DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pontok előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő, három törvényjavaslatból álló javaslatcsomag a társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosítások tárgyalásának megkezdésével a mai magyar társadalombiztosítási rendszer átalakításának jelentős pontjához érkeztünk. A kormány a benyújtott javaslatoktól nemcsak azt várja, hogy a társadalombiztosítási alapok '97. évi költségvetése egyensúlyba kerüljön, bár nem tagadom, hogy ezt is várjuk tőle, hanem az elfogadott intézkedések hosszabb távra szólnak, a nyugdíjak és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozhatóságának stabilizálását segítik elő.
Természetesen ez nem egyik napról a másikra érhető el, további munka szükséges ahhoz, hogy a társadalombiztosítás beszedési és nyilvántartási rendszereinek technikai színvonala olyanná legyen, hogy a jogos bevételek beszedhetők legyenek és csak a jogos kiadások merüljenek fel.
Az új informatikai rendszer kiépítése sem megy máról holnapra, de az ügy fontosságára tekintettel a kormány a megvalósítási terv elkészítésére november 30-ai időpontot, az érintett tárcákból álló szakértői munkacsoport létrehozására pedig azonnali határidőt állapított meg.
A javasolt változtatásoktól azt várjuk, hogy segítsen bennünket a már évek óta felismert, de nem megoldott problémák, a járulékelkerülés és a jövedelemeltitkolás fokozatos megszüntetésében. Ez gazdasági, de egyúttal társadalmi igény is.
(9.50)
Nem tartható, és az arányos közteherviselés elvével teljesen ellentétes az a mai helyzet, miszerint bár a bérből, fizetésből élők csak az aktív lakosság 69 százalékát teszik ki, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékfizetés 90 - azaz kilencven - százalékát teljesítik.
A javaslatok két lényeges változtatást jelentenek a jelenlegi rendszerhez képest. Az egyik: a járulék alapja mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében nagyjában és egészében az a jövedelem, ami után személyi jövedelemadót fizetett. Ez az intézkedés a járulékalap kiszélesítését jelenti annak érdekében, hogy a különféle jövedelemtípusok ne versengjenek egymással. A munkáltató, önfoglalkoztató ne az alapján döntsön, amikor fizet vagy jövedelmet vesz fel, hogy melyik jövedelemtípusnak mekkora az adó- és járulékterhelése, s ily módon az arányos teherviselés követelményét megkerülhesse.
Emelkedik az egyéni járulékfizetés felső határa havi 75 ezer forintról 99 ezer forintra, napi 3 ezer 300 forintra. A járulékalap szélesítése és a plafonemelés együtt jár ugyanakkor az érte nyújtott szolgáltatások növelésével, szolgáltatásokkal. A munkáltatónak az alap szélesítése miatti tehernövekedését a járulékok 1,5 pontos csökkenése ellensúlyozza. A másik lényeges változás a járulékmechanizmusban az, hogy a természetbeni egészségügyi járulék helyébe az úgynevezett egészségügyi hozzájárulás lép, minimumfizetési kötelezettséggel együtt.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezeteknél és az érintett személyeknél ne következzen be indokolatlan terhelés, a számítások a havi minimum-hozzájárulás összegét 4 ezer 500 forintban, napi 100 forintban határozták meg. E minimumfizetési kötelezettség bevezetésénél azt kell mérlegelni, hogy meg tudjuk-e őrizni a teljes körű egészségügyi ellátási rendszerünket, illetve az egészségügyi szolgáltatások alapvetően közfinanszírozási jellegét. Más szóval, rendelkezésre áll-e a forrás és 40-60 milliárd forint, ami a minimumtól várt kereteket ellensúlyozná, illetve lehet-e megtakarítani ekkora összeget az ellátásokban? Érzékeltetésül szeretném mondani, hogy a gyógyító-megelőző kassza ez évi előirányzata összesen 217 milliárd forintot tesz ki.
Nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy 400-600 ezer főre becsült fizetőképes aktív személy helyett, akik ma járulékfizetés nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, a terhet a többi állampolgár viseli. A kormány feltett szándéka, hogy a nemzetközi szinten is igen magas járulékterhelést a közös teherviselés jobb érvényesítésével együtt mérsékli. Az ellenőrzés fokozásával és a szükséges nyilvántartások fejlesztésével a kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy a járulékokat beszedjék. Ha a járulékfizetési fegyelem javulása a befolyó járulékok növekedését eredményezi, azonnal sor kerül a járulékmértékek további csökkentésére is.
