AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója: Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Bár már az adóreform bevezetése, 1988 óta tulajdonképpen hagyománynak mondható az adótörvények évenkénti módosítása, az áfaadózásban a rendszert komplexen átformáló, megújító lépésekre már nincs szükség.
Ezt tükrözi a jelenlegi törvénymódosítási javaslat is, amely valamennyi adóalanyra kiterjedő, átfogó, rendszerszerűen új rendelkezést nem tartalmaz. Ebben az adónemben az Európai Unió vonatkozó ajánlásának átvétele lényegében teljes körű, s a többi harmonizálandó terület számára példa értékűnek mondható. Ezen a területen hosszabb távon - idézőjelben mondom - "csupán" a kulcsok mérséklése, illetve egységesítése lehet a feladat.
Tisztelt Ház! Az áfaváltoztatások egy része azért szükséges, mert más adótörvények változása miatt a megfelelő kapcsolódási pontokon át kell vezetnünk ezen egyéb változások következményeit. Ilyen például a tételes átalányadózás bevezetése a személyi jövedelemadó rendszerében. Ennek megfizetésével az adóalany valamennyi központi adónemben megváltja adókötelezettségét, s így az áfatörvény alapján egyébként adódó adófizetési kötelezettségtől is el kell tekinteni.
A módosítások másik köre a személyi jövedelemadó, a társasági adó, illetve a vámok tekintetében megvalósuló adócsökkentés elősegítésére ebben az adónemben a költségvetési bevételekre kedvezően ható kisebb változtatásokat tartalmaz. Fő törekvés a bevételek eltitkolásából származó adókiesés mérséklése. A bevételek láthatóvá tétele érdekében összehangoltan, valamennyi központi adónemben adóügyi diszpreferenciát társít az ésszerű nagyságrendet meghaladó készpénzforgalom ellen.
Az áfarendszerben a javaslat alapján nem igényelhető vissza a nagy összegű, egymillió forintot meghaladó készpénzfizetéssel kiegyenlített beszerzés áfatartalma.
Ugyancsak a forgalom ellenőrizhetőbbé tételét segíti az elektronikus kártyával történő fizetés ösztönzésére a kártyaolvasók beszerzéséhez adandó kedvezmény is. A tervezett rendelkezés három éven át biztosítana költségvetési támogatást a készülék árának feléig.
A bevallott, de be nem fizetett adó behajtása érdekében az adó fizetésére kötelezettek köre a kormány előterjesztése alapján bővülne. A törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben a vevő kezesként felel az eladó adótartozásáért. Ez akkor következne be, ha a vevő adólevonási jogával már élhetett, de a számlát még nem fizette ki.
Miután többen félreértették, szeretném világossá tenni: természetesen a számla megfizetése mentesít mindennemű kötelezettség, kezességvállalás alól. Az azonban visszaélésekre ad lehetőséget, és ezért nem járható, hogy a ki nem fizetett számla után az adót visszaigényeljék, de ténylegesen a számla kibocsátója ne fizesse be a visszaigénylésre forrást jelentő áfát, mégpedig a visszaigénylést érdekes módon pontosan, de a fizetési kötelezettségét egyáltalán nem teljesítő vevő hibájából. Ilyenkor, és csak ilyenkor az áfa a vevőtől is követelhető lenne a javaslat szerint, ami praktikusan többnyire az adó-visszaigénylés összegének áfafizetésre való betudását jelentheti.
További javasolt lépés a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésének megszüntetése, melytől hat és fél milliárd forintos megtakarítást remélünk. Az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a költségvetés feszített helyzetében véleményünk szerint nem vállalhat kockázatot az eladók és a vevők között kötött ügyletekből. A javasolt következő módosítás a előző évhez hasonlóan az év végi zárókészletre jutó fogyasztási adónövekmény áfakénti elvonására irányul.
Tisztelt Ház! A kisvállalkozások ugyanakkor bizonyára szívesen fogadják majd az alanyi adómentesség értékhatárának megduplázását, azaz 2 millió forintban történő megállapítását. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység átalányadózásának értékhatárát pedig négymillió forintra javasoljuk emelni.
Tartalmaz a törvényjavaslat egyéb, jórészt pontosító rendelkezéseket is. Ezek közös jellemzője ugyanakkor, hogy egyik sem jelent távolodást az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseitől; sőt, a használtcikk-kereskedelemben például az árrésadózásra való áttérés a közelmúltban nemzetközi szinten újraszabályozott rendszer átvételét jelenti.
A tervezett intézkedés az adóhalmozódás kiszűrését a különös adóalap meghatározással valósítja meg. Ezzel a fiktív számlákon alapuló adó-visszaigénylés ebben a körben végképp megszűnik. Így a személygépkocsik is visszakerülhetnek a használt termékek körébe, remélhetőleg megoldva ezzel a szakma problémáit is.
Tisztelt Ház! Fogyasztási adórendszerünk működtetése ma lényegében két törvényen nyugszik. Az anyagi jogi szabályokat tartalmazó fogyasztási adótörvény mellett a legnagyobb adótartalmú termékek termelését, forgalmazását és ellenőrzését szabályozó, úgynevezett jövedéki törvény is hivatott a fogyasztási adó jogcímen keletkező állami bevételek megfelelő hatékonyságú befolyását biztosítani.
