DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudtam elmenni anélkül, hogy a napirenden szereplő jelen törvényjavaslathoz néhány gondolatomat meg ne fogalmazzam. Tudniillik, ezt a törvényjavaslatot én rendkívül ellentmondásosnak tartom attól függetlenül, hogy elég szűkszavú, talán mondhatom, egy új törvényjavaslatról is van szó. Ha figyelembe veszem az 1991. évi XLIV. törvényt, amely juttatta a székházakat az akkor parlamenti pártoknak, nyilvánvalóan az a törvény is eléggé ellentmondásos volt, sőt mondhatom, vagyonjuttatás szempontjából rendezetlen dolgokat is hagyott maga után. Én úgy ítélem meg, hogy ennek a törvénynek a vitája során hozzá kell szólnunk annál is inkább, mert a törvény célját tekintve itt állami vagyon felosztásáról van szó politikai pártok, illetve társadalmi szervezetek között. Gond és aggály a törvénytervezettel kapcsolatosan, hogy nem tudjuk, hogy mennyi az a vagyon, amelyet fel lehet, vagy fel kell osztani. Megítélésünk szerint mintegy 200-300 milliárd forint értékű vagyon felosztására is sor kerülhet. Tehát ezt pontosítani kellett volna, mielőtt a törvényjavaslat bekerül tárgyalásra.
A másik: ha végigmodellezzük ennek a törvénynek majdan a végrehajtását, évek során vajon hova jut az a nemzeti vagyon, amelyet most a társadalmi vagy politikai szervezetek tulajdonba fognak megkapni? Erre a törvényjavaslat során valahol nem tudtam végére jutni. A Független Kisgazdapárt nem ért egyet ezzel a vagyonfelosztással, mi azt mondjuk, ezt a vagyont, amelyet használnak ma is a pártok és a társadalmi szervezetek, tartós használatba kell adni, meg kell tartani az állami vagyon jellegét, mert ennek a következőkben, ha egy új országgyűlési választás lesz, új pártok kerülhetnek be a parlamentbe, új társadalmi szervezetek alakulhatnak, a mindenkori kormánynak óriási gondot fog okozni, hogy ezeket a pártokat, amelyek jogosultak, jogot formálhatnak elhelyezésre, vajon milyen tulajdonból fogja őket székházhoz juttatni, vagy ugyanígy az alapítványokat vagy más társadalmi szervezeteket? Mert nyilvánvalóan a parlamenti pártok eredményei a következő választáson vagy valamennyi választáson is változhatnak.
Ellentmondásos ez a törvény azért is, mert az elosztás módját tekintve valahogy úgy ítéljük meg, hogy csak azokat a pártokat juttatja vagyonhoz, amelyek a legutóbbi választások során legalább egy százalékot értek el. Ellentmondásosságát látom abban is, hogy a polgári törvénykönyvnek a tulajdoni részére vagy a tulajdonra vonatkozó szabályozásaival mélységesen ellentétesek, sőt mondhatom, ellentétes az alkotmány bizonyos rendelkezéseivel is, különösen ugye, ha tekintem a polgári törvénykönyvet, a rendelkezésjog, a használati jog, s a birtoklás jogát is tekintve, aggályaim maradnak fenn.
A Független Kisgazdapárt nem tudja ezt a törvényjavaslatot semmiként támogatni, mert hiszen amíg a törvényjavaslat - a későbbiek során kitérek - a működés vonatkozásában próbálja osztani ezt a bizonyos vagyont vagy székházakat a pártoknak, a Független Kisgazdapártnak, mondhatom, az úgynevezett sajátossága eltérő a többi pártoktól, mert hisz a Kisgazdapárt működése az ország egész területét lefedi és ebből következően a kisebb városokban vagy mondhatom, a megyei jogú városokon túl már nem tud székházhoz jutni, működési feltételt biztosítani ez a törvényjavaslat a Független Kisgazdapárt szervezeti részére, elfogadása esetén. Tehát a körzetekben sem lehet megoldani a székházjuttatás kérdését. Ugyanez vonatkozhat a nagyobb társadalmi vagy népesebb társadalmi szervezetek vonatkozásában is. A társadalmi szervezetek is kész tények elé vannak állítva ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan.
