DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány egyszerre három törvényjavaslatot nyújtott be, lényegében azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a társadalombiztosítás folyamatosan újratermelődő hiányát rendezze. A terjedelmes előterjesztések 15 percben való megvitatása lehetetlen, ugyanis elég, ha arra utalok, hogy 64 oldal összterjedelmű ez a 3 előterjesztés. Ezért a Független Kisgazdapárt a képviselői jogok csorbítását látja a 15 perces határidő megszabásában.
Meg kell állapítanom, hogy a kormány előterjesztésében, sajnálatos módon, most sem kellett csalatkoznunk, ugyanis a kormány harmadik pénzügyminisztere folytatja elődeinek a munkáját és gyakorlatát. Bokros Lajos nem távozott el körünkből, Bokros Lajos szelleme itt maradt közöttünk, a pénzügyminiszter úrnak az előterjesztésében ez világosan felismerhető.
Folytatódik ugyanis az a könyvelői válságkezelés, amely érdemi változtatások helyett az elvakult és törvénytelen sarcoltatás álláspontjára helyezkedik.
(10.40)
Most ugyan már végre van egy hatásvizsgálat, amelyet a törvényhez beterjesztettek, ebből azonban hamis következtetéseket vonnak le. A Független Kisgazdapárt a társadalombiztosítás hiányát részletes átvilágítás és erre épített átalakítás és újjászervezés révén tudja csak elképzelni. Számos alkalommal rámutattam már arra, hogy addig, amíg ez a részletes átvilágítás és átdolgozás meg nem történik, addig a tb költségvetése újabb és újabb meglepetésekkel fog szolgálni, és tovább növeli azt a negatívumot, amely ellen több alkalommal e helyről is felléptünk már.
A kormány által kigondolt újabb sarcpolitika megjelenítése a mostani beterjesztés. Ez ellentétes az államháztartási reformmal, hiszen egy pazarló, korrupt, nem hatékony, sőt, helyenként irreális rendszer veszteségeinek csökkentése helyett a további változatlan működésnek keresi meg a pénzügyi forrásait. A társadalombiztosítás költségvetéseinek és zárszámadásának tárgyalásakor már többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a szervezett gazdálkodás annyira hibás és gyakran törvénysértő, hogy az oktatásban közgazdasági állatorvosi lóként lehetne bemutatni ezeket az előterjesztéseket. Hiszen ami hibát el lehet követni a törvényalkotás kapcsán és ami hibát el lehet követni egy olyan elfogadhatatlanul rossz tb-költségvetés fenntartása érdekében - amelyet ráadásul reformként igyekeznek feltüntetni -, ez mind megtalálható ezekben a beterjesztésekben. Csakhogy ezt az állatorvosi lovat, tehát ezt a szerencsétlen, beteg állatot ahelyett, hogy kigyógyítanák, költséges vastüdőbe helyezik azzal a fenyegetéssel, hogy enélkül a tb-költségvetés összeomlana, tehát az állatorvosi ló elpusztulna. Mi pedig azt mondjuk, hogy az az elfogadhatatlan, hogy egy egyébként egészségessé tehető szervezetet helyezzenek vastüdőbe, és ráadásul egy olyan helyzetet is teremtsenek, hogy a legszegényebbekkel kívánják megfizettetni a vastüdőre helyezésnek a költségeit. Azt hiszem, hogy világosan ki kell mondani éppen ezért, hogy az egész társadalom lássa: a három törvényjavaslat lényege, hogyan lehetne 80 milliárd forinttal növelni a tb bevételét, és ugyanakkor ezt a 80 milliárd forintos tb-bevételnövekedést úgy feltüntetni, mint ami a társadalom terheit csökkenti. Tulajdonképpen ez ennek a három törvényjavaslatnak a lényege.
