DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a múlt évben a tb zárszámadását tárgyalta az igen tisztelt Ház, akkor én az állatorvosi lóhoz hasonlítottam a benyújtott anyagot, hiszen abban az elszámolás és a gazdálkodás szinte összes betegsége fellelhető volt. A különbség az, hogy míg az állatorvosi ló esetében a tanulók felkészítésére használják a mérhetetlenül sok betegséget felvonultató jószágot, hogy a bajokat minél előbb helyesen tudják diagnosztizálni, majd gyógyítani, sajnos addig itt a tb zárszámadását illetően nem erről van szó.
Az Országgyűlés elé évről évre bedobott állatorvosi ló azt mutatja, hogy ezekkel a zavarokkal folyamatosan együtt kell élnünk. Ugyanis itt semmi sem változik. A baj csak az, hogy a költségvetés kiadási oldalának közel feléről, durván 1000 milliárd forintról van szó.
(11.00)
Márpedig a költségvetés zavarai, visszaélései, rossz hatékonysága, mindazok a gondok, bajok, amelyeket orvosolni kellene, és ahelyett a rossz gyakorlatnak a továbbvitele az, amelyet ezek a beterjesztések jelentenek. Ez gyakorlatilag az ország központi költségvetése számára elviselhetetlen gondtömeget jelent, hiszen ezeket az összegeket csak látszólag terhelik a költségvetésre, a valóság az, hogy a társadalomnak kell megfizetnie minden hiányosságokat. A hiányokat illetően az ÁSZ is hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon az a tény, hogy a költségvetés állja ezeket a tételeket, nem jelenti egyben a tb konszolidációját is, ami további gondtömeget tár fel, ugyanis itt évről évre visszatérő olyan jelenségről beszélhetünk, ahol a bajokat feltárjuk, sajnos azonban azok orvoslásra nem kerülnek.
A Független Kisgazdapárt többször javasolta - sajnos mind ez ideig eredmény nélkül -, hogy a társadalombiztosítás működésének átvilágítását a szakértők tucatjaival végezzük el. Azért terjesztettük ekként elő ezt a javaslatot, hiszen a parlamenti vizsgálóbizottság alkalmatlan arra, hogy a tb-t teljes mélységében átvilágítsa. Márpedig az átvilágítás elkerülhetetlen és tovább nem elodázható feladat, hiszen az államháztartási reform megvalósításához erre mindenképpen szükség van, és miután az államháztartási reform végrehajtását illetően valamennyi parlamenti párt azt vallja, hogy az államháztartási reformra végül is sort kellene már kerítenünk. Éppen ezért úgy gondolom, hogy e kérdés további elodázása bűn a gazdálkodással szemben. Nem pótolhatja az átvilágítást az Állami Számvevőszék évenkénti jelentése, hiszen az csak egyes elemeket vizsgál, és vezérelve nyilvánvalóan az, hogy miközben a szabályoktól való eltérésre rámutat, a működés hatékonyságának az elősegítése lenne a szándéka, de ehhez az ÁSZ-jelentésben foglaltakat meg kellene szívlelni és meg kellene valósítani. Az átvilágításnak fel kellene tárnia az összes törvénysértéseket és számszerűsíteni az ezekből fakadó veszteségeket, és meg kellene nevezni azokat a felelősöket, akiket polgári, esetleg büntetőjogi felelősség terhel azért, mert ezek a károk érték a társadalombiztosítás költségvetését.
Meg kellene továbbá határozni azokat a területeket, ahol ugyancsak nem hatékony a gazdálkodás, de ez azért nem jogsértő, mert hiányoznak a fontos törvények. Az idevonatkozó törvények megalkotásával sem lehet tovább várni, hiszen itt törvényes mulasztás terheli a kormányzatot, amint arra majd rá fogok mutatni. Ennek anyagi következményeit is számszerűsíteni lehetne és kellene is. A társadalombiztosítás gazdálkodásának problémáit ugyanakkor sokan lekicsinylik, teljesen helytelenül úgy gondolják, hogy bár vannak problémák, de ezek nem lehetnek nagyok, mivel szerintük a társadalombiztosítás irányítása olcsón dolgozik. Természetesen az olcsó működése a társadalombiztosításnak egy naivitás, mert ha megvizsgáljuk azt, hogy mit jelent a két százalékos központi működési költség, ez az jelenti, hogy durván 20 milliárd forintot tesz ki ez az összeg. De én úgy gondolom, hogy nem is ebből a 20 milliárd forintból kellene kiindulni, hanem abból a tényből, hogy a különböző törvénysértések és a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásának hiányosságai végül is óriási hiányt okoznak, mintegy 100 milliárd forint körüli összegről lehet itt szó. Bár tulajdonképpen az ezzel kapcsolatos hatásvizsgálat sem történt meg.