Másrészt: ellentmondást látok e törvényjavaslat vonatkozásában. Tudniillik, korábban az egyházak kaptak vissza ingatlanokat, ma is kapnak, folyamatos az egyházaknak a tulajdonba adása a korábbi ingatlanaik vonatkozásában. Ezzel teljes mértékben a Független Kisgazdapárt egyetért, magam is támogatom. De viszont a történelmi pártok, közöttük a Független Kisgazdapárt is, korábban rendelkeztek hasonló ingatlanvagyonnal, és ezek az ingatlanvagyonok - ha részleges kárpótlás is volt állampolgárok vonatkozásában vagy az egyház vonatkozásában -, én úgy ítélem meg, hogy a Független Kisgazdapártot is mint történelmi pártot korábbi vagyona tekintetében legalább egy részleges kárpótlás illetné meg.
Ha felosztásra kerül ez a vagyon, vajon ezeknek a vagyonoknak a gazdálkodása hogyan történik meg? E tekintetben én nem látom a törvényjavaslatból megoldandónak, hogy ezek végül is azért olyan célt fognak szolgálni, amelyre utal a törvény beterjesztője közül a négy párt.
Kérem szépen, még utalnék arra, hogy az a bírálóbizottságnak az összetétele, amely majd ezt a vagyont fogja tulajdonba adni, amíg a pártok egy-egy személyt vagy egy-egy párttagot vagy képviselőt juttathatnak ebbe a bizottságba, kérem szépen, a társadalmi szervezetek eggyel több képviselőt juttatnak e bizottságba. Nem tudom, nem értem a logikáját, hogy miért akkor az egyik vagy a másik csoport van túlsúlyban.
A nyilvántartásbavétellel, miután a törvényt már elfogadta a parlament, nyilvánvalóan a bejegyzettek jelentkezhetnek, illetve igényt nyújthatnak be - úgymond - ezekre az ingatlanokra ugyancsak azok a pártok, amelyek a törvény hatálya alá nem tartoznak. Lényegében itt a működéssel ellentétes vagyonjuttatásra is sor kerülhet, és talán mondhatom azt, ez is egy kisebb privatizációhoz fog vezetni
A hasznosításból származó bevételek tekintetében: kérem szépen, itt ugye, ezt a hasznosítást oktatásra vagy egyéb célra kell majd a parlament döntésétől függően elfogadni. Én úgy ítélem meg, hogy nem a vagyont kellene eladni, hanem az iskolákat vagy az oktatást más pénzből kellene finanszírozni.
A hatálybalépéssel kapcsolatosan túl sürgősnek tartom, tudniillik a kihirdetést követő 15. napon lépne hatályba, én ezt úgy ítélem meg, hogy eléggé korai. A másik pedig, ennek a végrehajtása is ugye hosszú időt fog igénybe venni, erre még kitérnék itt néhány gondolattal.
Ha a törvény alkalmazási körét tekintem, teljesen diszkriminatív a parlamentben képviselettel rendelkező pártok körére szűkíteni ezt a vagyonfelosztást, mivel a jelenleg meglévő pártstruktúrát konzerválná, és azon belül sem biztosít esélyegyenlőséget a tulajdonhasználatra való jogosultság területén. Ezt a jelentős értéket képviselő vagyontestet tulajdonba adni csak megfelelő jogi garanciák megléte mellett vagy esetén volna szabad, enélkül rövid idő alatt komoly értékvesztéssel jár, netalán a privatizáció révén illetéktelen kezekbe is kerülhetnek ezek a vagyoni ingatlanok. Ha Magyarországon figyelembe vesszük, közel 50 ezer politikai, társadalmi szervezet és alapítvány van, karitatív alapítvány van, kérdés, hogy vajon milyen grémium fogja ezt az állami tulajdonban lévő vagyonokat részükre juttatni és milyen szempontok alapján?
(22.10)
Ezt lényegében a törvénybe kellett volna belefoglalni, hogy a későbbiek során ebből vita vagy visszaélés ne legyen. Melyik tárca feladatkörébe fog tartozni? - az előterjesztés során erre nem kaptunk választ.