Hangsúlyozni kell, hogy a változtatás a jelenlegihez képest azoknál a személyeknél jelent valójában többletfizetési kötelezettséget, akik valamilyen ok miatt nem vesznek részt a legális munkaerőpiacon. Ugyanis a gyermekekre, tanulókra, nyugdíjasokra, sorkatonákra és a többi szociálisan érintett rétegekre nem vonatkozik a minimumfizetési kötelezettség. Az állampolgárokat a fizetési kötelezettségről az Országos Egészségvédelmi Pénztár fogja értesíteni. Óhatatlanul nő a terhelés azoknál a munkáltatóknál, ahol magas a ténylegesen minimálbéren vagy a környékén foglalkoztatottak aránya.
Összességében az intézkedések nem járnak együtt úgynevezett munkaerő-piaci kiszorító hatással. Figyelembe véve a Munkaerő-piaci Alap aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei között megtervezett kompenzálási keretet is, melyhez pályázat útján juthatnak hozzá azok a munkaadók, akiknél a reform eredményeképpen terhelésnövekedés mutatkozik.
Tisztelt Ház! Javasolom, ezek után tekintsük át az egyes törvényjavaslatokat közelebbről is. A társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása a következő lényeges elemeket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint 1997. január 1-jétől mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében a társadalombiztosítási járulékfizetés alapja - néhány kivétellel, ahogy említettem - az a jövedelem lesz, ami szja-, vagyis személyi jövedelemadó-köteles. Ez nagyban egyszerűsíti a bérszámfejtők munkáját is, mivel a jövő évtől már nem kell szétválasztani a személyi jövedelemadó-előleg és a társadalombiztosítási járulék alapjához szolgáló jövedelmeket. Lehetővé válik mind a járulékfizetés, mind az ellátásokra jogosultság szempontjából az úgynevezett többes jogviszony összeszámítása. Ez azt jelenti, hogy aki főfoglalkozása mellett például egy társas vállalkozás tagja, az '97. január 1-jétől a havi 75 ezer forintról havi 99 ezer forintra emelkedő felső határig mind a két jogviszonyából származó jövedelmét egybe számítja, és nyugellátását ennek alapján állapítják meg.
Változik az előbbiekkel összefüggésben az úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülők köre is. '97. január 1-jétől csak a nyugellátásban részesülők tekinthetők kiegészítő tevékenységet folytatóknak, így csak e körben marad fenn a 10 százalékos mértékű baleset-járulékfizetési kötelezettség. A törvényjavaslat az érdekeltek és érdekképviseleti szerveik évek óta fennálló kérése teljesítéseként azzal számol, hogy az egyéni vállalkozók körében a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék helyett 2,5 százalék mértékű járulékot kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó lemond a táppénz- és a terhességi gyermekágyisegély- ellátásról.
Összegezve: a javaslatok alapján csökkennek a járulékfizetési kiskapuk, mivel '97. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulékfizetés szempontjából - néhány kivételtől eltekintve - nem lesz különbségtétel az egyes jövedelemtípusok között. Tehát nem lesz érdemes a bért természetbeni juttatásnak vagy szerzői jogdíjnak nevezni.
Természetesen a kormány számol azzal is, hogy azoknál a kifizetőknél, akiknél az új szabályozás rendkívüli helyzetet teremt, mód legyen kompenzációra. Ilyen területek például a művészeti intézmények, a könyvkiadók, ahol a szerzői díjak utáni társadalombiztosítási járulékfizetés új terhet jelent, amit a 1,5 százalékos járulékcsökkentés nyilvánvalóan nem ellensúlyoz. Ezért is számol a '97. évi költségvetési törvényjavaslat azzal, hogy 1997. során a központi pénzalapban céltartalékot kell képezni, amely többek között a társadalombiztosítási járulékalap-szélesítés terheinek kompenzálását kell biztosítsa.
A javaslatok az alkotmányosság, a járulékfizetés és az ellátások összhangja elvének messzemenő érvényesítését is jelenti, mivel az egyének járulékteher-növekedése mindig együtt jár ellátási jogosultságuk ezzel arányban álló növekedésével. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékrendszer, figyelemmel a későbbiekben részletesen ismertetendő egészségügyi hozzájárulásra is, a jelenlegi 42,5 százalékról 28 százalékra csökken, amiből 24,5 százalék a társadalombiztosítási járulék és 3,5 százalék az egészségbiztosítási járulék.
Ami az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot illeti, annak alapján 1997. január 1-jétől alapvetően megváltozik a természetbeni egészségügyi ellátások finanszírozásának módja. Ez azt jelenti, hogy az előbbi időponttól a munkáltató, illetve kifizető az szja-alapot képező jövedelem után 13 százalékot, de legalább havi 4 ezer 500 forint - azaz napi 150 forint - egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Tehát az egészségügyi hozzájárulás jellemzően - ugyanúgy, mint korábban az egészségbiztosítási járulék - munkáltatói teher. Ez alól az egyéni vállalkozó mint önfoglalkoztató a kivétel, illetve a ma igazából sehol nem regisztrált 600 ezer főre becsült személyi kör. Ez utóbbi kör - bár valószínűleg a feketegazdaságban tevékenykedik, de miután '97-től az egészségügyi természetbeni szolgáltatás igénybevétele után majd igazolni kell, hogy az egészségügyi hozzájárulás-fizetés az adott személy vonatkozásában megtörtént - egy része meg fog jelenni mint hozzájárulást fizető.