Hadd legyen szabad rámutatnom arra, hogy bár az ÁSZ-jelentésből is tudhatjuk, hogy az irányítás mennyire pazarló, önmagához nagyvonalú, a legnagyobb veszteségek nem ebből, hanem a döntésekből, a rossz szervezésből, az intézmények közti elosztás hiányosságaiból fakadnak. Maga a költségvetés és annak végrehajtása is a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok közös törvénysértése. A kormány ugyanis 1995-ben zúdította rá a Bokros-csomagot az országra. Alkotmánysértő lépéseket tett a társadalombiztosítás területén is. Ezek felfüggesztése, vagy megsemmisítése rontotta ugyan a költségvetés egyenlegét, de ugyanakkor jól látható volt előre is, hiszen itt "szarvas" törvénysértésekről van szó, szembeötlő alkotmánysértésekről. A 40 milliárd forintos hiány ugyanakkor csak kis részben ennek a következménye. A kormány és a társadalombiztosítási alapok teljesen irreális költségvetést terjesztettek elő. A hiányt nulla forintban jelölték meg. A Független Kisgazdapárt már akkor jelezte, hogy ez az előrejelzés manipulatív, mivel óriási 40 milliárd forint körüli hiány kialakulása várható, ami sajnálatos módon a Független Kisgazdapárt prognosztíciója szerint be is következett.
A kormány következetesen megsérti az államháztartási törvényt. Így most is külön nyújtotta be a központi költségvetés zárszámadását, pedig az elszámolások összefüggnek. Az előbb valaki felvetette, hogy tulajdonképpen ez egy formális hiba, a törvényes beterjesztéstől semmi eredmény nem volna várható. A Független Kisgazdapárt nem osztja ezt a nézetet. Több jelentős indokunk is van erre. Egyrészt hivatkozunk arra, hogy az államháztartási törvény ezt a közös benyújtást kötelezettségként írja elő, ennek következtében jogállami körülmények között fel sem merülhet, hogy ne így történjék a beterjesztés. Másrészt az összefüggések vizsgálata lehetetlen, hogyha nem így történik a beterjesztés, ez pedig hatalmas visszaélésekre ad lehetőséget.
Bár a tb költségvetésének késői elfogadása után, de attól számítva rövid időn belül nyilvánvaló lett a kiadás- és a bevételi összegek teljesíthetetlensége. Nem történt beavatkozás, ami külön hibaként róható az irányító szervek vonatkozásában. Természetesen nem a tb belügyeibe való beavatkozás, hanem az 1992. (sic!) évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire kívánok itt utalni, hiszen a tb pénzügyi alapjait szabályozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik alapnál a várható egyenleg 5 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, az illető alapnak pótköltségvetést kell előterjesztenie.
(11.10)
Ez a törvényes rendelkezés megkerülésre került, sajnálatos módon itt sorozatos törvénysértésekről van szó, bármelyik területére nézünk a kérdésnek. Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy az óriási eltérések miatt mindenképpen be kellett volna nyújtani a pótköltségvetést. A kormány azonban asszisztált ehhez a törvénysértéshez.
Visszatérve a zárszámadások együttes benyújtásának kötelezettségére, ezt azért is fontos lett volna megtenni, hogy össze tudjuk mérni a különböző nyilvántartások hitelességét. A központi költségvetés 1995. évi zárszámadása ugyanis az Állami Számvevőszék szerint - sajnos - azt mutatja, hogy az APEH és a VPOP kinnlévőségei pontatlanok, nem hitelesek. A tb-nél e téren talán még rosszabb a helyzet.
