DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e késői szakaszában nehéz már újat mondani, és főleg ilyen késő órán, de megpróbálok néhány olyan fontos részlettel foglalkozni, amiről esetleg még nem történt bővebben szólás.
Először is bátran kijelenthetem, hogy a törvényjavaslatok alapvető céljaival egyetértünk, hisz jelentős adócsökkentés valósul meg ebben, mintegy 6 százalékos a személyi jövedelemadó vonatkozásában, hisz éppen Lányi képviselőtársaim mondta az előbbiekben, hogy túladóztatás van Magyarországon. Most már végül elindultunk egy kedvező adócsökkentés irányába, és reméljük, hogy ez a következő években még folytatódni is fog. Mindenképpen szükséges a bevételek biztosítása, hisz enélkül a fenntartható gazdasági növekedés nem valósulhat meg.
Mi alapján lehet ezt megvalósítani? Elsősorban a beruházások növekedésével, másrészt az exportárualapok bővítésével. Örvendetes tény, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági beruházások igen nagy mértékben növekedtek, hogy néhány adatot mondjak csak: ez 1992-ben 10 milliárd forint volt, 1996-ban már 40 milliárd forint, és remélhetőleg a jövő évben ez a kedvező tendencia még tovább is fog folytatódni.
Azt hiszem, pontosan talán senki nem tudja megmondani, hogy ez a jelentős mértékű mezőgazdasági beruházás mennyi új munkahelyet teremtett, vagy mennyi régebbi munkahelyet őrzött meg. Azt hiszem, ez is nagyon fontos, különösen vidéken, kis falvakban, ahol szinte más munkalehetőség egyáltalán nincs is. Konkrétan néhány, mezőgazdaságot érintő kérdéssel szeretnék foglalkozni. Összességében azt mondhatom, hogy a változások, a pozitív és a negatív hatások tulajdonképpen kiegyenlítik egymást, bár a pozitív elemek javára szerintem több érv felhozható.
(19.40)
Téves az valóban, hogy az Európai Közösség, az Európai Unióhoz csatlakozásunk adóemelést vagy adószigorítást írna elő, azt viszont előírja, hogy mindenképpen szigorúan ellenőrzött, regisztrált körülmények között kell termelnünk, hisz csak erre lesz a fogadókészség az Európai Közösség részéről. Ezt szolgálta már korábban is egyrészt az agrárkamarai tagság, másrészt ezt fogja szolgálni az őstermelői igazolvány is. Hisz a mezőgazdaságilag fejlett országokban is szintén csak ilyen ellenőrzött, regisztrált, pontosan könyvelt termeléseknél kapható támogatás és adókedvezmény.
Néhány szót szeretnék szólni a tételes és az átalányadózásról. Nem kell azt hiszem megijedni és dramatizálni ezt a tételes adóelszámolást, hisz pontosan az a célja, hogy átláthatóvá tegye a gazdaságot, és mindenképpen több kedvezményt kapnak azok, akik a tételes adóelszámolást választják.
Eleve az adókedvezmény nagysága 100 ezer forint, ami a korábbinak mintegy háromszorosa, és ebbe bele kell érteni azt a könyvelői, szakértői díjat is, amit a termelő igénybe vehet, de ez mindenképpen nagy könnyítés a termelők számára. Mintegy 1 millió 400 ezer forint bruttó termelési értéknél - az adókedvezményt beszámítva - tehát tulajdonképpen nem kell adóznia a termelőnek.
Az is nagyon lényeges, hogy 40 százalékos termelési költséget számla nélkül is elszámolhat a termelő. Ez, azt gondolom, hogy nagyon jelentős, hogyha figyelembe vesszük, hogy ebbe nagyon sok minden belefér, és ez jelentős kedvezmény a termelő számára.
Ugyanakkor az átalányadózás lehetősége 3 millió forintos árbevételhatárig van meg, tehát eddig tartozik kistermelői kategóriába a mezőgazdasági termelő. Itt is könnyítés van tulajdonképpen az elmúlt évhez képest, hisz a vélelmezett jövedelem állattenyésztésben 8 százalék, ami korábban 10 százalék volt, növénytermesztésnél pedig 20 százalék, ami a korábbi évben 30 százalék volt.
Lehet, hogy az arányok nem teljesen pontosan vagy hűen tükrözik azt a változást, ami az elmúlt egy-két év alatt bekövetkezett, hisz tudjuk azt, hogy a növénytermesztésben az áremelkedés, a felvásárlási árak árindexe sokkal jelentősebb mértékben növekedett, mint az állattenyésztésben. Az 1996-os év első öt hónapjában például a növénytermesztésnél mintegy 154 százalékos volt az árindex, élőállat-felvásárlás esetén pedig csak 105 százalékos.
Nagyon fontos eleme még ezeknek a törvényjavaslatoknak, hogy az oktatást kiemelten támogatják, hisz tudjuk azt, hogy oktatás, megfelelő szakemberképzés nélkül nincs jövő, nincs minőségi termelés. Éppen ezért jelentős az, hogyha a szakmunkástanulók havonta 3000 forintos adóleírást élvezhetnek, ugyanakkor a felsőoktatási intézményben tanulók pedig havi 6000 forint adójóváírást tesznek lehetővé.
Nagyon fontos még az is, hogy a munkanélküliek vagy a csökkent munkaképességűek alkalmazása szintén 3000 forint/hó adókedvezmény leírásával jár. Ez szintén olyan helyeken jelentős - vidéken, kis falvakban -, ahol szinte semmiféle más munkalehetőség nincs.
Szeretnék viszont majd néhány módosító javaslatot is benyújtani, röviden ismertetem majd, hogy milyen témákhoz. Például a 11. §-hoz az adómentes alsó határt javasolni fogom 100 ezer forintról 250 ezer forintra felemelni. Miért is teszem ezt?
Röviden elmondva, például egy olyan alkalmi árutermelő, mint egy vidéken élő nyugdíjas vagy pedagógus, aki egy anyakocát tart és annak a szaporulatát neveli fel, hizlalja meg, ha szerencséje van, akkor ebből árut is tud értékesíteni, tehát mint alkalmi árutermelő is jelentkezhet. Ha nincs szerencséje, akkor olyan kevés állatot tud ezután meghizlalni, hogy az tulajdonképpen csak a saját, családi szükségletét fedezi. Tehát ilyen formában mindenképpen alkalmi árutermelőnek nevezhető, és itt javasolni fogom ezt a 100 ezer forintos értékhatárt 250 ezer forintra felemelni.
Ugyanakkor lényegesebbnek tartom, hogy a negyedéves adóelőleg-fizetést, javaslatomban azt fogom kezdeményezni, hogy a mezőgazdasági kistermelő - tehát a 3 millió forint árbevételig - ne legyen kötelezve negyedéves adóelőleg befizetésére. Hogy miért is teszem ezt? Mert így lesz összhangban az áfatörvény-módosítással.
El kell mondani ehhez azt is, hogy a mezőgazdaságban is elindult egy specializálódás. Nevezetesen: nagyon kevés már az olyan vegyes családi farm, ahol sokfélével foglalkoznak, egyre inkább szakosodnak bizonyos növénytermesztési termékekre vagy pedig bizonyos állatfajok tenyésztésére, illetve hizlalására. Hogy egy példát mondjak, például aki szarvasmarhát hizlal, vagy sertést, és azt éves rotációkban, vagy a kifutási időnek megfelelően évente tulajdonképpen csak egy alkalommal értékesít, és ha ez éppen év elejére esik, akkor ennek az adó-visszatérítését csak a következő évben kaphatná meg a termelő, és ez nagyon hátrányos a számára.
Még egy harmadik esetben van javaslatom. Erre úgy tudom, hogy már a Pénzügyminisztériumban is van fogadókészség, nevezetesen, hogy az őstermelői körbe, a tevékenység körébe tartozhasson a saját alapanyagból készített borféleségek készítése is. Ez, úgy gondolom, hogy tulajdonképpen nagyon sok embert érinthet, és nem olyan nagy mértékű lehet az esetleges adókiesése. De mégis nagyon jelentős kör foglalkozik ilyen formában ezzel.
Befejezésül szeretném elmondani, hogy igen nagy körültekintést igényel végül is ezeknek a változásoknak a bevezetése, és azt hiszem, hogy kicsit jobban kellett volna előkészíteni. Nevezetesen mire gondolok? Az őstermelői igazolványokról még nem tudjuk, hogy milyen formájuk lesz pontosan, mit fognak tartalmazni. Remélem, hogy olyan rovat nem lesz benne, hogy kilogramm, egységár, hogy ez a következő felvásárlókat ne zavarhassa meg, vagy ne késztethesse arra, hogy ők is egy alacsonyabb áron vásárolják fel a termelőtől a terméket. De még azt sem tudjuk pontosan, hogy ki fogja ezeket majd kiadni a termelőknek, hol igényelhetik: az agrárkamaránál, a helyi önkormányzatoknál? Erre egy alaposabb felkészülés kellett volna. Nem vagyunk még talán elkésve, de a jövőben erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani véleményem szerint.
Ugyanakkor, mint ahogy a készpénzfizetésnél való áttérésre van 180 nap türelmi idő, én megfontolásra javaslom, hogy némi türelmi időt ez esetben is be kellene vezetni - esetleg szükségből lehet, hogy erre is fogunk kényszerülni. De remélem, hogy a gazdajegyzői hálózat és a szakértői hálózat megfelelőképpen felkészül majd erre, hogy tudjon segíteni a mezőgazdasági termelőknek.
Ugyanakkor üdvözlendő még az is a javaslatokban, hogy a reprezentációs költségek jelentős mértékben csökkentek, így a személygépkocsi felső értéke meg van határozva. Bizonyos utazási költségek is szigorítva lesznek, tehát nem lehet valamilyen fontos szakmai utat például éppen a legtávolabbi egzotikus országban eltölteni. Úgy gondolom, hogy ennek a szigorítása mindenképpen indokolt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ötleteim lennének esetleg, hogy honnan és milyen formában lehetne még adókat beszedni. Ezek között első helyen kell - úgy gondolom - megemlíteni az újabb olajügyleteket. Közismert az, hogy az első negyedévhez képest jelentősen csökkent a második negyedévben az üzemanyagolajnak a behozatala, ugyanakkor különböző egyéb olajszármazékoknak a behozatala mintegy a duplájára emelkedett.
Tehát most már nem az olajszőkítők működnek, hanem különböző boszorkánykonyhákon ezekből a bizonytalan eredetű olajszármazékokból üzemanyagolajokat állítanak elő, és ezeknek a közterheit sajnos eléggé hiányos módon fizetik meg. Tehát ilyen formában hatalmas adókat lehetne - úgy gondolom - beszedni, és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket is lehetne ott előírni.
Ismételten kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezeket a javaslataimat majd fontolják meg, ezekkel támogatni tudom a törvényjavaslatot. Egyébiránt, ha ezek nem lesznek elfogadva, akkor kétségeim vannak ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
