DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 1996. október 9-i ülésén megvitatta az illetékekről szóló '90. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslatot.
A vita lényegében két dologról folyt. Mindenekelőtt arról, hogy maga a törvényjavaslat két különböző csatornán két külön törvényjavaslat összegyúrása által született: egy oldalról a pénzügyi tárca keretei között folyt az illetéktörvény módosítása, más oldalról a földművelésügyi tárca keretei között a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjjá minősítéséről szóló törvényjavaslat előkészítése. Mivel ez utóbbi érintette tárgyánál fogva az illetéktörvényt, ezért az előkészítés utolsó fázisában e két, eredetileg külön törvényjavaslatot egységes törvényjavaslattá gyúrták. A bizottság megítélése szerint ez egyébként a minőségén semmilyen értelemben nem rontott.
A mezőgazdasági bizottság az illeték részével abban a vonatkozásban foglalkozott, hogy megnyugvással fogadta azt a rendelkezését, miszerint az agrárszféra érdekében kivonták a mezőgazdasági vontatót a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alól. Ennek megfelelően tehát vásárlás esetén mezőgazdasági vontatóért vagyonátruházási illetéket nem kell leróni.
Nem ennek a napirendnek a kapcsán, hanem más előterjesztések vitája kapcsán hívta föl a figyelmet a mezőgazdasági bizottság arra, hogy bizonyos agrárstrukturális döntéseknél a földtörvény, az illetéktörvény és más egyéb adótörvények összehangolása útján lehetne a jelenleginél nagyobb eredményeket elérni. Ezek természetesen nem bevételt növelő intézkedések, hanem agrárstrukturális döntések lehetnének.
Ami a törvényjavaslat másik részét illeti, a tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló előterjesztést, itt élénk vita alakult ki a tekintetben, hogy a korábbi kezdeményezés, amely megakadt az Országgyűlés menetében, most sikerre jut-e. Megnyugvásul szolgál, hogy sikerült elhárítani alkotmányossági és egyéb jogi aggályokat.
Fölmerült itt is, hogy lényegében a földhivatalok sok más egyéb esetben is szolgáltatási díjért teljesítik hiteles tevékenységüket. A bizottságban igazából az ötlet már a vita egy korábbi fázisában is támogatást kapott. Most sokkal inkább az merült fel, hogy a szolgáltatási díj a földhivatalokhoz kerül, hogy ez vajon veszélyezteti-e a földhivatalok megnövekedett terhéhez szükséges költségvetési támogatások nagyságát, keretösszegét. Megnyugtattak bennünket, bízom benne, hogy a továbbiakban is így alakul a költségvetés vitája, hogy ez egy olyan földhivatali többletbevétel, ami nem befolyásolja, és a jövőben sem fogja befolyásolni azt, hogy a költségvetésből a földhivatalok számára szükséges nagyságrendű támogatást biztosítsa a Ház, illetőleg még előtte az előterjesztő.
Mindezen vitában elhangzott vélemények, kételyek és e kételyeket eloszlató álláspontok megismerését követően a bizottság szavazott. A szavazásban 14-en támogatták, 4-en tartózkodtak, tehát ellenszavazat nem volt a bizottság ülésén. Nyilván mindez arra vezethető vissza, amit a vitával kapcsolatosan én magam is elmondtam. Összegezve tehát: a mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte, indítványozza annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)