A törvényjavaslatok indoklása meggyőzően bemutatja, hogy Magyarországon a tb-járulékok nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magasnak minősülnek. Ebből számtalan gazdasági probléma adódik. Hadd hívjam fel az igen tisztelt Ház figyelmét arra a tényre, hogy ezen problémák közül érdemes elgondolkodni az alacsony jövedelmezőségen a reális szférában, érdemes elgondolkodni a virágzó feketegazdaságon, a magasan regisztrált és a rejtett munkanélküliségen és így tovább. Ezen az irreális gyakorlaton úgy változtat az előterjesztés, hogy azt még irreálisabbá teszi. Igaz, a munkáltatói tb-járulékot 1,5 százalékkal csökkenti - halljuk is ezt reggeltől napestig a médiák részéről, hiszen a kormány ezt valóságos diadalmenetként igyekszik feltüntetni -, de ha megvizsgáljuk, hogy mit is jelent ez a 1,5 százalékponttal való csökkentés, rögtön láthatjuk, hogy a többi intézkedéseivel messze ellensúlyozza ezt a 1,5 százalékos csökkentést, hiszen sokkal jelentősebb mértékben növeli tovább az elvonást, mint ahogy az egyik oldalon csökkenti azt. Nagyon fontos felismerés - amint az előbb közöltem -, hogy ennek így is kell lennie, mert különben a 80 milliárd forintos többlet elérését még papíron sem lehetne kimutatni.
Most engedjék meg, hogy néhány olyan tényre hívjam fel az önök figyelmét, amely nem hagyható szó nélkül! Járulékkötelessé teszi az előterjesztés a szerzői honoráriumokat. Ebből 42 milliárd forintot akar elérni a járulékalap egyéb szélesítéseivel együtt, például a természetbeni juttatásokat járulékkötelessé teszi, de ugyanígy a munkahelyi szociális juttatásokat is megsarcolja. Tehát ismételten felhívnám arra a figyelmet, hogy a legszegényebbek, a legelesettebbek sarcolásával kíván további összegekhez jutni. Az adó jellegű egészségbiztosítási járulékok kivetése egy teljesen új adónemnek a megjelenését jelenti. Így tehát a tisztelt Háznak végül is döntenie kell abban a kérdésben, hogy vajon helye van-e itt újabb adónem kivetésének. Hiszen annak az egészségbiztosítási járuléknak, amelynek legkisebb mértéke a kormányzati beterjesztés szerint 4500 forint, ezt a Független Kisgazdapárt olyannyira törvénysértő intézkedésnek minősíti, amely az egész jogrendünkkel szemben áll. Hiszen hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy a minimális járulékot úgy állapítják meg, mintha a minimálbér 35 000 forint lenne, holott pedig a minimálbér - nagyon jól tudjuk - havi 14 500 forint. Tehát úgy tenni, mintha 35 000 lenne, holott 14 500 forint, úgy gondolom, ez messze letér a jogállamiság útjáról, hiszen ezzel állítólag eltitkolt jövedelmeket akar ugyan a kormány megadóztatni, de szerintünk a bizonyításnak egy rendkívül furcsa formája ez, hogy már eleve feltételezi az eltitkolást. Ez olyan, mintha minden autóst megbüntetnének gyorshajtásért, nemcsak azokat, akiket tetten értek, hanem azokat is, akiket nem, hiszen a kormány feltételezése szerint ezeket azért nem érték tetten, mert biztosan kijátszották a sebességellenőrzést.
Kérem, én úgy gondolom, hogy ez egy olyan nonszensz, ez egy olyan elképesztő hozzáállás, amelyet jogállami körülmények között előadni sem lenne szabad. Mert ha itt valóban jogállami körülmények lennének, aki egy ilyen konstrukciót előterjeszt, arról annyira nyilvánvaló lenne, hogy szemben áll a jogállami gondolkodásmóddal, hogy a politikusi pályán egy másodpercig nem maradhatna. Tudniillik tessék tudomásul venni, ha a vállalkozók jövedelembevallását a kormány kevesli, akkor nem lehet kollektív büntetést alkalmazni, mert a kollektív büntetés középkori kategória, mi pedig a harmadik évezred felé haladunk, igen tisztelt pénzügyi kormányzat!
