POKORNI ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! ÉT - mint ahogyan ezt itt a Házban talán mindenki tudja - az Érdekegyeztető Tanács rövidítése. Azért fontos ezt ma már elmondani, néhány évvel ezelőtt még magától értetődő lett volna ez a rövidítés, mert az Érdekegyeztető Tanács súlya, a szociális párbeszédben betöltött szerepe az utóbbi hónapokban vagy az utóbbi években sajnálatos módon csökkent.
Ennek a csökkenésnek az egyik összetevője véleményünk szerint az, hogy a kormányzat, mind a munkaügyi miniszter úr, Kiss Péter, mind pedig Héthy Lajos államtitkár úr az Érdekegyeztető Tanács nyilvános, mindenki által ellenőrizhető formái mellett néhány hónappal ezelőtt előnyben kezdte részesíteni a nem ellenőrizhető, zárt ajtók mögött történő megbeszéléseket, délutáni, ötórai teára szóló meghívásokat, ha úgy tetszik, különalkukat.
Szóvá tettük ezt itt a parlamentben napirend előtt, mert nem kielégítő az a magyarázat, amit Kiss Péter munkaügyi miniszter megfogalmazott, hogy az érdekegyeztetés új formáit dolgozzák ki abban az esetben, amikor a demokratikusan megválasztott szakszervezetek kihagyásával az MSZOSZ vagy a SZEF vezetőit - őket idézve: elismert szakszervezeti szakembereket - hívnak meg egy-egy délutáni csevelyre. Ez semmiképpen sem pótolhatja, semmiképpen sem válthatja ki a nyilvános megbeszéléseket.
Sajnálatos módon ez a folyamat nem állt meg itt, a kormány és az egykor volt kormánypárti vagy SZOT-os szakszervezeti vezetők egymásra találásában. Hanem ma azzal a veszéllyel néz szembe a munkavállalói oldal, hogy oly módon alakítják át a régi szakszervezetek nyomására és a kormány hallgatólagos közreműködésével együtt a munkavállalói oldal döntési mechanizmusát, hogy abban az MSZOSZ, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a SZEF, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, önmagában ez a két szervezet ügydöntő súlyra, ügydöntő szerepre tett szert.
Súlyozni kívánják a szavazatokat úgy, hogy az MSZOSZ 8, a SZEF 6, a többiek pedig 4, 2, 2, illetve a munkástanácsok pusztán 1 szavazattal rendelkeznek a munkavállalói oldalon. Magyarán a két volt SZOT-os szakszervezet egymagában eldönthet minden kérdést, és jószerével a demokrácia látszatát megőrző bokréta lesz ezek után az érdekegyeztetés kalpagján az a négy szakszervezet, amelyik a rendszerváltás idején valóban demokratikus körülmények között jött létre.
Ha csak az Érdekegyeztető Tanácsról lenne szó, erről a testületről, melynek szerepét sajnálatos módon a kormány gyengíteni igyekszik, akkor - szomorúan mondom - ma már nem lenne érdemes napirend előtt hozzászólni. Azonban nem áll itt meg ez a dolog. Hiszen tudjuk, hogy a napokban vitatjuk a Munkaerő-piaci Alapot irányító testület összetételét, tudjuk, hogy a Közmunka Tanács irányítótestülete szintén - ha úgy tetszik, az asztalon fekszik ez a kérdés -, és a legfontosabb ügy, a társadalombiztosítási önkormányzatok kérdése is eldöntetlen.
Mindaddig, amíg a legnagyobb szakszervezeti vezetők és bizony, a kormánypártok egy része is úgy gondolja, hogy a tb-önkormányzatok irányítóinak nem kell számot adniuk négyéves működésükről, működésük kudarcáról vagy eredményéről, nem kell megméretődniük az őket küldő, ha úgy tetszik, választók előtt, hanem elegendő pusztán delegálással székükben tartani azokat, akik ma is ott ülnek, és meghosszabbítani mintegy a második fordulóra az ő megbízatásukat, addig ez a kérdés igen aggályos.
Elfogadhatatlan lenne számunkra az, hogy ezek szerint a súlyozott arányok szerint delegálják a szakszervezeti vezetőket a tb-önkormányzatokba, a Munkaerő-piaci Alapba vagy a Közmunka Tanácsba. Olyan kérdés ez, amely felveti valamennyi parlamenti képviselő felelősségét, mert bizony a törvény erejével kell rendezni a társadalombiztosítási választások kérdését, nem engedhetjük meg, hogy egyszerűen túlfusson rajtunk az idő, és okafogyottnak mondják ezt a kérdést.
A tb-önkormányzati választásokra valamilyen típusú széles legitimációra szükség van, nem feltétlenül valamennyi állampolgárnak, elképzelhető, hogy csak maguk a munkavállalók döntsenek erről, de azt, hogy egyszerűen meghosszabbítjuk a mandátumot, ezt a magunk részéről antidemokratikusnak és kizártnak tartjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem