DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Sajnos, a kormányzat törvényszegése most már rendszeresen ismétlődik, ugyanis a kormányzat az előírások ellenére a központi költségvetés tervezetét nem a társadalombiztosítási alapok költségvetésével együtt nyújtja be az Országgyűlésnek - amivel egyúttal igen megnehezíti az értékelést is. A költségvetés célkitűzései: 2 százalékos tervezett növekedés, az infláció csökkenése, a reáljövedelmek csökkenésének megállítása önmagukban helyeselhetők, és egyet is értünk velük.
Az alapvető probléma azonban ezekkel az, hogy e célok megvalósításának mikéntjéről nem szól az előterjesztés. A költségvetés a bruttó és nettó átlagkeresetek növekedését, valamint az inflációt egyaránt 18 százalék körülire tervezi. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a kormány az inflációt túl-, a keresetnövekedést pedig alul szokta teljesíteni. Ebből következik, hogy a reálkeresetek jövőre minden bizonnyal tovább fognak csökkenni. A különböző adótörvények pedig azt támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés fontos tényezőjének tekintett vállalkozói szféra közterhei - a propagandával ellentétben - nem csökkenni, hanem nőni fognak.
Nőni fognak azért, mert a gazdálkodó szervezetek költségvetési befizetési kötelezettségei emelkednek. Ugyanakkor támogatásaik pedig - az inflációs veszteséget is figyelembe véve - csökkennek. Az agrárszféra egészen alacsony, 8 százalékos támogatásnövelése olyan kevés, hogy vagy a mezőgazdaság fog összeomlani jövőre, vagy a költségvetés. Az egyetlen pozitívuma a költségvetésnek, hogy a beruházások feltételei 1977-ben (Sic!) javulni látszanak. A meglévő eszközállomány mellett ugyanis a termelékenység már nem fokozható. Kérdés azonban, hogy lesz-e elegendő fizetőképes piaca és ebből eredően elegendő jövedelme a magyar vállalkozásoknak, hogy fejleszteni tudjanak.
Továbbra sem történik érdemi intézkedés a feketegazdaság és a gazdasági bűnözés ellen; az erre a célra szánt 300 millió forint erre nyilvánvalóan elégtelen. Ha például a Tocsik-ügyben nem lesz valóban tényfeltárás, ha nem lesz az ügy valóban felderítve, és nem jutnak el az igazi felelősökhöz, akkor ez önmagában elég ok lesz a költségvetési célok megsemmisülésére. Az ügy igazi felelősei felelősségre vonásának elmaradása esetén ugyanis a kormányzatnak egyszerűen megszűnik az erkölcsi joga ahhoz, hogy a törvényeket az állampolgárokkal betartassa, hogy jogkövető magatartásra sarkallja őket. Ebben az esetben pedig a gazdaságot milliárdos károk fogják érni.
Jelenleg - szinte példátlanul - a tavalyi egynegyed után már a költségvetésnek mintegy egyharmada fordítódik az adósság visszafizetésére, kamatfizetésre. Ha ez így megy tovább, vajon képes lesz-e az ország a költségvetésének egyre nagyobb részét az adósság visszafizetésére fordítani? És ki vagy kik a felelősek ezért, a magyar népre rakott embertelenül nagy terhekért? Az ország ugyanis nem azért adósodott el a múltban, mert a népnek túl magas lett volna az életszínvonala; sőt, a nép a diktatúra alatt a felelős vezetőket sem választhatta meg. Ki kell mondani, hogy az ország ilyen mértékű eladósodásáért - az 1990-es éveket megelőzően - az MSZP jogelőde, az MSZMP a felelős, de az ország eladósításában akkor közreműködők közül nem egy személy ma is helyet foglal a kormánypárti padsorokban.
Ezt az adósságot fizetteti most a kormány még azokkal is, akik most, vagy még csak ezután fognak megszületni. És ezért nem kaphatnak több támogatást a gyermekes anyák, mert a támogatásra fordítható pénzt is az adósságvisszafizetésre kell kiadni. Én bízom abban, hogy a magyar állampolgárok egyre inkább fogják látni, hogy miért, és melyik politikai erők azok, akik miatt ilyen hihetetlen, súlyos terhet kell hordozniuk.
A felszólalásomban a továbbiakban elsősorban az önkormányzatokra szeretnék koncentrálni. A jelenlegi kormánypártok ellenzéki korukban - és a választási kampányuk idején is - a személyi jövedelemadó jóval nagyobb hányadát tervezték és ígérték az önkormányzatoknál hagyni. Ezzel szemben most formálisan ugyan növelték az önkormányzatoknál maradó adóhányadot, de a valóságban az önkormányzatok ebből csak egy kis részt használhatnak fel saját maguk, kevesebbet, mint tavaly. Az ezen felüli részt most olyan célokra kell fordítaniuk, amelyekre eddig külön forrás állt rendelkezésre. Itt tehát az önkormányzatok tudatos megtévesztésével állunk szemben, egy üres propagandafogással.