Vajon milyen apparátus lesz képes arra, hogy ezt a vagyont tulajdonba adja, és nyilvánvalóan levezényelje oly módon, hogy valamennyi érintett szervezet ezt nyilvánvalóan el tudja fogadni. Vajon az ellenőrzés - mert ez se tűnik ki nyilvánvalóan ebből a törvénytervezetből - hogyan fog végbe menni, lesz-e ellenőrzés ennek a végrehajtása során? És nem utolsósorban - az államtitkár úr is tudja - melyik költséghely viselné a végrehajtással kapcsolatos, előre nem látható, mérhetetlen kiadásokat?
A törvényjavaslathoz még hozzá kívánok tenni. A tevékenységéhez szükséges mértékben kapják meg az ingatlanokat az érintett társadalmi szervezetek, illetve pártok. Viszont a szükséges mérték túl lazán van, vagy azt mondhatom, hogy megfoghatatlanul van megfogalmazva a törvényjavaslatban, mégpediglen: "Szükséges mértékű az ingatlan akkor, ha folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és indokolt mértékben a párt- vagy társadalmi szervezet tevékenysége gyakorlásához használja." Hát kérem szépen, én erre nagyon kíváncsi leszek, hogy ez hogyan fog megvalósulni, mert ebbe minden belefér, ebből minden kirekeszthető, vagy valamennyi párt kirekeszthető vagy minden társadalmi szervezet.
A másik: a társadalmi szervezetek tulajdonszerzéséhez még azért megjegyzem, az állami tulajdon óriási értékét szétaprózná, és jelenleg is nagyon elaprózott társadalmi szervezeteket további osztódásra ösztönözné ez az ingyenes tulajdonszerzés, erre is oda kellene figyelni a törvénytervezet során.
Milyen alapon és ki döntené el a tevékenységhez szükséges mértékű ingatlan nagyságát? Mert az a bizottság, amely össze fog állni, kevésbé fogja ismerni az adott társadalmi szervezeteknek esetleg a működését vagy tevékenységi körét.
Milyen alapon ellenőriznék a már tulajdonba adott ingatlanokat, vajon mikor kerülne eladásra, és a társadalmi szervezet tevékenységébe történő beavatkozásnak mi minősül? Ez egy antidemokratikus megoldás is lenne, a társadalmi szervezetek tevékenységébe beavatkozni, másrészt pedig úgy ítélem meg, jogilag sem volna lehetséges.
A pártok tulajdonszerzésénél még azért vissza kell térnem arra, hogy a jelenlegi pártstruktúrát bebetonozza, és az ezek után létrejövő formációkat kizárja az ingatlanszerzés lehetőségéből. Akkor mit lehet kezdeni a már eladott székházak és egyéb ingatlanokat értékesítő pártokkal? Az ebből származó bevételt vajon az adott párt saját elhelyezési gondjaik megoldására használták-e fel teljes egészében, vagy netán üzleti tevékenységbe fogtak ebből az eladandó üzletből befolyó összeggel?
Mi lesz az 1998. évi parlamenti választásokon az Országgyűlésbe bekerült új pártok vonatkozásában? Nem tisztázott az egyesülés vagy a szétválás következtében kialakult tulajdoni helyzet megoldására való rendelkezés, ez legalábbis a jelenlegi törvénytervezetből nem tűnik ki.
Nincs utalás az olyan pártokra, amelyek alapvetően nem politikai meggyőződést fejeznek ki, hanem sokkal inkább társadalmi csoport érdekvédelmét látják el, mint például a Nyugdíjasok Pártja, a Nők Pártja, és még sorolhatnék több ilyen pártot.
Mindezek alapján azért legyen szabad elmondani, hogy a Független Kisgazdapárt a jelenlegi törvénytervezetet támogatni az általam fölsorolt aggályok mellett nem tudja - amelyeket csak részben sorolhattam föl az idő rövidségére is tekintettel -, nem tudjuk támogatni, függetlenül attól, hogy négy párt támogatottsága mellett jött be a magyar parlamentbe. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiból.)
