SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás zárszámadását bizony nem örömteli esemény tárgyalni. Talán az lenne a természetes, hogy az ember örömmel nyugtázza azokat a jóslatait, amelyeket annak idején a '95. évi költségvetés tárgyalásánál elmondott, és most a zárszámadásnál ezeket újra látja itt a tényadatok között, de valahogy ez nem ad okot az elégedettségre.
Elgondolkodtató viszont az, hogy ha a miniszterelnök úr az említett felszólalásokon túl soha nem szokott olyan dolgokat hallani az ellenzéktől, amit korábban már ne hallott volna - ezt szokta nekünk válaszolni -, akkor vajon mi az oka annak, hogy a kormány rendszeresen olyan költségvetéseket nyújt be, ahol a bevételek felül, a kiadások pedig alul vannak tervezve. Lehet, hogy reális költségvetés beterjesztése esetében nem lenne szükség vagy nem lenne hivatkozási alap arra, hogy szükséghelyzet van, és megszorító intézkedéseket kell hozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítási alapok '95. évi költségvetése különös költségvetés. Az ugyan még soha nem fordult elő, hogy január elsejére az alapoknak elfogadott költségvetésük legyen, de az viszont példa nélküli, hogy mire a parlament elfogadta a költségvetést, már eltelt a pénzügyi évnek a fele, és mire a végszavazásig jutott a javaslat, addig az Alkotmánybíróság hatályon kívül is helyezte a költségvetést érintő jogszabályhelyek szinte mindegyikét. Ugye, emlékezünk még, ez volt az úgynevezett Bokros-csomag dicsőséges futása. De nézzük a számadatokat!
Ahogy annak idején a költségvetés tárgyalásakor elmondtuk, a bevételek felül voltak tervezve, a kiadások pedig alul. Részletesebben vizsgálva pedig azt látjuk, hogy a bevételi előirányzatok közül azok nem teljesültek, amelyek egykori pénzügyminiszterünk nyomására kerültek bele a törvénybe. Ilyenek voltak például a rendkívüli járulékbevételek.
A kiadási előirányzatok túllépésének a java része is az említett pénzügyminiszter úr, Bokros Lajos által érintett kiadási tételeknél történt. Egyetlen fontos tétel teljesült a bevételi oldalon, ez pedig a munkáltatói járulékbefizetés. Itt 338 milliárddal szemben 350 milliárd forint került befizetésre.
A Számvevőszék véleménye szerint az egészségügyi szolgáltatások területén megtakarításra nem, csak elvonásra került sor. A megtett intézkedések nélkülöznek mindennemű szakmapolitikai koncepciót és hatásvizsgálatot. Itt említeném például a "nagy sikerű" százforintos mentőszállítási díj bevezetését, aminek eredményeképpen sikerült - költségvetési szempontból - a működőképtelenség szélére sodorni az Országos Mentőszolgálatot, vagy a gyógyfürdő-szolgáltatások megkurtítását, amiből egy árva forint megtakarítást sem sikerült elérni.
(12.00)
A kormány és a lakosság fogazata között dúló háború különféle stációiról már nem is szólok részletesen. Egy működő fogászati ellátást felszámoltak úgy, hogy annak ingyenességét megszüntették. A Horn-kormány ideje alatt visszaesett a fogászati ellátást igénybe vevők száma, de ennek hatása a koalíció még hátralevő két éve alatt nem fog drasztikus egészségromlást eredményezni, ez majd csak a távolabbi jövőben fogja éreztetni a hatását.
Így csak meg tudom ismételni azt az állításunkat, hogy a kormány és a koalíció úgy rakott a lakosságra jelentős terheket, hogy közben az államháztartási megtakarítás nem volt ezzel összemérhető. Visszatérve az Állami Számvevőszék jelentésére, a fent említett külső, ártó tényezők mellett jócskán lehet kifogásolnivalót találni az alapok kezelőinek tevékenységével is. A tb-alapok költségvetésének és a zárszámadásnak vitája során folyamatosan azt halljuk, hogy magas a tb kinnlevősége, és ezért magas a deficit. Amikor azonban csökkennek a bevételek a tervezetthez képest, vagy nem teljesülnek a bevételek a tervezetthez képest, akkor az önkormányzatok nem csökkentik saját költségeiket, ahogy az elvárható lenne, hanem ráadásul növelik is azokat.
