PALLAG LÁSZLÓ
PALLAG LÁSZLÓ
PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az atomenergiáról szóló, '80-ban elfogadott törvény és annak végrehajtási rendelete több vonatkozásban meghaladottá vált. A felülvizsgálat során különös tekintettel kell lenni azokra a rendelkezésekre, amelyek a biztonságos üzemeltetést, a katasztrófaelhárítást szolgálják. Erre kötelezik hazánkat azok a nemzetközi egyezmények és ajánlások is, amelyek a csernobili katasztrófa hatására preventív jellegűek, a balesetek megelőzését segítik elő. A fentiekre tekintettel az Országgyűlésnek fontos feladata, hogy az időszerű előterjesztést megkülönböztetett gondossággal megvitassa.
A javaslat által megfogalmazott alapelvek középpontjában az atomenergia biztonságos alkalmazásának maradéktalan érvényesülése áll. Az alapelvek közül különösen figyelemre méltóak azok, amelyek a radioaktív hulladék keletkezéséhez és biztonságos elhelyezéséhez kapcsolódnak. Elsősorban nem műszaki vagy gazdasági, hanem politikai kérdés az, hogy a hulladéktemetők kijelölése során minden esetben legyenek figyelemmel a veszélyeztetett lakosság és a települési önkormányzatok véleményére.
Az atomenergia alkalmazójának nem csupán jogi, hanem erkölcsi és politikai felelőssége is fokozott mértékű a tudomány és a technika legmagasabb fejlettségű eredményeinek megfelelő alkalmazásával arra törekednie, hogy a műszaki, fizikai okokból elkerülhetetlenül keletkező hulladék mértéke minimális mennyiségű legyen. A biztonságos elhelyezés pedig hosszú távra vonatkozzék, az állampolgárok károkat ne szenvedjenek.
A radioaktív hulladékokkal kapcsolatban általánosan elfogadott, nemzetközileg is feltétlenül szükségesnek minősített követelmény, hogy a jövő generációira nem lehet elfogadhatatlan terheket hárítani. A hulladékok biztonságos keletkezését és elhelyezését annak a generációnak kell megoldani, amely az energia hasznosításából származó eredményeket élvezte. Az emberi tényezőknek tehát rendkívül fontos szerepe van és lesz ebben a vonatkozásban is. Ennek érdekében az állampolgárokat az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos alapvető tudományos, technikai ismeretekről médiák útján tájékoztatni kell. A javaslat ezzel összefüggő szabályával egyetértünk. Ugyancsak egyetértünk azzal is, hogy alapvető ismereteket oktatni kell. Sajnálatos módon azonban a javaslat nem tartalmaz további részleteket, szabályokat erre vonatkozóan.
Nem tartjuk ugyanis elegendőnek az oktatási kötelezettség kimondását, mert nézetünk szerint legalább az is törvényi szabályozást igényelne, hogy az oktatásra milyen szinten kerüljön sor és miként kerülnek biztosításra az oktatás személyi és tárgyi feltételei. Milyen forrásból fedezzük ehhez a szükséges nélkülözhetetlen költségeket? A fentiekben már említett emberi tényező szerepe, közreműködése az atomenergia alkalmazása során is nélkülözhetetlen. Az ember egészségének megóvása, testi épségének biztosítása és egyben közveszély megelőzése miatt az atomenergia hasznosítása, alkalmazása körében csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik arra szellemileg, testileg és lelkileg egyaránt felkészültek és alkalmasak. Amikor hangsúlyozzuk egyetértésünket ezekkel a szigorú feltételekkel, felhívjuk a figyelmet arra, hogy vitatható a tervezet 11. §-ának (2) bekezdése, mely a polgári törvénykönyv 685. §-ának c) pontjára utal, a felhívott rendelkezés a polgári törvénykönyv egyik záró rendelkezésére, amely értelmezi a "gazdálkodó szervezet" kifejezés fogalmát. A felsorolásban minden típusú gazdálkodó szervezet szerepel. Ezzel szemben úgy véljük, hogy nem valamennyinek kellene lehetővé tenni azt, hogy nukleáris létesítményekkel, azok működésével kapcsolatban tevékenységet végezzenek. Célszerű lenne a kör szűkítése azzal, hogy ebben a vonatkozásban szükséges a felkészültség és az emberi tényező vizsgálata, mert különben az üzemeltető könnyen átháríthatja a felelősséget valamilyen formában a közreműködő gazdálkodó szervezetre. A hatósági engedélyezés feltételeit, az ellenőrzés és felügyelet szabályait ki kell terjeszteni az ilyen külső közreműködőkre is.
A javaslat jogi felelősséggel kapcsolatos rendelkezései között kissé elrejtették azt a lényeges változást, hogy jövőben nem az állam, hanem az üzembentartó felel a működésből, hasznosításból és tárolásból eredő károkért. Igaz ugyan, hogy ehhez kötelező felelősségbiztosítás kapcsolódik.
Azonban a kérdés az, hogy miként biztosítják és tartalékolják a kártérítéshez szükséges összeget. A javaslat e vonatkozásában nem tartalmaz egyértelmű és politikailag helyeselhető megoldásokat, mert elmossa a jogi felelősséget. A Független Kisgazdapárt szerint enélkül azonban törvényt alkotni nem lehet.
Ennek alapján a tervezetet elfogadásra nem javasoljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