Lényeges, hogy az egészségügyi ellátás változatlanul úgy jár, ahogy jelenleg: a taj-számot mindenki megkapja, ha kéri. De az Országos Egészségügyi Pénztár nyilvántartása alapján akinek a törvény szerint fizetnie kell és nem igazolja, hogy fizetett, annak az Országos Egészségügyi Pénztár kiértesítése után fizetési kötelezettségét visszamenőlegesen is teljesítenie kell.
(10.00)
A Munkaerő-piaci Alap által finanszírozott munkanélküli ellátások esetében az alap finanszírozza az ellátásokban részesülő személyek egészségügyi hozzájárulási minimumát, havi 4500 forintot. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők esetében a Munkaerő-piaci Alap az egészségügyi hozzájárulás 75 százalékát finanszírozza, 25 százalékát pedig az ellátást folyósító települési önkormányzat a részére központi költségvetési forrásból biztosított szociális és gyermekjóléti normatívából fizeti. A szociálisan rászorulók egészségügyi hozzájárulását a közgyógyellátás keretében - megosztottan - a települési önkormányzat és a központi költségvetés finanszírozza.
Ugyanakkor a törvényjavaslat széles körű mentességet is biztosít. Így például nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a nyugellátásban részesülőknek, a gyermeket gondozóknak, a nevelési-oktatási intézmények és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló magyar állampolgároknak, a sorkatonáknak, a kiskorú magyar állampolgároknak.
Az egészségügyi hozzájárulást az Egészségbiztosítási Önkormányzat és végrehajtó szervei szedik be, és ez biztosítja a természetbeni egészségügyi ellátások finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat. A törvényjavaslat a részmunkaidős foglalkoztatás terheit enyhítendő azzal számol, hogy ilyen esetben az egészségügyi hozzájárulás időarányosan terheli a munkáltatót, illetve kifizetőt, mértéke azonban legalább napi 75 forint.
Tisztelt Ház! A harmadik törvényjavaslat, amely önök előtt van, az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosító csomag. E törvénymódosító csomag tartalmazza többek között az egészségügyi törvényt a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvényt, a csődeljárásról, a devizáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását.
Az egészségügyi törvény módosítását alapvetően az indokolja, hogy miután az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséggel összefüggésben a természetbeni egészségügyi szolgáltatás kikerül a társadalombiztosításból, szükség van a korábban a társadalombiztosítási törvényben részletezett szolgáltatáscsomagnak az egészségügyi törvénybe történő beépítésére.
A szociális törvény módosítására azért van szükség, mivel a jövőben a közgyógyellátás keretében mód lesz a szociálisan rászorulók egészségügyi hozzájárulási kötelezettségének teljesítéséhez történő költségvetési és önkormányzati kötelezettségvállalásra. A többi törvény módosítását az egészségügyi hozzájárulás mint új fogalom megfelelő kezelésének biztosítása, a jogrendbe illesztése teszi indokolttá.
Tisztelt Ház! A járulékreform előbbiekben részletezett intézkedései a számítások szerint 1997. évben összességében 80 milliárd forint többletbevételt jelentenek a társadalombiztosítási alapok számára, és biztosítják a társadalombiztosítás költségvetésének egyensúlyát. Természetesen tudom, hogy a benyújtott javaslatok problémákat is vetnek fel, méghozzá számosat. Nyilván senki nem lelkesedik azért, ha eddigi kedvezményei megszűnnek, a közterhei növekednek. Véleményem szerint azonban nem lehet tovább késlekedni. A tb nem finanszírozható a mai rendszerben. A teherviselésben óriási aránytalanságok vannak, és az egyensúly miatt nem terhelhetők tovább azok, akik eddig is fizették a terheket.
Emellett az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a magas járulékszint miatt olyan mértékűvé vált a járulékelkerülés, hogy az az egész államháztartás egyensúlyát veszélyezteti, mivel egy ponton túl az ellátást - például a nyugdíj, egészségügy területén -, a megszorításokat semmilyen fiskális kényszerrel nem lehet igazolni.
Tisztelt Képviselők! Kérem támogatásukat az önök előtt fekvő törvényjavaslatok elfogadásához, mert meggyőződésem, hogy ez egy alapvető lépés a tb átalakításában. Szükséges és megkerülhetetlen lépésekről van szó, biztos vagyok abban, hogy a remélt támogatások és jobbító javaslataik alapján működőképesebb rendszert tudunk elérni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Általános taps.)
