DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon fontos a társadalom minden tagjának az utca és a közterület nyugalma és békéje minden vonatkozásban. Így azt hiszem, messzemenőkig egyet kell érteni azzal a jó szándékkal, amely a Ház előtt levő jelenlegi törvényjavaslat előterjesztőiben itt konkrétan megnyilvánult.
Nagyon fontos, hogy megelőzzünk mindenfajta balesetet, szerencsétlenséget, amelynek az áldozata lehet ember, lehet egy másik lény, egy másik állat, és lehet egyéb kárt okozó sérelem is. Tárgyakban is keletkezhetnek károk. Azonban teljesen világosan kell látnunk, hogy a törvények az embereknek szólnak. A törvények alanya minden körülmények között ember, és az emberek részére ír elő magatartási szabályokat. Ezt azért kell nyomatékosan előrebocsátanom, miután alapjaiban téves lenne minden olyan jogalkotás, amely az emberen kívüli bármely más tárgyat vagy lényt akarna korlátozni. Csak az ember képes elolvasni, megérteni és betartani a törvényeket. Ez egy klasszikus alapelv. Én úgy gondolom, hogy mindenki, aki a jog szellemével foglalkozik, tanulta, vagy alanya a jognak, ezzel egyet kell hogy értsen. Ebből viszont azt a következtetést lehet csak levonni logikusan, hogy ha megsértik a törvénynek az előírásait, akkor a hátrányt a törvénysértésért az embernek kell elviselnie, bármilyen jellegű is az a hátrány. Természetes, hogy mindannyiunk számára nyugodt és biztonságos körülményeket kell garantálnia az államnak. Ezért ír elő olyan magatartási szabályokat, hogy a másik ember jogát - mondhatnám úgy is, hogy alapvető emberi jogait - ne sértsük.
Az állat, amely az ember közelében él, egy nagyon fontos funkciótömeget lát el. Vannak magányos emberek, akik idős koruk miatt, családi helyzetük miatt nem tudnak mással foglalkozni. Egy állat jelenti a világhoz való kapcsolatot. Tulajdonképpen a gondoskodást, amit az ember ki tud magából fejteni, egy lényre, egy nem emberi élőlényre sugározza át. Én tudom, hogy az orvosi statisztikák kimutatták azt, hogy azok az időskorú vagy beteg állapotú emberek, akiknek a környezetében egy általuk nevelt, a gondozásuk alatt álló kis lény van - egy kutya, egy macska, kinél mi -, azoknak az életminősége, az egészségi állapota és az élettartama meghosszabbodik, szebb lesz.
Semmi körülmények között nem hozhat a Magyar Köztársaság parlamentje egy olyan joganyagot, amely beszűkítené ezt a mélyen humánus kapcsolatot, amely egy beteg, idős - vagy nem olyan idős - ember, és az általa szeretett, és általa gondozott, nevelt, vele a mindennapjait eltöltő lénnyel kapcsolatban van.
Én ellenzéki padsorokban ülök, de a legnagyobb örömmel tapasztaltam azt, hogy itt, ennek a törvénynek a tárgyalása során az igen tisztelt Belügyminisztérium annyira megkülönböztető figyelmet tanúsított ennek a mindannyiunk életére igenis kiható joganyagnak, hogy Baraczka Róbertné államtitkár-helyettes asszony folyamatosan ott volt, és részt vett a tárgyalásokban, és megfelelő kynológus - mondhatom úgy - előállításával, odahívásával biztosította a folyamatos, részletes szakmai tájékoztatást és együttműködést. Azért kell erre rámutatnom, mert - sajnos - más törvényalkotási folyamatban igen ritkán tapasztalom azt, hogy a kormányzat illetékes főhatósága folyamatosan részt vesz a törvénytervezet tárgyalásában. Itt ez egy remek példája volt annak, hogy igenis a szakapparátus mennyire hatékonyan tud közreműködni a törvények megszületésében.
Szeretnék rámutatni egy-két olyan részére ennek a törvényjavaslatnak, amely - megítélésem szerint - további finomításra kell hogy szoruljon. Elsősorban az úgynevezett jogorvoslati útra kívánok rámutatni. Kérem, a törvénytervezet próbálja meghatározni, hogy milyen eljárás során állapíthatja meg az államigazgatási hatóság azt, hogy ez a lény - én most tudatosan nem ebnek nevezem vagy kutyának, hanem ez a lény - veszélyes, hogy ez egy-harapásos, vagy többharapásos esetnek volt a résztvevője.