Mire gondolok? Ilyen például a beruházások összege, a működéssel kapcsolatos összes kiadások, melyek a tervhez képest növekedtek, hogyha megnézik a zárszámadás adatait. Egy vállalkozó vagy egy igazi önkormányzat, ha nem teljesülnek a tervezett bevételei, akkor a jó gazda gondosságával visszafogja kiadásait.
Itt mintha ez a szemlélet nem érvényesülne. Mintha egy feneketlen pénzeszsák lenne valahol a háttérben. Megjegyzem van is sok esetben, az állami költségvetés. A vizsgálóbizottság működése kapcsán már mindenki értesülhetett a betegszállítás kapcsán fellelhető anomáliákról. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár zavarait, működési zavarait mi sem jelzi jobban, hogy a bizottság vizsgálatába bevont időszakot az OEP is ellenőrizte, és semmi említésre méltót nem talált.
Lehet, hogy szerintünk az a menetlevél, amely szerint Veszprém 200 km-re van Budapesttől, csupán újabb ékes bizonyítéka a táguló világegyetem elméletének. Ugye, emlékszünk erre az elég nagy sajtóvihart kiváltó eseményre? De nem idézek részletesen ezekből a jelentésekből, hiszen képviselőtársaim, illetve a nyilvánosság hamarosan olvashatja majd ezeket az anyagokat, ezeket a jelentéseket.
A kockázatkezelő kuratóriumok tevékenysége immár évek óta botrányok forrása. Személyi összefonódások, a jogi státus szabályozatlansága együttesen járult ahhoz, hogy az erre a célra elköltött közpénzeket javarészt herdálásnak lehet nevezni, ahogy a jelentések is így fogalmaztak.
Az ÁSZ-jelentés is leírja, és a mi véleményünk is az, hogy jelenlegi formájában az önkormányzatoknak történő vagyonátadás értelmetlen. És az önkormányzatokat működésüktől eltérő feladatok megoldására kényszerítik.
Jól mutatja ezt az a számadat, miszerint az átadott több tízmilliárd értékű vagyon hozama azonos nagyságrendű, mint a vagyon kezelésére fordított költség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Melyek azok, amelyek a társadalombiztosítási járulékot fizető állampolgárokat igazából érdeklik? Nem én vagyok az első, aki ezeket a tényeket, felvetéseket említi. A tény az, hogy ma a bruttó fizetésünk több mint 50 százalékát befizetjük a társadalombiztosításnak.
Mi az, amit az állampolgár, a járulékfizető állampolgár ezzel szemben kap? Először: csökkenő értékű nyugdíjat, ahogy azt már elmondtuk, ami az éhenhaláshoz sok, de a tisztes polgári élethez kevés.
Másodszor: romló minőségű egészségügyi ellátást. Emlékezzünk vissza! Fogászati ellátás leépítése, kórházbezárások, osztályok bezárása, növekvő zsúfoltság, ami ennek a következménye lesz. Tudjuk, hogy a beteg sokszor maga viszi, maga váltja ki a gyógyszert akkor is, ha kórházba kerül, maga váltja ki, vásárolja meg a kötszert, s nem egy olyan kórház van, ahol sokszor már az ágyneműt is maga a beteg viszi be.
Harmadszor: folyamatosan értesülhet a járulékát kezelő önkormányzatok pénzügyeiről, melyek - finoman szólva - nem a jó gazda gondosságát mutatják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés a tb-önkormányzatok második önálló költségvetése. Azt kell megállapítanunk, hogy az eredmény siralmas. Az önkormányzati igazgatás nemhogy növelte volna a közpénzek elköltésének átláthatóságát, hanem sok szempontból csökkentette azt.
Olyan anomáliákra derül folyamatosan fény, amelyek mindannyiunkat arra kell hogy késztessenek, hogy új, megfelelőbb irányítási formát keressünk a társadalombiztosítási alapoknak.
S végül - tisztelt képviselőtársaim, illetve tisztelt koalíciós képviselőtársaim - reméljük, hogy a zárszámadásnál kifejtett jóindulatú kritikák megerősítik önöket abban, hogy a '97. évi költségvetés tárgyalásánál, a tb '97. évi költségvetésének tárgyalásánál jobban odafigyeljenek az ellenzék érveire.
Meghallgassák javaslatainkat még akkor is, hogyha önök úgy érzik, a koalíció azt érzi, hogy az általa képviselt politikának nincs alternatívája.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
