AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1996. évi költségvetési törvény módosításával kapcsolatos általános és részletes vitában a hozzászólók többsége visszaigazolta a költségvetési törvény módosításának szükségességét, jogszerűségét és helyességét, s legtöbben egyetértettek abban is, hogy a kormánynak az adott esetben nem volt pótköltségvetés-készítési kötelezettsége.
Még mielőtt rátérnék a konkrét kérdésekre, tájékoztatni szeretném önöket arról, hogy az elhangzás időpontjában még aktuális és jogos elvárásoknak eleget tettünk, már a költségvetési törvénymódosítás tárgyalási szakaszában, részben a '97. évi költségvetési törvényjavaslat, részben a társadalombiztosítási alapok pótköltségvetésének, illetve '97. évi költségvetésének benyújtásával. Az MNB-ről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat is benyújtásra került szeptember 27-én.
Engedjék meg, hogy a vita alapján néhány kérdéscsoportot kiemelve reagáljak az elhangzottakra. A jegybank és a központi költségvetés közötti elszámolás új rendszerét többen érintették, s konkrét kérdéseket is feltettek. Ezeket figyelembe véve válaszom a következő. A Magyar Nemzeti Bank költségvetési támogatás nélkül vélhetően kialakuló '96. évi mintegy 40-50 milliárd forintnyi vesztesége nem következne be, ha a kincstári egységes számlának a prognosztizáltat meghaladó tartósan magas állománya után a költségvetésnek nem kellett volna magas kamatot fizetni. Ugyanakkor szeretném aláhúzni, ez a többlet-kamatbevétel lényegében megteremti az MNB-veszteségfinanszírozás forrását is. Az MNB vesztesége mindenképpen az állam adósságát növeli akár az MNB mérlegében, akár a költségvetésben számoljuk el azt. Ugyanakkor a világ minden kormánya már csak prezentációs okokból is igyekszik elkerülni, hogy nemzeti jegybankja veszteséget mutasson ki. Ezért is hangsúlyoznom kell, hogy az MNB veszteségének a költségvetés általi megtérítése a jelenleg érvényben lévő jegybanktörvény előírása. E törvényi előírás következménye a jelen javaslat.
Tisztelt Ház! A médiaügyek kapcsán kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelentős tartozásait vagyonuk terhére kívánta rendezni a törvényjavaslat. Tájékoztatom önöket, hogy a vita tapasztalatai alapján a kormány által támogatott egyik módosító indítvány törli a törvényjavaslatból az erre vonatkozó paragrafust, tekintettel arra, hogy az 1997. évi költségvetési törvényjavaslat a tartozások rendezésére más megoldást tartalmaz.
Ugyancsak bírálat érte a kincstári számlavezetésre vonatkozó javaslatot is, azzal az indokkal, hogy ez veszélyezteti a közszolgálati funkciók ellátását. Álláspontunk szerint a Magyar Államkincstár azért jött létre, hogy megnyugtatóan és egységes szempontok szerint átláthatóan, követhetően kezelje a költségvetésből származó vagy a lakosságtól törvény alapján befolyó közpénzeket. A közszolgálati média-közalapítványok, az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint a Műsorszolgáltatási Alap működését törvény és országgyűlési határozatok szabályozzák, fel sem tételezhető, hogy a kincstár ezekkel ellentétesen járjon el. Erre sem oka, sem joga, sem módja nincsen. Az említett szervezetek esetében a kincstár bankként funkcionál, csak olcsóbb és biztonságosabb szolgáltatást nyújt, mint a bankok.
Tisztelt Ház! Az '96. évi költségvetési törvény módosításához beérkezett mintegy 60 módosító indítvány 80 ponton érintette a javaslatot. Nem térek ki a támogatásra nem javasolható indítványok ismertetésére. Annyit összegzésképpen meg kell jegyeznem, hogy a kiadások további növelését jelentő kezdeményezések támogatását nem tudtuk vállalni, hiszen ezek nem jelölték meg a többletkiadások valóságos többletforrásait. A központi költségvetés hiányát növelő javaslatok pedig - megítélésünk szerint - nem jelenthetnek alternatívákat. A kormány 45 módosító indítvány támogatását javasolja. Ezeket teljes körben nem érintem, csak néhányukat.
Az agrárgazdaság támogatásánál kialakult forráshiány ismert a tisztelt Ház előtt.
(18.10)
A támogatott módosító indítvány szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kiemelt agrárgazdasági támogatások előirányzatai együttes összegének teljesülése 7 százalékkal eltérhessen a módosítás utáni együttes előirányzattól, belső átcsoportosítások mellett. Ezzel a tényleges túllépésről a kormány az államháztartás általános egyensúlyi helyzetének, illetve a támogatási igények tényleges kielégítésének pontosabb ismeretében dönthet a későbbiekben.
Indokoltnak tartjuk, hogy reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. az eredetileg javasoltnál kevesebbet, 20 milliárd forintot fordíthasson a kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül támogatjuk meghatározni a módosító indítványban szereplő 200 millió forintos egyedi értékhatárban az ÁPV Rt. igazgatóságának döntési hatáskörét. Az egyedi döntések azonban nem haladhatják meg összességükben éves szinten a 2 milliárd forintot.
Támogatjuk, hogy az ÁPV Rt. a belterületi föld értéke alapján az alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető járandóságokra 36 milliárd forintot, a társaságoknak a privatizáció után a '89. évi XIII. törvény alapján visszautalandó 20 százalékos rész teljesítésére 12 milliárd forintot, a kárpótlási jegy utáni életjáradék kifizetésére 2 milliárd forintot fordíthasson.
Egyetértünk azzal a módosító kezdeményezéssel is, hogy az MNB által előre jelzett veszteségről, annak központi költségvetés általi megtérítési kötelezettségén túlmenően az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága is tájékozódjon.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy mérlegelve a vitában felsorakoztatott érveket, az általam elmondottakat, szíveskedjenek megadni támogatásukat a '96. évi költségvetési törvény javasolt módosításaihoz.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