Ez a két törvényen nyugvó jogi megoldás eléggé sajátos Európában. Nálunk a piacgazdaságra való átmenet időszakában a feketegazdaság elleni mielőbbi fellépést sürgető kényszeréből fakadóan alakult ki ily módon, s - számos eredménye ellenére - gyökeres átalakítása szorul. Az elképzeléseinkben szereplő új rendszer egy törvényben foglalja össze, szabályozza újra a fogyasztási adóra vonatkozó, a hatékony adóbeszedés, az adóelkerülések kizárása érdekében szükséges valamennyi szabályt. Az új jövedéki adótörvénynek egyúttal már igazodnia kell az Európai Unió normáihoz is, megjegyezve, hogy a teljes harmonizáció természetesen csak nagyobb időtávlatban, a csatlakozás időpontjára tűzhető ki célként.
(10.40)
Az új szabályozás kialakítására irányuló munkálatok már elkezdődtek, és jövőre elkészül az új törvény, amely már csak a klasszikus jövedéki termékeket, a kőolajszármazékokat, az alkoholtartalmú italokat, a dohány-árukat ölelné fel.
A fogyasztási adóra most benyújtott törvénymódosítás, hasonlóan a külön tárgyalásban álló jövedékitörvény-módosításhoz, az előbbiekből következően csak kisebb terjedelmű. Jellemzően a '97. évi költségvetés kapcsán aktuális január 1-jei módosításokat, illetve az egyes kérdések tekintetében a szabályozás nem halasztható korrekcióját tartalmazza.
Annak érdekében, hogy a fogyasztásiadó-rendszerben alkalmazott fix összegű tételes adók révén keletkező állami bevételek reálértéküket szinten tarthassák, időről időre szükséges a valorizálásuk. Az 1997. évi valorizációs javaslatnál olyan optimális adóemelési mérték kialakítására törekedett a törvény, amely a költségvetés forrásszükségletén túl figyelemmel van az antiinflációs politika által támasztott követelményekre, továbbá arra is, hogy az adóemelés lehetőleg ne járjon együtt a legális forgalom érzékelhető visszaesésével.
Mindez szempontokra tekintettel átlagosan 14,4 százalékos - a jövő évre számított inflációs szintje alatti - adóemelést javasolunk január 1-jétől a kőolajtermékek, a szesz, szeszes italok, a sör és a cigaretta fix összegű adótétele esetében. A valorizáció révén mintegy 28-29 milliárd forint többletbevétellel számolhatunk, amelyből 20-21 milliárd forint a kőolajtermékek, 8 milliárd forint az élvezeti cikkek utáni bevételnövekmény. Az adóemelés fogyasztói árszintre gyakorolt közvetlen hatása mintegy 0,9-1,0 százalékot tesz ki.
Tisztelt Ház! Közvetlenül kapcsolódik az 1997. évi költségvetéshez a fogyasztói árkiegészítési kulcsok csökkentésére tett javaslat is. A bizonyos távolsági és helyi utazásokhoz nyújtott kedvezményeket finanszírozó fogyasztói árkiegészítés összege, az évenkénti jelentős tarifaemelés hatásaként, azzal azonos mértékben, számottevően növekedett az utóbbi években. Amíg például 1991-ben a költségvetés még csak 13,8 milliárd forintot fordított erre a célra, négy év elteltével, '95-ben 32,7 milliárd forintot, '96-ban pedig már nettó 39 milliárd forintot fizet ki. Így öt év alatt a támogatás közel megháromszorozódik. A fogyasztói árkiegészítés - javaslatunk szerint - GDP-arányosan nem változik, de ehhez is 2-2,5 százalékponttal csökkenteni kell egyes utazások támogatottsági szintjét. Ez mintegy 1,1 milliárd forint kihatású intézkedést jelent.
A javasolt csökkentés miatt például a helyi tanuló és nyugdíjas havi bérlet ára mintegy 50 forinttal, a vidéki bejáró tanulók vasúti havi jegye, az átlagosnak tekinthető negyven kilométeres utazási távolságon, 130 forinttal emelkedik.
Megjegyzem, hogy nem változik viszont - javaslatunk szerint - a nagycsaládosokat, rokkantakat megillető 90 százalékos kedvezmény, valamint a legalacsonyabb szintű támogatás, az 50 százalékos kedvezmény például a közalkalmazottaknál, a nyugdíjasok eseti utazásainál.
Tisztelt Ház! A javaslatban szerepel a fogyasztási adós termékkör szűkítése is. Az adóbevételek szempontjából csekély jelentőségű termékek, például játékkártya, fűszerpaprika esetében, illetőleg azoknál a termékeknél, ahol a feketepiaci részarány - főleg a környező országokból származó illegális import következtében - igen magas, így csokoládé, rágógumi, kozmetikumok, és emiatt a költségvetési bevétel sem jelentős, megszűnik a fogyasztási adó. Hasonló indíttatással az aranytermékek és a kávé esetében az adó mintegy a felére csökken.
Számításaink szerint ezek az intézkedések megnövelik a legális forgalmat, és az áfabevételi többlet ellensúlyozza a fogyasztási adó kiesését. Megjegyzem, hogy a fogyasztási adós kör szűkítése összhangban van jogharmonizációs törekvéseinkkel is.
A jogharmonizáció érvényre juttatása céljából, de szolgálva egyúttal a hatékonyabb adóbeszedést is, változik az üzemanyagok utáni környezetvédelmi termékek díjának fizetésére vonatkozó szabályozás. Az üzemanyagokat terhelő valamennyi köztartozást azonos módon kell teljesíteni.
Megemlítem még a fogyasztási adós termékek adómentes felhasználására, illetve az adó-visszaigénylésre való jogosultsághoz kapcsolódó, elsődlegesen a kőolajos termékkört érintő módosításokat. A szigorítást jelentő intézkedések célja, a visszaélések visszaszorításának jogszabályi oldalról való alátámasztása, az adóelkerülés lehetőségének mérséklése.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elmondottak alapján a törvénymódosításokat megvitatni és a vita után támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