Érthetetlen, hogy a kormány miért tűri el a tartozások ilyen könnyelmű nyilvántartását. Évről évre drámai bejelentést tesznek, hogy mekkora összegekkel tartoznak a járulékfizetők a tb-nek. 1995-ben 230 milliárd forint kinnlévőséget tartanak számon, a mérlegvalódiság elve azonban az ÁSZ szerint nem érvényesül, vagyis a valódi kinnlévőség ettől az összegtől akár durván el is térhet. Ezt bizonyítják a folyószámla-egyeztetések, amelyek több tízezer információ feldolgozásával kapcsolatosak, helyesebben több tízezerre tehetők azok a reklamációk, amelyeket végül is hónapokkal később sem tudtak még feldolgozni.
A bizonytalan terjedelmű adósság behajtását rendkívül bőkezűen jutalmazzák - kifogásolja ezt a Független Kisgazdapárt -, holott ahogy arra már több alkalommal rámutattak a kisgazda képviselők, az egyébként jól javadalmazott munkatársak alapvető kötelessége lenne a tb-kintlevőségek behajtása.
A költségvetési törvény - jogsértő módon - ellentmondásosan szabályozta a jutalmakat, ez egy további kérdés, amelyet rendezni kellene. Emiatt az egyik helyen előirányzott 400 millió forint helyett 607 millió forintot fizettek ki azoknak a dolgozóknak, akik a behajtásban részt vettek. Fennmaradt a "gazdag központ, szegény intézmények" ellenszenves gyakorlata. A központban a vezetők 300-600 ezer forintot kaptak a bérükön felül, a beosztott dolgozók pedig 135 ezer forintot.
A nyilvántartás óriási zavarai a nyugdíjágazatra is jellemzőek. Olyannyira, hogy az ÁSZ a nyugdíjkiadások anyagát is megkérdőjelezi. A rossz információs rendszer miatt képtelenek voltak rendezni a visszaéléseket a nyugdíjak területén, ezért 3,8 milliárd forintos összeget egyszerűen függő számlára helyeztek el. Ez egy képtelenség, igen tisztelt képviselőtársaim, ugyanis ezzel a 3,8 milliárd forinttal gyakorlatilag növelték a költségvetés hiányát, vagyis ennyivel nagyobb összeget kellene valamennyiünknek megfizetnünk!
A nyilvántartásnak ez az alacsony színvonala azért is érthetetlen, mert már hosszú ideje évi több mint 1 milliárd forintot költenek informatikai fejlesztésre. Ez az óriási ráfordítás gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hoz. A gazdálkodás '95-ben is sorozatosan megsértette a törvényességet. Így például olyan összegeket számítottak fel beruházásokra, amelyek valójában nem voltak beruházások.
Az ÁSZ is megállapítja, hogy nincs tisztázva a tb-nek juttatott és juttatandó vagyon funkciója. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Befejezem, elnök asszony. A korábbi kormány anélkül akart a tb-nek 300 milliárd forint értékű vagyont juttatni, hogy ezt a kérdést a bevételek és kiadások összefüggéseiben nem vizsgálta.
A Horn-kormány már csak 55-65 milliárd forint értékű vagyon átadását ígérte, de ő sem folytatta le azokat a vizsgálatokat, amelyek nélkül pedig még ilyen ígérvényt sem lehetett volna tenni. Ebből végül is 12,3 milliárd forintot adott át ténylegesen, ez az összeg alkalmatlan arra, hogy ennek olyan hozadéka legyen, ami a tb-költségvetést befolyásolná, ugyanakkor pedig óriási visszaélésekre ad lehetőséget.
Ennek egyik oka a törvényi háttér rendezetlensége, a másik pedig a létező törvények megsértése. A tb vagyongazdálkodását szabályozó törvény hiányzik, (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) és bár az államháztartási törvény ennek létrehozását előírja, ez mégsem történt meg.
Végül rá kell még arra mutatnom, a hozam a költségvetési törvény szerint viszont csak a folyó gazdálkodás kiadásaira lenne fordítható, ezzel szemben azt visszaforgatják, ami azt jelenti, hogy a kimutatott hiány a valóságosnál még nagyobb. Tehát a szándék még tisztességtelenebb, mert még több pénzt akar kicsalni a költségvetésből. (Az elnök pohara megkocogtatásával ismételten jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ehhez a Független Kisgazdapárt a hozzájárulását nem adhatja, ezért ezt a beterjesztést elutasítjuk. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalról.)
