadalmazását is lehetne javítani, még inkább a titkárokét, hiszen a titkárok már szakvizsgával rendelkeznek, de valójában a rendszernek a lényeges eleme az, hogy a kezdő bírói fizetéstől és azon felül, tehát a valódi érdemi munkát végző bíráknál, ügyészeknél legyen vonzó valójában a pálya.
A másik kérdés, amiről szerettem volna beszélni, ez a forrás kérdése. Hack Péter expozéjában hivatkozott arra, pozitív példaként, hogy az érdekképviseleti szervek saját maguk jelölték meg azt a forrást, amelyből ezt a fizetésrendezést már az elmúlt évben meg lehetett volna valósítani. Szó nem lehet arról, hogy itt valamiféle fedezetlen igénnyel léptek volna elő, sőt, megtettek mindent annak érdekében, hogy ezt előre garantálják. Az illetéktörvény bevezetése foglalkozik azzal, hogy az illetékek az adófizetőknek a hozzájárulását jelentik a költségvetési szervek tevékenységéhez. Az adott esetben, ha a bírósági hatósági tevékenységet igénybe vevő állampolgár ezért többet fizet, nem lenne túlzottan illő dolog, ha ez a pénz a költségvetésben más irányokba folyna el. Rendkívül fontos összefüggés, ha az illetéktörvény módosítása igenis többletbevételt jelent az állami költségvetés számára, akkor meg van adva a fedezete annak, hogy a Hack Péter és Toller László által javasolt módosító indítványnak megfelelően ezeket az arányosítási korrekciókat a bírák és ügyészek javadalmazásában keresztül lehessen vezetni. Ezért úgy gondolom, hogy ebben az összefüggésben kell mindenképpen ezt a törvényjavaslatot vizsgálni, és nem hinném, hogyha a költségvetési bizottság esetleg foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a bírósági tevékenység utáni állami bevétel az illetékek formájában növekedni fog, akkor fedezetlen lenne ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen (Taps.)
(17.30)
