AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy ezzel az interpellációval hozzám fordult, tekintve, hogy az interpellációs keret nyilvánvalóan jobban alkalmas az álláspontok kifejtésére, mind egy azonnali kérdés keretében történő tárgyalás.
Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy valószínűleg az én mondatom félreértést okozott. Én ugyan most megpróbáltam a jegyzőkönyvet megnézni. Függetlenül attól, hogy ki hogyan érti azt a mondatot, szeretném világossá tenni, hogy "nem az az igazi kérdés"-megállapításom "hogy ki adta ki a határozatot" tudniillik úgy értendő, hogy az alapkérdés, hogy mi a helyes jogértelmezés ebben az ügyben, és végső soron egy ezt követő másodlagos kérdés az - ha az első kérdésre válaszoltunk -, hogy a határozat hogyan, mi módon született meg, és ahogyan megszületett, az rendben levőnek találtatik-e.
Ha megengedi, itt is először azzal kezdeném, ami a kérdésnek az alapja, tehát, hogy hogyan is állunk az egész ügynek a megítélésével. Nyilván a tisztelt Ház is tudja, hogy a vizsgálat lezárult, és a pénzügyminiszter úr döntéseket hozott. Nagyon röviden megpróbálnám ismertetni eme döntéseket. Tehát a pénzügyminiszter, elfogadva a legfőbb ügyész óvását, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának határozatát hatályon kívül helyezte. Erről levélben értesítette a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét. A hatályon kívül helyezett VPOP-határozat korábban megváltoztatta a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vámparancsnokság döntését a Kuvait Petróleum Magyarország Kft. által fizetendő jövedéki bírságról. A vámhivatal a jövedéki bírság összegét 83,3 millió forintról 100 ezer forintra csökkentette. A pénzügyminiszteri döntés következtében visszaállt a korábbi állapot, azaz a kft.-nek 83,3 millió forintos jövedéki bírságot kell megfizetnie. Természetesen a társaságnak fennáll a joga, hogy bírósági útra vigye az ügyet.
Az előzmény, hogy a berettyóújfalui vámhivatal 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Kuvait Petróleum Magyarország Kft. hajdúszoboszlói töltőállomásánál. Kiderült, hogy a töltőállomás még nem tudta beszerezni az engedélyt, ám már megkezdte a jövedéki termékek forgalmazását. A jövedéki termékek után azonban - a jogszabályoknak megfelelően - eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. A vámhivatal 100 ezer forintos jövedéki bírságot vetett ki a vállalatra. Ez a döntés jogerőssé vált. A bírság megfizetésre került. Fél év múlva a vámhivatal, felülvizsgálva önnön határozatát, a bírságot 83,3 millió forintra emelte.
A cég ezzel kapcsolatban fellebbezett a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnokságához. Ám a parancsnokság a határozatot helybenhagyta. Ezt a döntést módosította a bírságot 100 ezer forintra csökkentve a VPOP határozata, amelyet a pénzügyminiszter végül is hatályon kívül helyezett. Medgyessy Péter Györgyi Kálmánhoz írott levelében kifejti, hogy az érintett üzemanyagtöltő állomás az engedély nélkül forgalmazott termékek származását és adózott voltát mindenképpen kielégítően igazolni tudta, így csupán a jövedéki engedély késedelmes megszerzése miatt a súlyosabb bírság alkalmazása aránytalanul súlyos hátrányt jelent a kft. számára. Ráadásul így ugyanolyan jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül és ugyanolyan jogkövetkezményekkel jár az adott termék, ha jövedéki engedély nélkül forgalmazzák, mint az, amit feketén hoztak forgalomba.
A jövedéki törvény akkor, amikor feltételként szabta a jövedéki engedély megszerzését, nem öncélúan, nem önmagáért az engedély birtoklásáért tette. Ennek ellenére elfogadja a legfőbb ügyész óvását, mivel az érintett jogszabály nem biztosít a vámhatóság számára mérlegelési lehetőséget, nincs lehetőség arra, hogy méltányosságból egy adott jogsértést az enyhébb bírság kiszabását lehetővé tevő kategóriába soroljanak. Ugyanakkor a pénzügyminiszter megjegyzi, hogy a törvényi szabályozás mind ez ideig nem egyértelmű.
Így történhetett, hogy a törvényalkalmazók egymásnak ellentmondóan értelmezték a törvény egyes rendelkezéseit. A Pénzügyminisztérium felelőssége tagadhatatlan abban a tekintetben, hogy nem reagált kellő körültekintéssel a jogalkalmazás problémáira. Ez az ellentmondás várhatóan megszűnik, ahogy az Országgyűlés novemberben elfogadja a jövedéki törvény módosítását. A pénzügyminiszter határozott álláspontja az, hogy a törvényt be kell tartani. Ez nem mérlegelés kérdése. Ugyanakkor kötelessége, hogy a törvények jobbítása érdekében a szükséges kezdeményezéseket megtegye. Ez megtörtént az új jövedéki törvény előterjesztésével.
Mindehhez azt tenném hozzá, hogy ugye, kétszer volt jogerős ítélet ebben az ügyben, jogerős döntés. A hasonló esetek alatt csak azt értettem, hogy vannak jogalkalmazási problémák, amelyek fölmerülnek, ahol az APEH, VPOP és a pénzügyi apparátus egymás között megvitatja, hogy hogyan kell helyesen értelmezni a törvényt. Ebben az összefüggésben voltak hasonló esetek, amikor nézetkülönbségek voltak, és megpróbáltunk valamilyen következtetésre jutni.
Természetesen elfogadom, hogy a jövőben törekednünk kell arra, hogy határozatot hozzon a PM, amennyiben ez a véleménye, illetve általános érvényű iránymutatásokat adjon ki...(Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)..., és ne ilyen egyedi levelekkel próbáljon meg az ügyekre befolyást gyakorolni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)