Ennek a törvénytervezetnek van egy olyan passzusa, amely kijelenti, hogy az államigazgatási határozat attól függetlenül végrehajtandó vagy végrehajtható, hogy az érintett ember, akinek a tulajdonában áll, vagy gondozása alatt áll ez az állat, jogorvoslat miatt a bírósághoz fordul. Én azt hiszem, ez a szakadás, amely a jogorvoslati út igénybevétele és az úgynevezett előzetes végrehajtás automatizmusa között megállapítható, nem koherens a jelenlegi egész alkotmányos jogrendszerünkkel. Megoldható nagyon sok formában. Én csak példaként fogok egyet említeni, hogy a jogerős államigazgatási határozat keltétől számított meghatározott időt biztosítana a törvény egy bírósághoz való fordulásra - mondjuk, 15 nap vagy 8 nap, egy viszonylag szűk intervallumot -, és a bíróság kötelezően állást foglalhatna szintén nagyon rövid határidőn belül a döntés végrehajtása tekintetében. Például 3 nap alatt, vagy 8 nap alatt a bíró ideiglenes intézkedéssel itt állást foglalhatna.
(19.20)
De ezek nélkül az elemek nélkül nem lehet elviselni azt, hogy az államigazgatási határozat elrendeli az erőszakos beavatkozást - itt a törvénytervezet ivartalanításról vagy kiirtásról beszél -, míg lehetőséget ad ugyanez a törvénytervezet elvileg arra, hogy a bíróság majd megállapítsa, hogy itt kár következett be, magyarul: nem volt indokolt ez az erőszakos beavatkozás. Kérem, egy koherensen, demokratikus módon működő és felépülő polgári demokráciában nem tudok elképzelni egy olyan jogi megoldást, amelyben egy ilyen jellegű szakadás van. Ezt valamilyen módon rendezni kell itt a törvényalkotásnál.
Szintén rá szeretnék mutatni egy más jellegű problémára. Kérem, itt hatósági állatorvosról hallunk vagy olvasunk a javaslatban, és az előttem felszólalók említették azt a bizonytalanságot, hogy egy állatorvos képzett kynológus-e. És bizonyos fokú hezitálás volt tapasztalható. Én rendkívül örülnék annak, ha ez a törvénytervezet lehetőséget találna arra, hogy a szakértő testület, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, (Tóth István közbeszól.) Köszönöm, Tóth képviselő úr! Tehát ez a megfelelő szakosztályának a bevonásával, köztestületként eljárva aktív részese legyen ennek, a törvény végrehajtásának. Azt hiszem, ott vannak az ország legkitűnőbb szakemberei, biztos, hogy elfogulatlanok lennének, hiszen valamennyien szeretik ezeket a lényeket, és a köznyugalom érdekében megtalálnák a legjobb megoldást. Az ő kirekesztésük ennek a törvénynek a végrehajtása során - az én megítélésem szerint - igen súlyos hiba lenne. Valamilyen formában ezt meg kell oldani.
További problémám evvel a törvénytervezettel, hogy nem egzakt. Kérem, ahány állatorvos vagy kynológus van, az mind más és más véleményt nyilvánít az úgynevezett pitbullokról. Hogy egyáltalán egzaktul meghatározható-e ez a fajta? Én nem vagyok kynológus, tehát a kutyákhoz értő szakember, de mindenesetre keresem azt a megnyugtató megoldást, amely egyértelműen elrendezi ezt a kérdést, mert minden egyéb esetben végrehajthatatlan lenne ez a törvény. Ha szakértők számára nem egyértelmű, hogy mi vagy ki ellen véd egy joganyag, akkor hogy lehet ezt végrehajtani?
Szeretnék egy elképzelt példát önök elé bocsátani. Hát kérem: két szomszéd között valamilyen nézeteltérés van, és az egyik folyamatosan panaszkodik a másik kutyájára. Mondjuk, olyan esetben, amikor az a kutya nem is csinált semmi olyan tevékenységet, ami a panaszt megalapozná. Ha nem egzakt a törvény, mindannyian ki vagyunk téve egy inzultusnak a saját kutyánk felhasználásával, mint ürügynek a felhasználásával. Szintén rá kell mutatnom, hogy a nem egzakt "pitbull" szó többek között azt is jelentheti, hogy a magyar ebtenyésztők a nemzetközi versenyek résztvevőiként akkor hogy s mint tudnak funkcionálni? Mindennek megvan a jogban az előnye és a hátránya. Végig kell elemezni, nem lehet átgondolás nélkül, részletes elemzés nélkül egy megnyugtató eredményre jutni.
Korábbi felszólalásomban ebben a témakörben én indítványoztam, hogy inkább arra térjen ki részletesen ez a törvény, hogy a nemkívánatos kutyák kitenyésztését vagy tenyésztését tegye érdektelenné. Például olyan módon, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi megoldásoknál sokkal súlyosabb eszközöket alkalmazzon a kutyaviadalokban részt vevők, személyek, tehát emberek ellen. Kérem, részletesen meg kell fogalmazni, hogy egy kutyaviadalom - amely egyébként tilos - aki részt vett, a nála levő mindennemű érték vagy a kutyaviadalhoz felhasználásra kerülő vagy kerülhető tárgy, például ketrec, korlát, minden elkobzás alá esik, ha ezt a tiltott kutyaviadalt a hatóság leleplezi. Ez sokkal célravezetőbb lenne, mint egy hipotetikus veszély elleni, a sötétben való vagdalkozás. Szeretnék rámutatni, és előre elnézést kérek, itt - úgy gondolom - egy eléggé humoros...