(10.50)
A jövedelemeltitkolás bizonyítását jogállami körülmények között a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint nem lehet megkerülni. Ha megkerülik, akkor kénytelen vagyok úgy fogalmazni a kérdést, hogy igaz, de hol van itt jogállam? E logika alapján vet ki a kormány 1996-tól kezdve a legalacsonyabb vállalkozói és egyéb önálló jövedelmekre is 20 százalékos jövedelemadót. Most pedig a járulékterheiket akarják radikálisan növelni ugyanilyen megalapozatlan feltételezések alapján. Nem árt külön kiemelni: az intézkedés 241 ezer főt érint hátrányosan csupán ebben a körben.
A minimumjáradékot az alkalmazottakra is kivetik, pedig ők a kormány megítélése szerint nehezen tudják a jövedelmüket eltitkolni. Ez így is van, hiszen az alkalmazottak helyzete a legkevésbé alkalmas arra, hogy a jövedelmeikkel manipuláljanak. Ha pedig ez így van, akkor azt kell hogy mondjam, külön fel kell figyelni arra a tényre, amely egyébként az előterjesztés adataiból kitűnik, hogy ily módon 1997-től 1 millió 306 ezer munkavállaló után kellene a jelenleginél jóval nagyobb járulékot fizetni. Ez egy sor ágazatot is hátrányosan érint. Költségeik növekedése miatt számottevően romlik a jövedelmezőségük. Következésképpen jelentős elbocsátásokra lehet számítani, tehát ennek az előterjesztésnek a következménye lesz a munkanélküliség növekedése. A költségvetési területen pedig ugyanígy, hiszen itt például az oktatásban, egészségügyben messze elmaradnak az átlagkeresetek a minimumjárulék alapját jelentő 35 ezer forinttól.
A munkanélküliség egy részét elrejti, hogy sok az eltartott, akikről a családja gondoskodik. A Független Kisgazdapárt igen határozottan lerögzíti, nemcsak méltánytalan, hanem embertelen is, hogy a családjuk terhére adót vetnek ki rájuk. Tiltakozunk e miatt a megoldás miatt. Igaz, a legszegényebbeket az önkormányzat segélyezheti, a 4500 forintból 3000 forintot visszatérít a költségvetés. Az önkormányzatok által adott havi nettó 1500 forintos fejenkénti támogatás azonban apasztja az önkormányzatok forrását, vagyis a rászorulók korábbi lényeges támogatásaik egy részét elvesztik, az önkormányzatoknak pedig a legszegényebb része egyszerűen képtelen lesz ezeket a nettó 1500 forintos teljesítéseket átvállalni. Ilyen módon tehát az önkormányzatok is ellehetetlenülnek és a rászorulók is. Egyébként is a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az alamizsnaosztogatás nem piacgazdasági jellegzetesség, tessék már ezt világosan látni! Tehát egészen más megoldásokra van szükség. Itt egyértelmű, rossz a gazdaságpolitika, amely egyre szélesebb rétegeket szegényít el.
Befejezem, elnök asszony, rövidesen, de legyen szabad arra kitérnem, hogy az elején jeleztem, hogy a 15 perc nem elegendő, 1 perccel talán túllépem még.
Szólni kell az egyéb következményekről is. A járuléknövekedés költségemelkedést okoz. Emiatt kisebb lesz a költségvetésbe befolyó jövedelemadó. Ezt is érdemes figyelembe venni, hiszen ez az összeg a jövedelemadóból fog hiányozni. A terhek növelése miatt sokan arra kényszerülhetnek, hogy az irreális szabályozást megkerüljék. Erről az előttem szóló is ejtett néhány gondolatot. Ezzel a tisztességes emberek tömegeit szoríthatják arra az útra, amelyet enélkül, önmaguktól sohasem vállalnának.
Szomorúan prognosztizálhatjuk: még nagyobb lesz a feketegazdaság, még zavarosabb a tb finanszírozása. A gazdaság megerőszakolása, törvényszerűségeinek figyelmen kívül hagyása csak ilyen következményekkel járhat. A Független Kisgazdapárt ezért ezt a - engedjék meg, nem tudok ezeknél szebb kifejezéseket találni erre az előterjesztésre - primitív, dilettáns, embertelen, Horn-sugallta újabb Bokros-csomagot nemcsak elutasítja, hanem visszautasítja. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