A helyi önkormányzatok esetében különösen érthetetlen az a szabályozás, amely a vállalkozási tevékenység eredményéből 18 százalékos befizetési kötelezettséget ír elő. A tervezet szerint továbbá az önkormányzatok előlegkérésének feltétele, hogy 1977. február 10-ig (Sic!) legyen költségvetésük. Ez azt jelenti, hogy a szükséges kiegészítő jogszabályok megszületését követően az önkormányzatoknak csupán néhány nap állna rendelkezésükre ahhoz, hogy a költségvetésüket összeállítsák. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében - felelős vezetés mellett - a költségvetés összeállítása a szokottnál is bonyolultabb és hosszabb folyamat. Az említett intézkedés viszont az önkormányzatokat a költségvetésük elhamarkodott összeállítására és a pénzelőleg megigénylésére fogja sarkallni. A tervezet szerint, ha az önkormányzat adatszolgáltatást mulaszt el, akkor szankció sújtja. Ez önmagában jogszerű elképzelés. Az viszont már elfogadhatatlan, hogy az adatszolgáltatás teljesítését követően az önkormányzat az elmaradt támogatást nem egy összegben, hanem az évből hátralévő idő arányában kapja csak meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az 1990-ben a rendszerváltozás eredményeképpen létrejött önkormányzatok az azóta eltelt időben jól gazdálkodtak, annak ellenére, hogy reálértékben évről évre csökkent a részükre a központi költségvetésből származó forrás.
(10.00)
A dologi és működési kiadásokra fordítható összegek minimális mértékben emelkedtek ugyan, de például a közoktatási és közalkalmazotti törvény végrehajtása nagyon jelentős forrásokat vont el az önkormányzatok gazdálkodásából.
Az önkormányzati fejlesztések csak úgy tudtak megvalósulni, hogy az önkormányzatok már 1996-ban rákényszerültek arra, hogy elkezdjék saját vagyonuk felélését. Eladták az önkormányzati bérlakásokat, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeiket, a részvényeiket, és az önkormányzati intézmények olyan túlzott racionalizálására kényszerültek rá, hogy ez már a működést veszélyezteti. A helyi adók további emelése sem lehet megoldás a helyi lakosság teherbíró-képessége miatt.
Mindezen említett folyamatok következtében az önkormányzatok fokozatosan eladósodnak. Egyes önkormányzatok esetében megindult a szanálás. Az alapfeladatokon túlmenően olyan feladatok ellátása is hárul az önkormányzatokra, amelyekhez a költségvetés nem biztosít forrást.
Az önkormányzati források kritikussá váló szűkössége, illetve az államháztartási reform szükségessé teszik az egész önkormányzati forrásszabályozás felülvizsgálatát. Az önkormányzati feladatok telepítését ugyanis nem követi az önkormányzatok pénzügyi forrásainak bővítése. Az ágazati szabályozás erősen korlátozza az önkormányzatok tényleges döntési szabadságát.
Az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása során stabil, áttekinthető szabályozásra van szükség. Az állami normatívákat reálértéken kell tartani. Az átengedett bevételek részarányát bővíteni szükséges, és a térségi feladatellátás normatívái közelítsenek az átlagköltségekhez.
A költségvetési tervezet előkészítése előtt a kormányzat - a propagandájával és a programjával is ellentétben - nem egyeztetett az önkormányzatokkal. A folyamatos forráselvonás megszüntetése a normális önkormányzati működés és intézményfenntartás feltételévé válik, ugyanis egyre növekvő feladatokat egyre szűkülő forrásokból ellátni lehetetlen a jövőben.
Meg kell állapítani azt a rendkívül kedvezőtlen tendenciát, hogy az önkormányzati fejlesztésre, felhalmozásra minden évben kevesebb jut. Ez szükségszerűen azt a katasztrofális helyzetet fogja eredményezni, hogy az önkormányzatok a vagyonuk teljes felélésére kényszerülnek.
Végül az önkormányzatok egyre fokozódó eladósodását jelzi, hogy az önkormányzatok költségvetésének egyensúlya csak egyre növekvő hitelek felvételével oldható meg. Mindezek miatt a kormány által beterjesztett 1997. évi költségvetés a Kereszténydemokrata Néppárt számára elfogadhatatlan. Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP padsoraiban.)
